Csak a vak Aranylada-szavazók miatt nem kapta meg ezt a trófeát Thomas Müller

Falábú, lesipuskás, szerencsevadász. Mindig nagy szerencsével pattan be róla a labda. Folyamatosan ezeket mondják a futballt szeretők a német Müllerről. Melyikről? – adódik azonnal a kérdés.

A válasz meglepő, vicces, de igaz: mindkettőről. A világtörténelem két Müllerje, Gerd és Thomas mindig háttérbe volt szorítva kora jónéhány zsenije miatt. A zseni kifejezést pedig egyikkel kapcsolatban sem használta soha, senki. Pedig Gerd is az volt, és Thomas is az. Kora állócsillaga, aki több, mint egy évtizeden keresztül ugyanolyan fénnyel ragyogott. Mindkettő szinte minden fontos dolgot megnyert. És még mielőtt továbbmennénk rögzítsük:

nincsenek rokoni kapcsolatban. Egyszerűen a Bayern München és a német válogatott két különböző korszakban alkotó trófeahalmozója véletlenül ugyanazt a családnevet viseli.

Gerd Müller 1974-ben világbajnoki címet szerzett, négy évvel korábban világbajnoki bronzérmet, 1974-ben, 1975-ben, 1976-ban BEK-et (ami a Bajnokok Ligája elődje volt) nyert, 1976-ban Világkupát (ami a mai klubvilágbajnoki trófea megfelelője).

Thomas Müller 2014-ben világbajnoki címet szerzett, négy évvel korábban világbajnoki bronzérmet, 2013-ban és 2020-ban Bajnokok Ligáját, 2013-ban és 2021-ben klubvilágbajnoki címet.

Gerd Müller minden idők egyik legnagyobb német focistája Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Karl Schnörrer

Ezeken kívül még mindketten számtalan trófeát magasba emelhettek, egy igazán komoly van, amit csak Gerd: az Aranylabdát. Ő volt az első német, aki átvehette azt, és a Bundesligából is őt érte ez a megtiszteltetés először.

Lehet, hogy mégsem volt falábú? Ahogy Thomas Müller sem az. Bár mindig ezzel szembesítik, lassan már állandó jelzős szerkezet lesz egy szerencsés jelenetnél a "mülleres megmozdulás". Pedig ennyi mérkőzésen keresztül, ilyen sikeresnek lenni szerencsével nem lehet. A bajnoknak járó salátástálat pl. (eddig) 10-szer emelhette magasba. Ennél többször senki, ennyiszer is csak David Alaba, aki idén már Spanyolországban játszik.

Müller 2008-ban, 18 évesen mutatkozott be a Bundesligában. Azokról az időkről nosztalgikusan így emlékezett mostanában:

A családom, a barátaim mind Bayern-szurkolók, és ezért egy picit izgultam, hogy a szeretett klubomnál fogok játszani. Ez egy kis nyomást gyakorolt rám, de nagyon élveztem minden napot.

Az edzéseket a nagyokkal, azt, hogy vonattal járok az edzőközpontba. Sok energiámba telt, hogy eljutottam az első csapathoz, de minden pillanatot élveztem."

Louis van Gaal fedezte fel Thomas Müllert Forrás: AFP/Christof Stache

Az egykori csatár, Jürgen Klinsmann a bajnokság első meccsén néhány percre betette, majd örökre elfelejtette. A kiváló focistából különc edzővé váló Klinsinek a szezon vége előtt távoznia kellett, a helyére néhány meccsre beugró Jupp Heynckes, aki anno szintén csatár volt, azonnal fantáziát látott Müllerben. A 2009 nyarán érkező holland tréner, Louis van Gaal pedig az első pillanattól kulcsszerepet szánt neki.

Első teljes naptári évében, 2010-ben, amikor a világbajnokság gólkirálya lett, és Bajnokok Ligája döntőt vívott a Bayernnel, a 15. helyre sorolták az ítészek az Aranylabda szavazásnál.

A voksok 0,91 %-át kapta. Kezdésnek nem rossz! Ám hiába tartotta formáját, egy évvel később kevesebb szavazatot gyűjtött be, igaz, azzal 13. lett. Hirtelen berobbant fiatal tehetség számára ez nem rossz, de Müller akkor már több volt a jövő focistájánál.

2011 telén 22 éves volt, és annyira alapembere az akkor egyre látványosabban és sikeresebben játszó Bayernnek, hogy három egymást követő évben egyetlen bajnokiról sem hiányzott. Ezek során szerzett 32 gólt. 2012-ben már másodszor játszott BL-döntőben, sőt ő szerezte ott a Bayern egyetlen gólját. Ha nem hozza le a hajrában Jupp Heynckes, akkor lehet, hogy az a győztes találat lett volna. Ha mégis sor kerül a 11-es párbajra, akkor biztos sikeresebben rúgott volna, mint Ivica Olic. Ez persze csak feltételezés, de az tény, hogy az évvégi szavazáskor nem került az a 23 focista közé, aki voksot kapott.

A Müller és a Bayern játékosok ünnepelnek a 2013-as BL-döntő lefújása után Forrás: AFP/ADRIAN DENNIS/Adrian Dennis

Ami nem jött össze neki 2012-ben, az valamilyen szinten összejött 2013-ban. A Bayern imponáló fölénnyel megnyerte a Bajnokok Ligáját, ráadásként pedig a Bundesligát, a Német Kupát és a Klubvilágbajnoki címet. A BL-menetelés minden meccsén játszott, ezeken úgy szerzett nyolc gólt, hogy olyan támadótársai voltak, mint Bastian Schweinsteiger, Tony Kroos, Frank Ribery vagy Arjen Robben.

Mégis köré épült a csapat. Ha kellett hátul tűnt fel, ha kellett erőszakosan hozta fel a labdát, ha kellett kiverekedte a helyzetet a világsztároknak, és ha kellett sorsdöntő gólokat szerzett. A tökéletesen működő gépezet kihagyhatatlan alkatrésze volt. Ez annyiban tűnt fel a szavazóknak, hogy a nagy egész 0,43 %-át kapta, ezzel 17. lett. Nyilván kissé elgondolkozott rajta, hogy mit tehetett volna többet. Ám ez az alulértékelés – majd szóba kerül később – nem zavarja különösebben. Ment tovább az útján. Sokak szerint nem csillogva, de úgy tűnik ezt a címkét alapból odateszik egy Müller nevű emberhez. Mert a mozgása valóban kissé darabosnak tűnik, de a futball nem pontozásos sport. Illetve az Aranylabda odaítélése az.

2014-ben elért egy olyan csúcsra, ahonnan már nincs út feljebb!

Világbajnok lett. Ráadásul lenyűgöző teljesítménnyel. A nagy menetelés első állomását jelentő Portugália elleni gálán mesterhármast szerzett, az Egyesült Államok elleni mérkőzés egyetlen gólját ő lőtte, és ő indította el a Brazília elleni hengert is az elődöntőben. A világbajnokság második legjobb focistájának választották (Lionel Messi mögött), de az Aranylabda-voksolásnál mindössze a szavazatok 5,42 %-át érte. A portugál Cristiano Ronaldo hétszer annyit kapott. Müller így is ekkor végzett a legelőkelőbb helyen, az 5-en.

Thomas Müller a vb-trófeával Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Ez valószínűleg örökre így is marad. Mert bármit csinál, 2016 óta a legbővebb listára sem kerül fel. Az így döntők szakértelméről sokat elmond, hogy amikor a mélyponton volt (Pep Guardiola müncheni szerepvállalása idején) akkor még szavazták rá, 2015-ben 6. lett. Még a nem túl jól sikerült 2016-ban is felkerült a 30-as listára, de ott nem kapott pontot. A világbajnoki cím utáni évek nem voltak neki sikeresek. Ellenben 2017-ben Heynckes harmadik visszatérésével az ő önbizalma is visszatért, bár azt megint megtépázta Niko Kovac munkássága.

Ráadásul Kovac edzősége idején, 2019 elején

Joachim Löw a válogatottól is kitette az akkor 29 éves játékost, ezzel kapitányi munkásságának leérthetetlenebb döntését hozta. Ám az állandóan mókázó, vigyorgó Müllert ez sem zavarta.

Nagyon jót tett neki, hogy a horvát Kovacot 2019 őszén menesztették a Bayerntől, és Hansi Flicknél kivirágzott. Soha ennyire hasznosan nem játszott, mint az elmúlt két évben. A közvélemény valósággal visszakövetelte a válogatottba. Löw pedig kénytelen volt visszavenni őt, pedig ezzel komolytalannak nyilvánította saját korábbi döntését.

A válogatottal újabb csodát nem tudott tenni, ám a Bayernben lenyűgöző teljesítményt nyújt hétről-hétre. Döntő szerepe volt a 2020-as év világraszóló menetelésben, amikor a Bayern hat címet nyert, közte a történelemben egyedülálló módon 100%-os teljesítménnyel a Bajnokok Ligáját. A játékának régi, remek elemeit megtartva új erényeket is csillogtat. Olyan előkészítő tevékenységet folytat, mint senki a világon. Amióta jegyzik a gólpasszokat a Bundesligában Müller produkálta a legtöbbet. Abban, hogy Robert Lewandowski sorra dönti a gólrekordokat óriási szerepe van Müllernek. Kettősük lassan a foci történetének egyik legnagyobb párosává növi ki magát. Nemrég a következőket mondta a játékhoz való viszonyáról:

Azért futballozom, mert szórakoztat. Pontosan mi is? Gólokat lőni, meccseket nyerni – ez az, amiért szeretek csinálni. Úgy kezdem a napomat, hogy azon gondolkodom, miképp fejlődhetnék tovább, hogyan segíthetném a csapattársaimat is. Minden a sikerről szól. Annyi trófeát akarok nyerni, amennyit csak lehet."

Ezen a téren jól áll. Nincs olyan német focista, aki nála több trófeával rendelkezne.

Thomas Müller az Augsburg ellen játszotta a 600. meccsét a Bayern Münchenben Forrás: AFP/Christof Stache

A Bayern történetének két legsikeresebb korszakából az egyiknek a főszereplője, és ezt ő is tudja: „Olyan Bayern Münchenben szerepelhettem az elmúlt tíz évben, amely extrém módon sikeres időszakot tudhatott magáénak.

Rengeteg gólt lőttünk, csodálatos játékosok fociztak a csapatban, és hatalmas sikereket értünk el. Ennek részese lehettem mindvégig, és a sikerben az én részvételem, az én góljaim, gólpasszaim is szerepet vállaltak. Ám a csapattársaim is sokat segítettek abban, hogy sikeres legyek."

Több, mint 10 éve van folyamatosan a világ közvetlen élvonalában. Ám akárhogyan is teljesít mostanában, 2021-ben az Aranylabda szavazásnál a legjobb 30 közé sem jelölték. Ezt is könnyedén fogja fel, mint látszólag mindent: „Szerintem nem az Aranylabda a legértékesebb, amit egy focista megnyerhet. Ha a csapattal, amelyben játszol, címeket nyersz, az ennél sokkal fontosabb!"