Bár most a vb-kvalifikáció miatt az olasz válogatott élén nehézségekkel küzd, de Roberto Mancini nagyszerű edző, akivel Olaszország labdarúgó-válogatottja megnyerte az Európa-bajnokságot, története során másodszor.
Mancini számos kupadiadal mellett korábban a Manchester Cityt is képes volt bajnoki címekhez segíteni.
Az angliai kalandot követően a klubfociban már nem volt annyira sikeres. A török Galatasaray csapatával megnyert Török Kupa-siker érdemel említést, de második milánói edzői időszaka (Inter), és szentpétervári munkássága is csalódást okozott.
Az olasz csapat az Eb-győzelmet megelőző években egy történelmi kudarccal záródó selejtezősorozatot zárt le.
A korábbi olasz szövetségi kapitány, Gian Piero Ventura vezetésével Olaszország 1958 óta először nem jutott ki a 2018-as oroszországi világbajnokságra,
majd a 2018-as vb után Roberto Mancinit nevezték ki olasz szövetségi kapitánnyá Ventura után. Ami a tétmérkőzéseket illeti,
az őszi idény elején Olaszország tradicionálisan gyengén kezdi a válogatott szerepléseket, és 2018 szeptemberében is ezt volt tapasztalható.
A 2018-2019-es Nemzetek Ligája-kiírásban Portugáliával és Lengyelországgal egy csoportban csak a bennmaradást érő második helyet sikerült elérnie, miközben az olaszok játéka sokszor akadozott.
Az olasz kapitány még kereste a csapatát a következő Eb-selejtezősorozatra, és végül sikerült vereség nélkül tíz győzelemmel zárniuk a kvalifikációt a nem túl erős válogatottak (Finnország, Görögország, Bosznia-Hercegovina, Örményország, Liechtenstein) ellen a J jelű selejtezőcsoportban.
Robert Mancini vezetésével az olasz labdarúgás történetében először nyerte meg összes selejtezőmérkőzését az olasz labdarúgó-válogatott.
Ez az időszak arra volt jó, hogy a csapat összekovácsolódjon, és magabiztosan várja a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott kontinenstornát.
A válogatott főleg a nagyon erős középpályájuknak köszönhetően bárkivel fel tudta venni a versenyt, a játékosok rengeteget változtatták a helyüket, és rövid, gyors passzjátékukkal próbálták előre juttatni a labdát. Mancini válogatottjában kulcsszerepe volt Nicolo Barellának (Inter), Jorginhónak (Chelsea), Marco Verrattinak (PSG), Manuel Locatellinek (Sassuolo, később Juventus), de Alessandro Florenzi (AS Roma, később AC Milan), Leonardo Spinazzola (AS Roma), vagy Andrea Belotti (Torino) is sokat segítette a csapat támadójátékát, amiért legtöbbször Lorenzo Insigne (Napoli) vagy Federico Chiesa (Juventus) felelt.
Olaszország sikereinek egyik legfontosabb mozgatórúgója mégis a kiváló csapategység volt, amely talán a 2006-os világbajnok csapat esetében volt tapasztalható.
A 2018-as vb-ről való lemaradás szégyene óriási motivációt és bizonyítási vágyat adott az olasz játékosoknak az Európa-bajnokság előtt.
A közelmúlt nagy válogatott futballtornáiból kiindulva elmondható, hogy a győztes nemzeti válogatottak kétfajta dologra alapozták a sikerüket. A spanyol válogatott a 2008-as Európa-bajnokságon, a 2010-es világbajnokságon és a 2012-es Eb-n, a német válogatott a 2014-es vb-n, a francia csapat pedig a 2018-as vb-n a kiváló labdarúgóinak és az alkalmazkodó játékrendszerüknek köszönhették az elnyert címeiket. Mások, mint például Görögország a 2004-es Eb-n és Portugália a 2016-os Eb-n, csak a biztonságra törekedve és minimális kockázatot vállalva jutottak fel a csúcsra.
Roberto Mancini csapata valahol a kettő között járva nyerte meg a 2021-es Európa-bajnokságot.
Az olaszok a tehetséges játékosaik egész sorát vonultatták fel, a kreatív támadó középpályásoktól a pálya belső részei felé mozgó tükörszélsőkön át.
Másrészről egy igazi világklasszis középcsatára nem volt az olaszoknak, néha ők is csak a biztonságos játékra törekedtek, és így harcolták ki a győzelmet az elődöntőben és a döntőben. Olaszország a 2021-es torna nagy részében azonban támadófocit játszott.
A kontinenstornán elért győzelem után elmondható, hogy a 2018-as vb selejtezők korábbi kudarca bár szomorú lehetett az olaszok számára, de a G-csoportban elért második hely a kiválóan játszó Spanyolország mögött, majd a briliánsan játszó svédek elleni vereség a pótselejtezőn csak egy kisebb megingás volt Olaszország számára.
Roberto Mancini remek érzékkel szervezte meg az olasz csapat játékát, bár a korábbi klubcsapatot edző szakembereket sokszor éri az a vád a nemzeti csapatok élén, hogy a válogatottban is a klubfociban ismert játékszervezési módszereket alkalmazzák.
Ez pedig nagyon sokat árthat a csapatkémiának, de ez az olasz válogatott esetében nem így volt az Európa-bajnokságon.
A torna talán két legjobb csapata, Olaszország és Spanyolország között sok szerkezeti hasonlóság volt.
Az olaszok is megpróbáltak szélesebben játszani, hogy széthúzzák az ellenfelek védősorát, és több területhez jussanak a támadóik.
A spanyol mellett az olasz csapat volt az, amelyik a leghatékonyabban támadta le az ellenfelét, hogy azonnal visszaszerezhesse a labdát.
A labdabirtoklásnál Mancini 3-2-5-ös formációt vett fel, és a támadójátékból a csapat összes tagja kivette a részét, és több emlékezetes pillanatot szerzett a tornán. Spinazzola a bal oldalon nagyon veszélyes volt, egészen a sérüléséig. A jobb oldalon Federico Chiesa okozott állandó problémát az ellenfél védőinek. Lorenzo Insigne a belgák elleni negyeddöntőben szerzett csodálatos találatot, Barella szintén remek gólt lőtt ezen a meccsen. Immobile nem játszott jól az egyenes kieséses szakaszban, de a Lazio csatára két gólt rúgott a hazai pályájának számító római Olimpiai Stadionban a csoportmeccsek alatt.
Verratti és Jorginho uralta a középpályát, és remekül megtalálták a passzsávokat a támadók felé. Hátul Leonardo Bonucci nagyon fontos gólt szerzett az angolok elleni döntőben. A kapus Gianluigi Donnarumma az elődöntőben tizenegyest védett,
majd az Eb fináléjában kettőt is, ezért a torna legjobbjának választották.
Az angolok elleni döntőben Immobile helyett Insignét használta csatárnak az olasz vezetőedző. Verrattit is visszarakta a kezdőbe, hiába játszott nagyon jól előtte Manuel Locatelli. Az olasz edző számítása bejött, és tizenegyessekkel sikerült megnyerniük az Európa-bajnokságot. Roberto Mancini 26 fős keretében 18 játékos még nem szerepelt nagyobb világversenyen az Európa-bajnokság előtt.
A korábbi tizenegyespárbajokban sokszor elbukott Olaszország a nagy tornákon: világbajnokságokon (1990, 1994, 1998) és Európa-bajnokságokon (2008, 2016). Akadnak azonban ellenpéldák is, mint például a 2000-es Eb-n (Hollandia ellen), a 2006-os vb-n (Franciaország ellen a döntőben), a 2012-es Eb-n (Anglia ellen) és kétszer a 2021-es Eb-n Spanyolország és Anglia ellen nyerni tudtak a büntetőket követően.
Az olasz csapat problémái ősz elején kezdődtek a vb-selejtezők C csoportjában. Roberto Mancini csapata hazai pályán fogadta Bulgáriát,
és a vendégeknek csupán egy kapura tartó lövésük volt, mégis értékes döntetlennel távoztak az Európa-bajnok otthonából.
Olaszország huszonhétszer próbálkozott kapura lövéssel, és a legnagyobb helyzetet Federico Chiesa hagyta ki a bolgár kapussal szemben a 67. percben. A Lazio csatárának, Ciro Immobilének is volt egy nagy helyzete a 72. percben, és ekkor újból előkerültek a kritikák az olasz támadóval kapcsolatban, aki az Európa-bajnokság csoportküzdelmeit követően nem tudott betalálni az ellenfelek kapujába.
Tudják, mire emlékeztet ez az egész dolog vele kapcsolatban? Pont ugyanaz a helyzet, mint annak idején Mario Balotelli esetében a válogatottban. Ha nem nyerünk, akkor leginkább Immobile hibája, éppúgy, mint Balotellié a korábbi meccseken
– fakadt ki az újságírókra a meccs után Roberto Mancini.
Megnyertük az Európa-bajnokságot, és Ciro mindig a kezdők között volt. Néhány meccsen betalált, olykor viszont nem lőtt gólt. Van, hogy egyszerűen nem tudsz gólt szerezni, ilyen megtörténik a fociban. Nem érzem most ezt akkora problémának, mivel ő szokott gólokat lőni. Ki tudja, lehet a vébén nyolcat fog szerezni, és megnyerjük a tornát
– mondta el Mancini.
A Lazio válogatott csatára jelenleg vezeti a Serie A góllövőlistáját,
és a 2016/2017-es idény óta legalább 19 találatot szerzett a csapatában a bajnoki idények alatt.
Immobile nemrégiben megelőzte a Lazio örökranglistáját vezető Silvio Piolát is.
Szégyen, hogy nem kapom meg azt a tiszteletet, amit a több csapattársam igen. Néha úgy érzem, hogy mintha nem is lettem volna tagja az Eb-győztes csapatnak
– panaszkodott Immobile.
Az olaszok a következő Eb-selejtezőn egy gólnélküli döntetlent értek el Svájc ellen Bázelben. A válogatott középhátvédje, Giorgio Chiellini szerint ezen a meccsen jobban játszottak, mint az Európa-bajnokság csoportmeccsén, ahol három góllal győzték le a svájci csapatot.
A nyári Eb-n elért győzelmünk eredménye nem tükrözte a valóságot. Locatelli második góljáig sok gondot okoztak nekünk a svájciak
– emlékezett vissza Chiellini a nyári tornára.
Svájc ellen a vb-selejtezőn is megvoltak az olaszok lehetőségei a győzelemre. Berardi egyedül vezethette rá Yan Sommerre a labdát, de kihagyta a ziccert a 18. percben. Insigne a 34. percben próbált az Eb-negyeddöntőben Belgium ellen elért gólhoz hasonló találatot szerezni a tizenhatos vonaláról, de a Napoli játékosa rosszul célzott. Az olasz csapat Jorginho révén egy tizenegyest lőhetett az 52. percben, de a Chelsea-középpályás lövését gond nélkül megfogta a svájci kapus.
A furcsa technikájáról elhíresült Jorginho a 2020/2021-es szezon előtt csupán két tizenegyest hibázott el a karrierje alatt.
Azóta viszont már hatszor hagyott ki büntetőt az olasz középpályás.
Ezek közül az egyik legfájóbb a Svájc ellen a meccs utolsó perceiben kihagyott büntető, amellyel akár egyenes úton kvalifikálhatta volna magát az olasz válogatott a 2022-es világbajnokságra.
Nagyon mérges voltam magamra, mert ez volt a legfontosabb pillanat a meccsen. A csapat megérdemelte volna a győzelmet, és a tizenegyes megtörte volna a jeget. A kapusok tanulmányozták a technikámat, és én mindig ugyanazt csináltam ellenük. Már csak a következő tizenegyesre tudok gondolni
– mondta el Jorginho a Svájc elleni döntetlent követően.
Tavaly augusztus előtt Jorginho a tizenegyeseinek a 92 százalékát értékesítette, de azóta csupán a 71 százalékukat lőtte be. A Premier League kapusai mellett a válogatott ellenfelek is megtanulták, hogy csak a legeslegutolsó pillanatban szabad elmozdulniuk a helyükről.
Ha mégis elmozdultak az egyik irányba, akkor az olasz játékos úgy lőtte el a labdát, hogy a kapu másik oldalát célozta meg.
A svájciak kapusa, Sommer pont az ellenkezőjét tette a vb-selejtezőn az olaszok ellen. A kapus behajlította a térdeit, és a kicsit jobbra mozdult el. Jorginho észrevette ezt, és a másik irányba lőtte a labdát, azonban a lövése erőtlen és rosszul helyezett volt, így Sommer visszafelé mozdulva meg tudta fogni a labdát.
A következő selejtezőn Rómában fogadta az olasz válogatott Svájcot, és a kilencvenedik percben döntetlen állásnál tizenegyest kapott Olaszország. A büntetőt ismét Jorginho vállalta el, mivel az Európa-bajnokságig az elvállalt tizenegyeseinek 88 százalékát értékesítette. A Chelsea játékosa azonban a kapu fölé lőtte a labdát a 90. percben.
A svájciak elleni vb-selejtező előtt Jorginho négy tizenegyest is az ő szokásos, ámbár furcsa módján végzett el. Később azonban megváltoztatta a technikáját, és a levegőben felszökkenve már csak a kapust figyelte, és nem csak a labdát.
Ezzel viszont jobban megnehezítette a saját dolgát, mivel nagyon nehéz pontosan úgy ellőni egy labdát, miközben csak a kapus mozgását figyeli a játékos.
Jorginho rengeteg tizenegyest vállalt el a régi technikáját alkalmazva. Ez elég nagy minta volt ahhoz, hogy a kapusok tanulmányozzák, és sikeresen megtanulják azt, hogyan lehet a legnagyobb esélyük kivédeni azt. Az olasz játékos viszont még nem sajátította el az új technikáját annyira, hogy a kivitelezésbe ne csússzon hiba.
A kapusok állandóan tanulmányoznak engem, és én is ugyanazt teszem velük
– árulta el Jorginho. A rontott lövés után Jorginho azonnal a Stadio Olimpico gyepét vizsgálta, és korábban több neves edző (José Mourinho, Maurizio Sarri) megszólalt azzal kapcsolatban, hogy a római stadion állapota hagy némi kívánnivalót maga után.
A pályakarbantartók talán szabadságon vannak
– panaszkodott az AS Roma edzője, José Mourinho még augusztusban.
Az északírek elleni idegenbeli találkozó előtt nagy volt a feszültség az olasz csapat háza táján, amit még jobban nehezített a nyári tornán megsérült Spinazzola hiánya. Az olasz kulcsemberek (Chiellini, Verratti, Immobile) sérülései is hátráltatták a csapatot. Nicolo Barella sem volt egészséges az AC Milan elleni rangadó után.
Bár Svájc és Olaszország ugyanannyi pontot szerzett az utolsó selejtezőmeccs előtt, de az olaszoknak jobb volt a gólkülönbségük két góllal, így vezették a vb-selejtezőcsoportot.
Belfastban Olaszországnak csak jobb eredményt kellett volna elérnie, mint a svájci válogatottnak a bolgár csapat ellen.
Észak-Írország nagyon masszívan védekezett,
és a válogatott idén már hat meccset hozott le úgy, hogy nem kaptak gólt.
Az olaszok közül legközelebb Giovanni Di Lorenzo állt a gólhoz, de neki sem sikerült betalálnia. Svájc eközben Noah Okafor, Ruben Vargas, Cedric Itten és Remo Freuler találataival kiütötte Bulgáriát, és ezzel javítva a gólkülönbségén, a csoport élére állt. Roberto Mancini csapata viszont csak gólnélküli döntetlent ért el, és ezzel eldőlt, hogy Olaszország nem jut ki egyenes ágon a 2022-es világbajnokságra.
Csalódott vagyok. Magunknak nehezítettük meg a helyzetet, és vannak olyan napok, amikor nem jöhet össze minden. Két mérkőzés volt előttünk, amiken kiharcolhattuk volna a továbbjutást. Megvoltak a lehetőségeink, de nem éltünk velük
– mondta el Roberto Mancini az Észak-Írország elleni döntetlent követően.
A vb-selejtezők után a 10 csoportgyőztes kijutott a világbajnokságra, a második helyezettek a második fordulóba jutottak.
Szinte sorsszerű volt, hogy az első selejtezőkör utolsó fordulóját egyaránt elrontó olaszok és portugálok egy ágra kerülnek majd.
Ez meg is történt, de ahhoz, hogy a két sztárcsapat egymás ellen döntse majd el 2022. március 29-én a kijutást, előbb Portugáliának a törököket, Olaszországnak pedig az északmacedónokat kell legyőzniük öt nappal korábban.
Bár az olasz csapat messze van a nyári formájától, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az előző 41 meccsén csupán egyszer (a Nemzetek Ligája elődöntőjében Spanyolország ellen) szenvedett vereséget Roberto Mancini csapata. Négy hónap múlva tavasszal tehát Olaszország újabb nagy feladat előtt áll, de a szövetségi kapitány nem aggódik.
Magabiztos vagyok. Egy dolog számít, hogy kijussunk, és nem az számít majd, hogy hogyan jutunk ki
– nyilatkozta Roberto Mancini.