Az elmúlt években az észak-amerikai tőke elárasztotta az olasz labdarúgást. Az első befektető a kanadai Joey Saputo volt, aki a Bologna FC 99,93 százalékát vette meg 2014-ben. Utána az AC Milan (2018, Elliott Management Corporation, Palm Beach), majd az ACF Fiorentina (2019, Rocco Commisso, New York) következett, hogy aztán a koronavírus időszakában újabb hat klubnál érkezzen meg egy amerikai befektető.
Az Atalanta ebből a szempontból már a tizedik olasz klub volt a sorban.
A vevő a Stephen Pagliuca által képviselt New York-i cégcsoport volt, amely félmilliárd euró ellenében az Atalanta elnöke, Antonio Percassi által birtokolt holding 55 százalékát vásárolta meg, amely a klub 86 százalékos tulajdonrészét tudhatja magáénak. Az amerikai befektetőcsoport ezzel a klub többségi tulajdonosa lett, és az NBA-ben jelenleg szárnyaló Boston Celtics társtulajdonosa, Stephen Pagliuca a bergamói egyesület társtulajdonosa is lett.
Az elnöki pozíció továbbra is Percassié maradt. A sportszakmai irányvonalak nem változtak, így a szurkolók is nyugalommal fogadták a klub körüli változásokat. Az új tulajdonosi kör inkább marketing területen akar majd erősíteni a bergamói klubnál. Az Atalanta Percassi irányítása alatt eddig is remekül működött, de az amerikai tőkeinjekcióval szintet léphet az olasz klub. A bergamóiak korábban olcsón igazoltak jó focistákat, és sokszor drágán tudtak túladni rajtuk.
A jobb szponzori szerződésekkel és a marketingeszközök fejlesztésével viszont nem kellene minden évben 2-3 meghatározó játékost eladni.
Így versenyképesebb maradhatna a csapat, és az olasz bajnoki címért is nagyobb esélyekkel harcolhatna a közeljövőben.
Az Atalanta elnöke, Antonio Percassi a 2009-2010-es szezonban (már másodszor) egy válságban lévő olasz klubot vett át, amely korábban kiesett az olasz első osztályből. Percassi egyébként az Atalanta játékosa volt, a védő 110 alkalommal lépett pályára a kék-feketéknél a 70-es években. Az egykori középhátvéd később megalapította az Odissea nevű vállalatot,
mely a világ legnagyobb cégeinek keresett befektetési céllal ingatlanokat Olaszországban.
Az olasz üzletember először a 90-es évek elején vette át a klub vezetését Cesare Bortolottitól, majd 2014-ben tizennégymillió euróért részesedést vásárolt az egyesületben, amelynek egy részét most eladta Pagliucának. Az ő vezetése alatt sok problémával kellett megküzdenie az Atalantának. A legsúlyosabb krízis egy fogadási botrány volt, mely beárnyékolta a klub hírnevét, és többek között véget vetett az Atalanta legendás játékosának, Cristiano Doni karrierjének is.
Reménytelen anyagi helyzet, tartozások tömkelege, és kétes átigazolási ügyletek jellemezték ebben az időszakban az Atalantát.
Bár a csapat visszajutott az első osztályba, de a 2011-ben kirobbant olasz fogadási botrány következtében a csapat a 2011-2012-es szezonban hat-, míg a következő idényben kétpontos levonással kezdhette meg az olasz első osztályú bajnokság küzdelmeit. Percassi és a fia, Luca azonban újjáélesztették a klubot.
2014-ben leszerződtették Giovanni Sartorit, aki a Chievo csapatánál ért el korábban sikereket, és remekül igazolt olcsó, de jó játékosokat a csapathoz. Két évvel később megérkezett Gian Piero Gasperini edző a Genoától. Gasperini 2016-os kinevezése óta az Atalanta a három bajnoki bronzérem mellett egy negyedik helyet szerzett a Serie A-ban.
A bergamói klub összesen négyszer jutott be a Bajnokok Ligája főtáblájára.
Sőt, a kék-feketék az előző két kiírásban bejutottak az egyenes kieséses szakaszba is.
Az olasz edző alapvetően háromvédős szisztémára építette fel az Atalantát. A csapatot talán leginkább a magasra feltolt védővonalról lehetett felismerni, az Atalantánál fontos a csapatrészek közötti távolság csökkentése. Rövid passzos játék, magasan és szélesen helyezkedő szárnyvédők, és igen magas intenzitású emberfogás jellemzi Gasperini Atalantáját.
A támadófutball, az eszeveszett tempó, és a gólgazdag meccsek miatt nagyon sok semleges szurkoló kezdett el nekik drukkolni.
Így nem csoda, hogy az egyre szebb sikereket elérő bergamói klubra a tengerentúlon is felfigyeltek a befektetők.
Amikor Percassi átvette a klubot a 2010-es évek elején, az egyesület bevételei 38 millió euró körül mozogtak. 2020-ban viszont már 241 millió euróra nőttek az Atalanta bevételei. Percassi 99 évre szóló bérleti szerződést kötött a Atleti Azzurri d'Italia stadionra, ami az Atalanta hazai pályája. A létesítményt felújították, és eladták a névjogot a Gewis nevű cégnek. A bergamói klub edzőpályáját, a Zingoniát is újjáépítették.
Az Atalanta korábban nem tartozott a legsikeresebb olasz egyesületek közé: a csapat az első nagy sikerét még 1963-ban aratta, ekkor megnyerte az Olasz-kupát, majd 1984-ben ötödik lett a bajnokságban. Ezt a teljesítményt pedig egészen 2017-ig nem tudta felülmúlni. Bergamónak egyébként az Atalantán kívül egy ismert sportcsapata van: a Foppapedretti Bergamo, amely röplabdában ötször nyerte meg a Bajnokok Ligáját.
Az Európa-liga idei nyolcaddöntője lesz az Atalanta negyedik szereplése valamelyik európai kupasorozat egyenes kieséses szakaszában az elmúlt öt évben. A bergamói csapat az Intertotó-Kupa és Közép-európai Kupa kivételével
2016 előtt csupán négyszer kvalifikálta magát valamelyik európai labdarúgó kupasorozatba.
Az utóbbi években a Serie A-ban szárnyalt Gasperini csapata: az olasz bajnokság három egymást követő idényében végzett a dobogón,
és mindegyik szezonban a legtöbb gólt szerezte a Serie A-ban.
A bergamóiak legfőbb erőssége a klub akadémiai rendszere. A kék-feketék 1991 és 2014 között 17 országos bajnoki címet nyertek a különböző korosztályos csapataikkal. A fiatal játékosokat később remekül építették be az első csapat keretébe. A klubnál Fermo Favini koordinálja az utánpótláscsapatoknál folyó szakmai munkát, illetve a tehetségek felkutatásában is nagy szerepe van.
Az akadémiai képzés során kezdetben főleg a technikai képességek fejlesztésén, az egyéni, kiscsoportos munkán van a hangsúly. A taktikai képzésre csak akkor kerülhet sor, ha a játékosok már rendelkeznek a szükséges egyéni készségekkel. Egy 2014-es felmérés alkalmával az Atalanta akadémiáját választották a világ nyolcadik legjobb utánpótlás-futballistákat nevelő intézményének.
Az Atalanta egy külön kategóriát képvisel a Serie A-ban szereplő klubok között. Az olasz bajnokságban egyik csapat sem vásárolt olyan alacsony áron és adott el olyan drágán játékosokat az elmúlt években, mint az Atalanta. 2020-ban a bergamói klub 117 millió eurót profitált a televíziós közvetítési jogdíjakból,
de emellett az Atalanta a játékoseladások után is 68 milliós pluszban zárta a szezont.
Sartori olyan ígéretes játékosokat igazolt le korábban a klubhoz, mint Robin Gosens, Timothy Castagne, Gianluca Mancini, Bryan Cristante, Andrea Petagna, Roger Ibanez vagy Cristian Romero összesen 42.5 millió euróért. Gasperini játékrendszerében ezek a játékosok kivirágoztak,
és később az Atalanta összesen 176 millió eurót kérhetett értük az átigazolási piacon.
Az ifjúsági akadémiáról Dejan Kulusevski, Franck Kessie, Alessandro Bastoni, Mattia Caldara, Roberto Gagliardini, Andrea Conti, Musa Barrow, Amad és Alberto Grassi érkezett az utóbbi években, hogy csak a legnagyobb neveket említsük.
Ezeknek a játékosoknak az összértéke most közel 200 millió eurót tesz ki.
Az UEFA európai bajnokságokat vizsgáló jelentéséből (The European Club Footballing Landscape) kiderült, hogy a Serie A klubok átlagosan 25 játékost adtak kölcsön más csapatoknak a legutóbbi szezonban, amely a legtöbb az európai bajnoki sorozatokat tekintve.
Az Atalanta pedig a legtöbb labdarúgót (60) adta kölcsönbe a 2020/2021-es idényben,
és közülük csak három került közülük külföldi csapatokhoz.
Ez a szám a Transfermarkt forrásai szerint idén 54-re csökkent, beleértve az átigazolásokat megelőző kölcsönszerződéseket is: Romero és Pierluigi Gollini (Tottenham), Robin Gosens (Inter), Arkadiusz Reca (Spezia), Sam Lammers (Eintracht Frankfurt), Bosko Sutalot (Hellas Verona), Viktor Kovalenko (Spezia). Az Atalanta U19-es csapatából többen már korábbi Bajnokok Ligája meccseken is pályára léptek, ami szintén növelte a játékosügynökök érdeklődését irántuk. Jacopo Da Riva a Paris Saint-Germain elleni BL-negyeddöntőn kapott szerepet. A jelenleg a Salernitában szereplő balhátvéd, Matteo Ruggeri a Midtjylland és a Liverpool ellen is pályára léphetett az előző BL-szezonban.
A bergamói klubtól az olasz bajnokság gyengébb (és szegényebb) csapatai rendszeresen vesznek kölcsön fiatal játékosokat. Ez a megoldás az Atalantának is hasznos:
ha ezek a klubok nem is veszik meg a futballistákat, ők mégis folyamatosan játékban tudnak maradni, és tovább fejlődhetnek.
Az UEFA új szabályozásának értelmében a következő szezontól viszont csak nyolc futballistát adhat kölcsön egy klub, és szintén csak nyolc játékos szerepelhet más csapatokban kölcsönszerződés keretében.
A tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző Sartori és a csapat edzőjeként remeklő Gasperini mellett tehát újabb biztosíték érkezett a klubhoz Pagliuca személyében ahhoz, hogy az Atalanta újabb sikereket érjen el a bajnokságban, és (az amerikai befektetők vágyálma szerint) főleg a nemzetközi kupaporondon.
Kérdés, hogy ez mennyire lesz fenntartható, ha a további sikerek (vagy esetleges kudarcok) után Sartori és Gasperini távozna a klubtól, és a csapatnak nehezebb lesz elérnie a Bajnokok Ligája indulást érő helyezések egyikét.
Azért érkezünk, hogy segítsünk a klubot az Atalanta márka megerősítésében. Növelni szeretnénk a bevételeinket, hogy a csapat versenyképesebb legyen Olaszországban és nemzetközi szinten
– mondta Pagliuca a tranzakció bejelentésekor.