2008-ban az akkor 31 éves testnevelőtanárt, Antonio Miguel Mateu Lahozt beválasztották a La Liga játékvezetői keretébe. Ezzel pedig elkezdődött egy új korszak a focibírók történetében.
Már az első alkalmak során lehetett látni, hogy ő más, mint a többiek. Gyakran napszemüvegben érkezett meg a stadionokba, a hüvelykujját mutogatta a szurkolóknak, a kamerába kacsintgatott – és ekkor még el sem kezdődött a mérkőzés. A kezdő sípszó után is mindent megtett, hogy megváltoztassa a játékvezetőkről kialakított képet:
meccs közben akart a focisták legjobb barátjává válni ahelyett, hogy a pályán zajló eseményekre koncentrált volna. Ha azonban valami nem tetszett neki, egyik pillanatról a másikra be tudott dühödni.
Több meccse is káoszba fulladt azok után, hogy egy érthetetlen döntését részletesen elkezdte magyarázni a játékosoknak. Akiknek pedig a hegyi beszéde sem volt kielégítő és visszakérdeztek,
az aktuális kedvétől függően vigyorogva megpaskolta őket vagy feleslegesen elkezdte osztogatni a lapokat.
A lényeg, hogy az övé legyen az utolsó szó és a középpontba kerüljön – hiába tagadta nyilatkozataiban ezt a magamutogató személyiségét többször is.
Semmit nem fogok változtatni a hozzáállásomon"
– állította egy évtizeddel ezelőtt, és ezt be is tartotta.
Noha Lahoz Valenciában született, az első szezonok után ráaggatták a „Real Madrid-drukker" jelzőt a sok olyan, többségében következetlen ítéletéért, amely a rekordbajnokot segítette vagy a riválisait hátráltatta. A statisztikák is ezt mutatják, hiszen
a spanyol bajnokság élmezőnyéből a – leggyakrabban Pepe-Sergio Ramos belső védőpárossal felállt – Realnak osztotta ki a legkevesebb (75) lapot.
A legtöbb meccset (41) az Atléticónak vezette, amely a legtöbb sárgát (123) is kapta Lahoztól, de a Barcelona is jócskán többször (94) volt a lapok áldozata, mint a Real Madrid.
Viszont nem érdemes csak a Lahoz által kiosztott lapokból kiindulni. A majdnem 500 mérkőzésén átlagosan kevesebb mint 5 sárga lapot osztott ki, és nagyjából 5 találkozónként egyszer mutatta fel a piros lapot. Ez pedig egyáltalán nem sok, sem a spanyol bajnokságot, sem egyéb sorozatait figyelembe véve. A közel másfél évtizedes élvonalbeli pályafutása során
mindössze kétszer szabadult el őrült módjára, és adott több mint 11 lapot egy találkozón. Ezeknek az időpontjai azonban figyelemre méltóak: 2022. december 9. és 2022. december 31.
Pályafutása ötödik világbajnoki meccsét vezethette a Hollandia-Argentína negyeddöntőn, amely nemcsak az eredmény alakulása miatt maradt örökké emlékezetes. Akik látták a 2006-os, nürnbergi mészárlás néven elhíresült Portugália-Hollandia nyolcaddöntőt és az ott kiosztott 16 sárga (és 4 piros) lapot, nehezen gondolhatták, hogy ez alig 16 évig marad vb-rekord. Mateu Lahoz ugyanis az argentin továbbjutással zárult katari mérkőzésen
18 sárga lapot mutatott fel a két csapat tagjainak – többet, mint az addigi négy vb-meccsén összesen. Ezek közül a legtöbb teljesen felesleges volt, ugyanakkor néhány szabálytalanság (köztük Lionel Messi kezezése és Leandro Paredes holland kispad felé bombázott labdája) pedig teljesen büntetlen maradt.
Leginkább a tizenegyespárbajban mutatott ámokfutása volt döbbenetes, ahol két lövés között rengeteg szünetet tartott, kiosztott három sárgát (és egy pirosat), és gyakorlatilag több időt töltött a kispadoknál üvöltözve, mint a tizenhatoson belül. Mindezt egy vb-negyeddöntőben.
Ehhez képest jámboran viselkedett a soron következő meccsén: szilveszterkor a barcelonai rangadón Xavi együttese 1-1-es döntetlent játszott az Espanyollal egy 13 sárga és 2 piros lapot hozó összecsapáson. A büntetések legnagyobb része a hajrára maradt, de megint a következetlensége volt a legfőbb probléma:
reklamálásért piros lap járt nála Jordi Albának, a Robert Lewandowskit hátba térdelő Leandro Cabrera viszont a négypercnyi videózás után is a pályán maradhatott.
Sőt, az utolsó percben is sújtotta a Barcelonát: az Ousmane Dembélé ellen elkövetett egyértelmű szabálytalanság után sípszó helyett inkább a reklamáló Xavit figyelmeztette látványos gesztusokkal a kispadnál.
Dembélével és a Barcelonával sem ez volt azonban az első összetűzése. A világbajnok francia támadót 2019-ben, egy Sevilla ellen 4-0-ra megnyert mérkőzés hajrájában állította ki azok után, hogy a Ronald Araújónak adott piros lapot követően
azt merészelte mondani Lahoznak, hogy „nagyon rossz bíró vagy".
A játékvezető minden bizonnyal úgy volt vele, hogy ha már az imént a kezében volt a piros lap, nehogy elő kelljen vennie a sárgát is, amit egy ilyen mondatért a világ minden részén adni szoktak. Ő úgy érezte, a szidalmazásáért piros jár – a Barcelona-játékosok legnagyobb megdöbbenésére.
Mivel ekkor már 4-0 volt az állás, ezért ez kevésbé érintette fájdalmasan a katalánokat, mint egy öt évvel korábbi ítélete. A 2013-14-es szezon utolsó fordulójában a bajnoki címről döntött a Barcelona-Atlético Madrid mérkőzés, ahol a hazaiaknak nyerni kellett volna a trófeához. Ehhez nagyon közel kerültek a második félidő közepén, amikor
Lionel Messi másodszor is megszerezte a vezetést a Barcelonának, azonban az argentin támadó gólját les miatt érvénytelenítette. Ám a felvételek alapján egyértelműen kiderült, hogy nem kellett volna,
ugyanis nem a csapattársától, Cesc Fábregasról, hanem egy Atlético-védőtől került elé a labda, így szabályos volt a találat. Hiába nyilatkozta később az esetről, hogy „bárcsak lett volna már akkor is videóbíró!", ez a döntése konkrétan egy bajnoki címet befolyásolt és egy trófeát vett el a Barcelonától.
Ez az ítélete nyilvánvalóan nem Messi ellen irányult, már csak azért sem, mert többször is említette, hogy kifejezetten szeret az argentin világbajnoknak meccset vezetni. Messi korábbi barcelonai csapattársai közül
ez nem mondható el Andrés Iniestáról és Neymarról, akiket kifejezetten nem kedvelt a pályán, ezt az előítéletét pedig nem tudta félrerakni a találkozók közben sem.
A spanyollal az volt a legfőbb problémája, hogy rendszeresen kritizálta a helyezkedését, noha a játékvezetőnek az egyik legfontosabb feladata, hogy ne zavarja a játék menetét. Neymarnál pedig semmi konkrét dolgot nem kifogásolt, csak azt állította egy vele készült interjúban, hogy gyakran ideges miatta, és olyankor tudatosan nem a becenevén (Ney), hanem a teljes nevén (Neymar) szólítja – valószínűleg úgy gondolja, ez komoly lelki terrort jelent a brazilnak, noha ez aligha van így.
Ha már Barcelona, akkor ki kell emelni Lahoznak a Josep Guardiola ellen elkövetett szörnyű ítéleteit. Igaz, leginkább akkor szenvedett miatta a spanyol vezetőedző, amikor már a Manchester City kispadján ült, hiszen akkor kétszer is a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában követett el végzetes hibát a játékvezető.
2017-ben a Monaco elleni nyolcaddöntő odavágóján Sergio Agüero buktatásánál tizenegyes helyett az argentin kapott sárga lapot színészkedésért – a párharcból a franciák idegenben lőtt több góllal jutottak tovább.
2018-ban a Liverpool elleni negyeddöntő visszavágóján reménytelennek tűnő helyzetből állhatott volna fel a City, ám Leroy Sané gólját les miatt érvénytelenítette 1-0-s állásnál, noha (akárcsak az ominózus Barcelona-Atlético meccsen) az ellenféltől kapta a labdát a német, így meg kellett volna adni a találatot. A manchesterieket ráadásul tovább sújtotta, ugyanis az udvariasan reklamáló Guardiolát gondolkodás nélkül a lelátóra száműzte, a Citynek pedig nem volt több esélye a továbbjutásra a rengeteg indokolatlan sárga lapot hozó találkozón. Guardiola el is mondta a véleményét Lahozról a meccs után.
„Azért küldött le, mert azt mondtam, hogy az szerintem egy szabályos gól volt.
Nem inzultáltam, korrekt és tisztelettudó voltam vele szemben, de Mateu Lahoz kivételes srác, szeret más és különleges lenni. Amikor valamit mindenki ugyanúgy lát, ő akkor is szeret ezzel ellentétesen dönteni"
– nyilatkozta, ezzel is bizonyítva, hogy Lahoz hiába kommunikál többet a legtöbb kollégájánál, mégsem népszerű az edzők (és a játékosok) körében.
Az edzőkkel többször is meggyűlt a baja a spanyol játékvezetőnek. Az egyik legemlékezetesebb eset 2016-ban játszódott le egy Atlético-Málaga meccsen, miután Diego Simeone szándékosan egy labdát dobott be a pályára az ellenfél támadásának megakadályozása végett. Teljesen egyértelmű, hogy ilyenkor szükségszerű a piros lap és az edző lelátóra küldése, Lahoz azonban ezt sem tette ilyen egyszerűen.
Magából kikelve üvöltözött mindenkivel, aki a fűre merte tenni a lábát – kivéve Simeonéval. Az argentin trénert ugyanis megölelte, majd barátságosan és nyugodtan a fülébe súgta, hogy legyen szíves távozni a kispadról.
Az argentinok a vb és a spanyol bajnokság mellett egy olimpián is pórul jártak már Lahoz játékvezetésének következtében. 2016-ban a Honduras elleni utolsó csoportmérkőzésen győzelem kellett volna a továbbjutáshoz, ám az öt dél-amerikai sárga lap és a két megítélt hondurasi büntető soknak bizonyult, az 1-1-es döntetlen pedig a torna legnagyobb szenzációját eredményezte.
A magyar válogatottnak sincsenek jó emlékei Lahozról, noha mindössze egyetlen mérkőzést vezetett a csapatnak. Az azonban a Szlovákia elleni hazai, 2020-as Európa-bajnoki selejtező volt, ami 2-1-es vendéggyőzelemmel zárult.
A találkozó mérlege: 9 sárga lap és Baráth Botond piros lapja mellett egy megadott szlovák lesgól, Robert Mak találata ugyanis szabálytalan körülmények között született.
Nem mellékesen a vereségnek is volt köszönhető, hogy alanyi jogon nem jutott ki Magyarország az Eb-re – az pedig már nem Lahozon múlt, hogy a pótselejtezőt sikerrel vette a válogatott.
Noha a leghangosabb botrányairól már megemlékeztünk, azért nem kell messzire mennünk, hogy további nevetséges ítéleteket találjunk a pályafutásából. Tavaly tavasszal az Európa-ligában a későbbi döntős Rangers csapatától vette el a kettős győzelmet a Dortmund elleni párharcban, miután
Ryan Kent gólját egy többpercnyi videózást követően elvette, amiért korábban Alfredo Morelos szabálytalankodott Emre Cannal szemben.
A felvételek alapján azonban egyértelműen úgy tűnik, hogy a párosból ha valaki, akkor inkább Can volt a szabálytalan, de legalábbis Morelos semmiképpen. A továbbjutást Lahoz szerencséjére nem befolyásolta a hibás ítélete.
Néhány héttel később egy 11 sárga és egy piros lapot hozó Getafe-Mallorca spanyol bajnokin ismét a kényelem került a középpontba Lahoznál. Egy kakaskodás után a szerinte büntetendő játékosokat félkörbe állította, hogy aztán felállítsa a legrövidebb idő alatt adott négy sárga lap rekordját.
Ezek a tevékenykedései sem gátolták meg Lahozt abban, hogy
májusban három napon belül két kupadöntőt is levezessen. Nem is akárhol: Szaúd-Arábiában és Görögországban.
Nem volt egyedülálló, hogy ilyen mérkőzéseken fújta a sípot a spanyol, hiszen korábban vezetett például Örményországban egy jereváni rangadót és éppen Szaúd-Arábiában is két bajnokit – köztük egyet Cristiano Ronaldo új csapatának, az al-Nasszrnak.
A legfontosabb meccsei természetesen nem ezek voltak. A 41 BL-meccse közül kiemelkedik a 2021-es finálé (amelyet épp a Manchester City veszített el), hazájában pedig számos El Clásicón kapta már meg a lehetőséget – köztük a 2012-es szuperkupa visszavágóján és a Gareth Bale góljáról emlékezetes 2014-es kupadöntőn.
Ha nem úgy viselkedik a holland-argentin vb-negyeddöntőn, ahogy, akkor
nagyon jó esélye lett volna, hogy ehhez a listához hozzácsapjon egy világbajnoki finálét, a FIFA ugyanis nagyon hajlott abba az irányba.
Az elképesztően negatív utóhang után azonban ezt egészen egyszerűen nem tehette meg a szervezet, így Szymon Marciniak kinevezésekor egyértelműnek tűnt, hogy vb-döntő nélkül fejezi be a pályafutását Lahoz.
Ez pedig azóta biztossá vált. Ugyanis ahogy 2022 Lahoz botrányos ítéleteivel zárult le, úgy 2023 első hete is róla szólt, csak másképpen. Miután a Linares-Sevilla Spanyol Kupa-mérkőzésen már a 16. percben érthetetlen módon kiállította a vendégek edzőjét, Jorge Sampaolit, a rá következő napon meg is jelent a hír:
a szezon végén visszavonul a játékvezetéstől a 45 éves spanyol – minden bizonnyal azért, mert nem kapott feladatot ezt követően, a La Liga 16. fordulójában.
Az, hogy a visszavonulását is egy ilyen sértődöttség váltja ki, pedig talán mindennél jobban megmutatja Lahoz szereplési vágyát, ami a teljes bírói pályafutását végigkísérte, és ami miatt az elmúlt másfél évtized legismertebb játékvezetőjének visszavonulása döbbenet helyett boldogságot váltott ki világszerte.
