Évtizedek óta tart a korukkal csaló afrikaiak focibotránya

Régóta húzódó és időnként előbukkanó probléma, hogy egyes afrikai országokban meghamisítják a labdarúgók születési anyakönyvi kivonatát, ezzel óriási káoszt okozva a nemzetközi futballban. Legutóbb januárban ütötte fel a fejét csalási botrány, amikor az U17-es kameruni válogatottba meghívott 30 játékos közül huszonegyről kiderült, hogy idősebbek, mint ahány évesnek mondták magukat. Vajon mi az oka ennek és mi lehet a megoldás? Cikkünkben erre próbáltunk választ keresni.

Mindenki tudja, hogy csalnak

Nagy botránnyal indult az év Kamerunban. Az ország U17-es labdarúgó-válogatottja 2-0-ra legyőzte a Kongói Köztársaságot január 15-én, ezzel kvalifikálta magát az idei korosztályos Afrika-kupára, ám az élettani vizsgálatok után kiderült, hogy a sikert úgy érte el, hogy a csapat kétharmada jogtalanul szerepelt. Miután kiderült a csalás, a 21 focistát kitették a keretből, és új játékosokat hívtak be helyettük.

A total of 21 players from the Cameroon U17 national team have been removed from the camp with immediate effect after they failed MRI test, ahead of the regional tournament for Central African Football Federations' Union. pic.twitter.com/WBYoPOAvJD

— African Soccer Updates (@Africansoccerup) December 30, 2022

Mondatnánk, hogy fiatalság, bolondság, de a botrány cseppet sem újkeletű, sőt. Az afrikai futballban bevett szokás csalni az életkorral, olyannyira, hogy

az amatőr ligákban szereplő játékosoknak konkrétan két életkoruk van: a focistakor és a valós.

Ez a probléma Kameruntól Nigérián át, egészen Dél-Afrikáig mindenhol jelen van és jelentősen beárnyékolja az afrikai labdarúgás megítélését. Tavaly nyáron például nyolc klubból összesen negyvennégy játékost tiltottak el, mert kiderült róluk, hogy hazudtak az életkorukról.

Tudom, hogy az utánpótlás bajnokságokban túlkoros játékosokat szerepeltetünk. Miért nem mondjuk ki? Ez az igazság. Mindig csalunk. Ez egy tény"

– jelentette ki korábban a Nigériai Labdarúgó-szövetséget 1999-ben három hónapig irányító Anthony Kojo Williams a BBC-nek.

Az afrikai futballban gyakran trükköznek a játékosok életkorával Forrás: Twitter

Általában tinédzserként rögzítik az afrikai játékosokat, hiszen a fiataloké a jövő. Az gyakorlatilag példátlan, hogy egy afrikai játékos a húszas évei közepén igazoljon valamelyik nagy európai topbajnokságba. Az érintetteknek általában vagy fogalmuk sincs az egészről, vagy meg sem próbálják elkendőzi az igazságot. A probléma valódi okát amúgy azzal magyarázzák, hogy a szörnyű társadalmi és gazdasági állapotok miatt még mindig nehéz hiteles dokumentumokat szerezni, és egyes vélemények szerint néhány országban ezt tudatosan kihasználják annak érdekében, hogy a korosztályos tornákon sikeresek legyenek. A 2009-es U17-es vb-n a rendező Nigéria bő 38 fős keretéből összesen 15 játékost kellett hazaküldeni, mert idősebbek voltak. Ugyanabban az évben U17-es Afrika-kupa-győztes gambiai csapat tagjai közül szintén többen megbuktak az életkori vizsgálaton, amit még a gambiai szövetség elnöke, Seedy Kinteh is elismert. 2019-ben pedig Guineát zárták ki a tornáról, mert csalt.

Olykor még az Európában komoly karriert befutó játékosoknál is felmerült a gyanú.

Az Inter egykori sztárja, Obafemi Martins például az útlevele szerint 1984. október 28-án született, azonban a nigériai szövetség honlapján 1978. május elsejét jelölték meg születési dátumként. Amikor ez kiderült, a szövetség elvitte a balhét, mondván, ők követtek el adminisztrációs hibát, de a csatárnak sokáig magyarázkodnia kellett. Az Ajaxszal 1995-ben Bajnokok Ligáját nyert Nwankwo Kanu ugyancsak idősebbnek tűnt fiatalabb korábban, a ghánai Nii Lamptey pedig kóros fáradtságtól szenvedett, ami az életkora alapján meglepő volt.

A 20 éves Obafemi Martins 2004-ben Forrás: AFP/Paco Serinelli

2008-ban pedig az Everton akkori edzőjének, David Moyesnak kellett magyarázkodnia a három gólt szerző nigériai támadójáról, Yakubu Aiyegbeniről: "Még csak 25 éves, igaz, nigériai számítással, vagyis ha tényleg ennyi idős, akkor van még pár jó éve."

Afrika az utánpótlás királya

Nem csoda tehát, hogy Afrika hosszú évtizedek óta korosztályos szinten uralja a világot. Vagy legalábbis meghatározó szereplője, hiszen a két afrikai szuperhatalom közül Ghána kétszer, míg Nigéria ötször nyert U17-es világbajnoki címet, sőt előbbi U20-as vb-t is nyert 2009-ben, utóbbi pedig olimpiát 1996-ban. Utánpótlás szinten az Afrika Kupát a két ország eddig összesen tízszer nyerte meg.

Az lenne a tisztességes, ha Afrika visszaadná a Nigéria és Ghána által nyert hét U17-es trófeát a FIFA-nak, mert nyilvánvaló és teljesen egyértelmű, hogy csalással nyerték"

– fogalmazott éles kritikát az elefántcsontparti újságíró, Mamadou Gaye az egyik amerikai tévének.

A sikerek ellenére sokan megkérdőjelezik ezen országok ifjúsági szinten elért sikereit, mivel a kimagasló eredmények már nem ismétlődtek meg a felnőtteknél. Ráadásul profi szinten már jóval kevesebb olyan futballistát találni, aki valóban a világ elitjéhez tartozna. Felmerül a kérdés, hogy vajon akkor mi haszna ezeknek a sikereknek és hogyan profitálnak a csalásból a felnőtt válogatottak?

2011-ben Burkina Faso nyerte az U17-es Afrika Kupát Forrás: AFP/Ahmed Ouoba

Miért csalnak az életkorral?

Az európai és dél-amerikai országokkal ellentétben az afrikai nemzetek többsége nem rendelkezik olyan szervezeti struktúrával, pénzügyi és gazdasági háttérrel, hogy folyamatosan olyan játékosokat tudjon adni a nemzetközi labdarúgásnak, mint korábban az aranylabdás George Weah, a BL-győztes Didier Drogba, vagy a jelenkor két legnagyobb afrikai sztárja, Sadio Mané és Mohamed Szalah.

Egyes esetekben a csalás nem szándékosan történik.

Döbbenetes, de vannak olyan afrikai országok, ahol annyira elavult az adminisztrációs rendszer, hogy gyakorlatilag lehetetlen az azonosítás. Egyszerűen nem dokumentálnak megfelelően, ezért sok játékos nem is tudja a saját születésének dátumát. Így a hivatalos dokumentumokban szereplő életkor valójában csak egy becslés.

A mai napig Afrika ezen részén kézzel történő regisztrációt és nyilvántartást alkalmazunk. Egy másik nagy probléma az anyakönyvi kivonatok hiánya. Sok olyan gyerek futballozik, akinek nincs születési anyakönyvi kivonata"

– árulta el a helyzet súlyosságát a Malawi Labdarúgó-szövetség kommunikációs vezetője.

A Nigériát legyőző elefántcsontparti csapat az U17-es Afrika Kupával 2013-ban Forrás: AFP/SIA KAMBOU/Sia Kambou

Azonban ez a ritkább, mivel a legtöbb esetben a játékosok életkorát szándékosan hamisítják meg. A lehetőségek és a társadalmi mobilitás hiánya miatt sok gyerek számára a futball és a sport az egyetlen kiút a szegénységből. Ám vannak olyan országok, mint például Kamerun, ahol gyakorlatilag nem lehet megélni a futballból, mert az országban mindössze két klub van, amely pénzügyileg stabilnak mondható, a többi nem tud rendszeres fizetést biztosítani a játékosainak.

A kilátástalanság miatti kétségbeesést viszont sok játékosügynök, edző és futballban tevékenykedő szakember kihasználja, hogy hasznot tudjon húzni más álmából.

Mivel csalnak az életkorral, így jóval több pénzt kaphatnak az ügynökök és a klubok az Európába importált játékosokért.

Afrikában a foci egyet jelent a szegénységből kivezető úttal Forrás: AFP/Charly Triballeau

Tegyük fel, hogy egy 23 éves afrikai futballistát szerződtet egy európai klubcsapat, ahol minden bizonnyal sokkal gyorsabb és fejlettebb foci vár rá. Egyfelől alkalmazkodnia kell az új csapatához, az új bajnoksághoz és magához az európai futballhoz. Mindez hosszú időbe is telhet, márpedig egy 30 év körüli játékos már nem annyira kapós a piacon. Éppen ezért általában öt-hat évvel csalnak az életkorral, hogy kitolják a játékos „szavatossági idejét".

A FIFA megoldást talált, de a probléma még mindig fennáll

Afrikában korábban az edzők és a szövetségek csak az eredményt tartották szem előtt, ahelyett hogy az adott korosztályos válogatott fejlesztését, fejlődését tűzték volna ki célul.

Ezek után nem csoda, hogy szinte minden korosztályos bajnokság hemzseg a gyanútól, hogy egy-egy afrikai csapat trükközni próbált, és ezek közül sok esetben valóban bebizonyosodott a csalás.

Hogyan tudják ezt bizonyítani? A FIFA már korábban szembesült a problémával. Először a 2009-es U17-es világbajnokságon vezették be, hogy nemcsak doppingvizsgálatot végeznek a játékosokon, hanem szúrópróbaszerűen MRI-tesztet hajtanak végre. A csukló letapogatásával megvizsgálják, hogy mennyire fejlett a csontszerkezet, majd egytől hatig osztályozzák. Hatos osztályzat azt jelenti, hogy a csontosodási folyamat befejeződött, ez általában 17-19 éves kor körül következik be. Így tehát ennek a módszernek a segítségével tökéletesen meg lehet állapítani, hogy az adott játékos jogosult-e a részvételre, vagy sem.

Egyetlen ország sem nyert Nigériánál többször U17-es világbajnokságot Forrás: AFP/Andres Pina

Ugyan az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) alkalmazza már az MRI-vizsgálatokat, de az időnként fel-felbukkanó probléma miatt úgy tűnik, mintha nem vennék kellően komolyan ezt a jelenséget, ami egyértelműen ront az afrikai játékospiac imázsán.

Korábban egyértelműen az volt a bevett szokás, hogy az afrikai szövetségek élvezték a FIFA juttatásait, miközben semmit sem tettek annak érdekében, hogy a kontinensen burjánzó korrupciót és csalást felszámolják.

A Barcelona legendája, Samuel Eto'o bő egy éve, 2021 decemberében lett a kameruni labdarúgó-szövetség elnöke, a kinevezése után pedig megígérte, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy többé ne forduljon elő hamisítás. Eddig már 44 játékos bukott le korcsalás miatt, de úgy látszik, több idő és hosszabb folyamat, mire végérvényesen véget vetnek a játékosok állampolgári státuszával kapcsolatos trükközéseknek.

Samuel Eto'o rendezné a viszonyokat Kamerunban Forrás: AFP/Daniel Beloumou Olomo

Nem véletlen, mivel meglehetősen összetett a probléma.

Az afrikai futball fejlődése jelentősen visszaszorítaná az életkorral kapcsolatos csalási botrányok számát,

mivel a jobb lehetőségekre vágyó futballisták hamarabb készen állnának az európai futballra. Az biztos, hogy az évtizedek óta tartó korcsalási botrányok miatt jelentős csorba esett az afrikai futball megítélésén, és nehezen fogják tudni lemosni magukról a szégyent. Persze nem lehetetlen, de amíg az Afrikai Labdarúgó-szövetség, mint anyaszervezet nem veszi komolyan a kérdést, és amíg a FIFA nem lép fel aktívan az ügyben, addig az afrikai labdarúgás szenvedni fog.