Az örökifjú fociszurkolók nyilván tudják, hogy a 40 évvel ezelőtti, athéni Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjéról van. Bizonyára sokan vannak, akik a később kegyetlen (de sikeres) edzővé váló középpályás gólját is látják lelki szemeikkel. Annál magasabbra nem juthatott focicsapat.
Nyilván sok szurkoló látta a múlt vasárnapi felvételeket, amikor a Hamburg játékosai és szurkolói Sandhausenben a pályán ünneplik, hogy
csapatuk öt szűk esztendő után ismét a legjobbak között szerepelhet Németországban.
Csak azt felejtették el a majálisozók, hogy a vetélytárs, Heidenheim mérkőzése még nem ért véget Regensburgban, és az elsőosztályban még soha nem szerepelt kiscsapat annak ellenére, hogy a 93. percben még vesztésre állt, megnyerte a meccsét, és „ellopta" a feljutást a német foci dinoszauruszától.
Így kényszerült osztályozóra a HSV.
Az osztályozó első felvonásában, csütörtökön a HSV olyan bukdácsolást mutatott be Stuttgartban, hogy
örülhet, hogy megúszta 0-3-al.
Nem neki áll a zászló a mai esti visszavágón.
Soha nem adjuk fel, a srácok nagyon-nagyon jók."
Ezt Sebastian Schonlau, a csapat védője mondta, majd hozzátette:
Rosszabbak nem lehetünk, mint csütörtökön, bár nem tudom hogyan tudnánk jobban teljesíteni."
Dícséretes önkritika, igaz ez a minimum azon szenvedés után, amit a „dinók" bemutattak az első mérkőzésen.
Az első találkozó eredményén túl még a statisztikák sem a Hamburg mellett szólnak.
Nem mindig játszottak osztályozót a Bundesligáért, gyakran három csapat automatikusan cserélődött az első és a második osztály között. Csak 1982 és 1991 között rendeztek osztályozót a Bundesliga1 16. helyezettje, és a Bundesliga2 harmadik helyezettje között, majd 2009 óta megint létezik ez a drámai párharc. Ez azt jelenti, hogy eddig 24 alkalommal tartották meg ezt a párharcot, és ezek közül
csak hat alkalommal diadalmaskodott a másodosztály harmadikja.
Még 1982-ben, a premieren a Bayer Leverkusen mindkét meccsét megnyerte a Kickers Offenbach ellen (1-0, 2-1), majd a második párharcban nyert először az alsóbb osztályú csapat. Már az első tízéves etapban sem ez volt a jellemző, a Bayer Uerdingen az idén is kieső Schalke ellen aratott diadalán kívül alulról érkezőként csak a Saarbrücken tudta mélybe taszítani az Armínia Bielefeldet és a Stuttgarter Kickers a St. Paulit.
A második (2009-ben kezdődött, és most is tartó) szakaszban a másodosztály harmadikjaként csak a Nürnberg 2009-ben, a Fortuna Düsseldorf 2012-ben és az Union Berlin 2019-ben tudta elsőosztályú ellenfelének helyét elfoglalni a legjobbak között. A vesztesek sorban:
az Energie Cottbus, a Hertha BSC és a Stuttgart voltak.
Ez utóbbi ténybe kapaszkodhat most a Hamburg. Mármint abba, hogy a Stuttgart nem is olyan régen már elbukott egy osztályozót, ráadásul „fentről érkezve".
Abban is bízhat a Hamburg, hogy korábban már megvívott két sikeres osztályozót. Igaz, akkor még a
szerencsemező szélén egyensúlyozott,
meghosszabbítva azt az sorozatát, hogy a Bundesliga 1963-as alapítása óta ekkor már ő volt az egyetlen gárda, mely mindig az élvonalban szerepelt. Akkor azt hitte, hogy szent és sérthetetlen, és ez az állapot örökké tartani fog.
Elkényelmesedett a csapat, mint a Földet valaha uraló dinoszauruszok.
Az utóbbiak sorsát ismerjük a történelemből, és a legendák világából.
A Hamburg többfelvonásos tragédiáját pedig majd megírják a sporttárgyú könyvek, de
ma még élénken él az emlékezetünkben.
A lejtőn fékezni képtelen, a biztonsági kötelet mosolyogva a mélybe dobó Hamburg először 2014-ben végzett a 16. helyen.
Akkor úgy maradt bent a túlóra során, hogy egyik meccsét sem nyerte meg. Igaz, nem is bukta el. A Greuther Fürth ellen hazai pályán 0-0-t játszott, majd Bajorországban 1-1-et. A Fürth góljánál a 26-szoros magyar válogatott,
Stieber Zoltán adta a gólpasszt
az 59. percben, és ha három perccel később jobban céloz, a győzelmet is megszerezhette volna csapatának. Mivel még létezett az idegenben lőtt több gól szabálya, Stieber nem ejtette ki a Hamburgot, és saját szempontjából ezt nagyon jól tette. Ugyanis a következő évben ott játszott.
A megint 16. helyen végző gárdában.
Vagyis megint jött a túlóra, és megint jött két döntetlen. Ám ekkor még jobban rezgett a léc a Karlsruhe ellen. Hazai pályán csak 1-1-re volt jó, ráadásul a KSC sokáig vezetett. A visszavágón meg még a 91. percben is. Ekkor a chilei Marcelo Diaz hosszabbításra mentette a meccset. Ott pedig nyert egy olyan góllal, melynek
előkészítésében Stieber is szerepet vállalt.
A magyar játékos 2014-ben nem ejtette ki a Hamburgot, 2015-ben pedig bentmaradáshoz segítette.
Ám érezni kellett volna a vezetőségnek: mindig nem jöhet ki a kék szín a ruletten, mert ez a két bentmaradás szinte ezzel ért fel.
Kicsit össze is kapta magát a gárda a két mázlista évzárás után, és előbb a 10, később a 14. helyre futott (vánszorgott?) be.
Ám 2018-ban meg kellett ismerkednie a magyar mondás igazságával: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.
Az alapítók közül utolsóként ő is búcsút mondott a Bundesliga1-nek.
Ezt követően rá kellett jönnie, hogy a ruletten piros és fekete szín van, kék nincs.
2019-ben úgy végzett a (még osztályozót sem érő) negyedik helyen a Bundesliga2-ben, hogy egy ponttal gyűjtött kevesebbet, mint az Union Berlin. Aki a „rájátszás" során (mint már szóba került)
lerántotta az elsőosztályból a Stuttgartot.
2020-ban szintén negyedik hely, szintén egy pontra a harmadiktól úgy, hogy az utolsó játéknapon hazai pályán szenvedett 5-1-es vereséget a Sandhausentól. 2021-ben a változatosság kedvéért újabb negyedik hely. Balszerencse három tételben.
2022-ben végre összejött a harmadik hely, és ezzel az osztályozó. A szedett-vedett Hertha BSC ellen esélyes is volt, főleg azt követően, hogy megnyerte a berlini meccset 1-0-ra. Minden adott volt a visszajutáshoz, csak egy dolog szólt ez ellen. A főváros csapatának kispadjára
a hajrában szerződtették Felix Magathot.
Akinek a keze alatt még a kő is arannyá válik. Magath 2-0-s idegenbeli sikerrel abban a hamburgi stadionban nyomta vissza kedvenc klubját, melyben
előbb-utóbb szobrot kap.
Egyéb fontos megmozdulásainak élére az a bizonyos BEK-et eldöntő gól kerül, melyről már esett szó.
Két szerencsés osztályozó után a harmadikon elbukott a Hamburg
Most is jó úton halad a bukás felé.
Daniel Heuer Fernandes kapus az egyetlen hamburgi, aki megfelelően teljesített Stuttgartban, és több nagyszerű védésével biztosította, hogy a visszavágóra legalább megmaradjon a csoda lehetősége.
Talán mi is kezdhetjük úgy a meccset, ahogy a Stuttgart tette az első mérkőzésen"
– mondta Heuer Fernandes.
A Hamburg csak a csodában bízhat. De csodák néha előfordulnak a sportpályákon.