Ezért az egyik legizgalmasabb focibajnokság Európában az NB I

A válogatott szünet után a hétvégén visszatérnek a labdarúgó OTP Bank Liga küzdelmei. Az NB I első 13 fordulója több szempontból (például gólátlag vagy átlagnézőszám) is javulást mutat az elmúlt idényekben látottakhoz képest, az egyik leginkább szembetűnő változást mégis a kevés edzőváltás jelenti. Az idény több mint egyharmada eltelt, mégis (a rövid időre megbízott edzőket nem számolva) két olyan csapat van, amely akkora bajban érezte magát, hogy a szezon közben már lecserélte a vezetőedzőjét. Vajon a Kisvárda és a Zalaegerszeg számára ez jelenthet nagyobb javulást, vagy az új szakemberekkel is mindkét együttesnek a kiesésbe kell beletörődnie a hátralévő 20 fordulóban? Az elmúlt évek NB I-es tapasztalatai és statisztikái alapján erre is keressük a választ a cikkünkben.

Edzőváltások az NB I idei szezonjában

Már az idény kezdete előtt megtörtént az első változás a kispadokon, hiszen a Bajnokok Ligája-selejtezőből történő kiesés után a Ferencváros csapata menesztette Sztanyiszlav Csercseszov vezetőedzőt. Az orosz szakembert egy ideig Máté Csaba helyettesítette, ám ő megbízott vezetőedzőként lett kinevezve, így biztosra lehetett venni, hogy hamarosan egy végleges nevet is bejelent a Fradi. Végül ez

a bajnokság 6. fordulója után, a szeptemberi válogatott szünetben következett be: a szerb Dejan Sztankovics érkezett, aki azóta is sikeresen irányítja a csapatot.

Sztankovics irányítása alatt az első 11 meccsén veretlen maradt a magyar bajnok, jelenleg minden sorozatot figyelembe véve 8 győzelem és 4 döntetlen mellett 2 vereség a Fradival a mérlege (a bajnokságban ez 5-1-2), amellyel egy meccsel kevesebbet játszva is vezeti az OTP Bank Ligát a zöld-fehér klub.

Dejan Sztankovics irányításával a bajnokságban éllovas a Fradi, valamint a Magyar Kupában és a Konferencia-ligában is versenyben van Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Szintén a 6. fordulót követő válogatott szünetben nevezte ki új, állandó edzőjét a Kisvárda. A klubtól három kör után az addig szerzett négy pont ellenére távozott Milos Kruscsics, akit átmenetileg Gerliczki Máté helyettesített, ám szeptemberben Mátyus János lett a véglegesnek tűnő jelölt. A folyamatosan idegenben játszó kisvárdaiak Gerliczki irányítása alatt három vereséget szenvedtek, majd ugyan

Mátyus az első meccsét megnyerte (a Magyar Kupában, amelyben azóta is nyert egyet), ezt három újabb vereség követte.

Végül a 10. fordulóban, az első hazai találkozóján a csapat legyőzte a Mezőkövesdet, azóta viszont három újabb bajnoki vereség következett.

A legutóbbi, Kecskemét elleni meccsen ráadásul már nem is Mátyus János ült a kispadon. A tavaly a másodosztályú Budafokkal kupadöntőt játszó vezetőedző a 12. forduló után ugyanis benyújtotta a lemondását, amit a vezetőség el is fogadott. Így aztán némileg szokatlan módon

a válogatott szünet előtti egyetlen mérkőzésen is már új tréner irányította (Révész Attila sportigazgatóval együtt) a Kisvárdát: Feczkó Tamás sem tudott azonban pontot szerezni a tavalyi ezüstérmes KTE ellen.

Feczkó korábban a Balmazújváros, az MTK, a Diósgyőr és a Nyíregyháza csapatainál is edzősködött, az elmúlt két hétben pedig lehetőséget kapott, hogy jobban megismerkedjen a játékosaival, hogy a 2023-ban hátralévő négy fordulóban minél több pontot szerezzen a kisvárdai csapat.

Feczkó Tamás bemutatkozása nem sikerült a legjobbra Forrás: kisvardafc.hu

A válogatott szünet alatti edzéseket aztán már egy másik együttes is új vezetőedzővel kezdte meg. A tavalyi kupagyőztes Zalaegerszeg hat forduló után mindössze három ponttal rendelkezett, és azóta ugyan gyűjtött még nyolcat, Boér Gábor az MTK elleni vereség után így is lemondott a posztjáról.

A ZTE-nél elsősorban a védekezéssel volt probléma a szezon eddigi részében, a 30 kapott gól ugyanis hattal több, mint bármely más csapaté.

Boér Gábor helyére az a Márton Gábor érkezett, aki 2020 tavaszán egyszer már benntartotta a zalaiakat az élvonalban, majd Fehérváron, az MTK-nál és Kozármislenyben is edzősködött a mostani visszatérése előtt.

Kevésbé inognak az NB I-es kispadok 2023 őszén?

Az, hogy a megbízott edzőket nem beleszámítva mindössze három edzőváltás volt az első 13 fordulóban, nagyon kevésnek számít az elmúlt szezonokhoz képest. Az pedig pláne, hogy csupán két együttesnél volt változtatás. Nézzük meg, hogy amióta 12 csapatosra csökkent az NB I létszáma, az egyes idények közben hány csapatnál volt csere a kispadon a teljes szezonban, illetve a 13. fordulóig.

szezon	edzőváltások száma	edzőt váltó csapatok száma	edzőt váltó csapatok száma a 13. fordulóig
2023-24	?	?	2
2022-23	11	9	4
2021-22	10	9	4
2020-21	10	8	4
2019-20	10	8	4
2018-19	6	5	3
2017-18	5	4	2
2016-17	6	4	2
2015-16	6	5	2

A táblázatból látszik, hogy míg a létszámcsökkenést követő években az ideihez hasonló számú edzőváltás történt, addig az elmúlt négy szezonban egyaránt kétszer annyi csapatnál volt változás az első 13 fordulóban, mint most.

Ráadásul a 2018-19-es szezonban fordult elő legutóbb olyan, hogy a mezőny több mint fele azzal a vezetőedzővel zárta a bajnoki idényt, akivel elkezdte azt.

A legutóbbi évad pedig ebből a szempontból negatív rekordot jelentett, hiszen csupán három együttes volt, aki nem cserélt trénert, két csapat pedig kétszer is változtatott a kispadon. Az egész világon ráadásul csak kilenc (Európa-szerte pedig négy) olyan élvonalbeli bajnokság volt, ahol a csapatok nagyobb százalékánál volt edzőváltás a szezon közben.

Kuttor Attila tavaly a Vasas kispadján kezdett, majd a Mezőkövesd edzője lett Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A 2022-23-as szezonbeli első két edzőváltását a Debrecen és a Vasas produkálta, ám míg a DVSC ezután Srdjan Blagojeviccsel megtáltosodott, az angyalföldieket Kondás Elemér, majd a végjátékban Desits Szilárd sem tudta megmenteni a kieséstől. A Vasason kívül a Fehérvár változtatott kétszer is a kispadon, amely ennek ellenére megyei segítséggel tudott csak bennmaradni, hiszen ha az utolsó fordulóban a Budapest Honvéd legyőzi a Puskás Akadémiát, akkor a székesfehérváriak estek volna ki. Ha pedig az NB II-t is beleszámítjuk, a 32 (12+20) csapatnál összesen 36 edzőváltás történt szezon közben, ami tényleg példátlan.

Összesen három olyan csapat volt, amelynél nem volt edzőcsere tavaly, közülük a Ferencvárosnál azóta már új edző van. Így – miután a két újoncnál, a DVTK-nál és az MTK-nál is volt váltás tavaly –

a jelenlegi NB I-es klubok közül mindössze kettő olyan van, amelynél legalább másfél éve változatlan a vezetőedző kiléte:

Hornyák Zsolt 2019 júniusától irányítja a Puskás Akadémiát, míg Szabó István 2021 júniusa óta ül a KTE kispadján.

Hornyák Zsolt nagyjából kétszer olyan régen ül az aktuális csapata kispadján, mint bármely más NB I-es vezetőedző Fotó: Csudai Sándor - Origo

A korai edzőváltások oka és következménye

Nem meglepő, hogy a 12 csapatos bajnokság megjelenése óta sűrűbbek az edzőváltások, mint azelőtt. Ugyanis jellemzően ebben a formátumban egy klub vagy a dobogóért harcol, vagy a kiesés elől menekül. Ha tehát egy csapat néhány mérkőzésen keresztül sikertelen, akkor könnyen a kiesőzóna környékén találhatja magát, a vezetőség ezáltal úgy dönthet, egy edzőváltás segíthet a bennmaradásban. Legtöbbször pedig a szezon első felében, a kispadon bekövetkezett csere végül igenis segít a kiesés elkerülésében, hiszen nem ritka, hogy egy új edző olyan hatalmas újításokra képes, hogy szárnyra kap miatta a csapat.

Egy éve Debrecenben éppen ez történt, noha az tényleg egy extra szárnyalás kezdete volt.

Blagojevics tavaly szeptemberi érkezése után a DVSC 25 bajnokiból 14-et megnyert, így ebben az időszakban mindenki másnál több pontot szerzett a klub, és egészen a harmadik pozícióig felzárkózott a tabellán.

Ám ez nem csak egy kivétel volt. A szintén hamar edzőt váltók közül a Honvéd ugyan rosszabbul szerepelt Dean Klafuriccsal, mint Tam Courts-cal; a Vasas és a Fehérvár viszont minimálisan, de eredményesebb tudott lenni az edzőváltások után. Ahogy a Kisvárdát leszámítva mindenki más is sikeresebb volt az új edzővel.

Srdjan Blagojeviccsel tavaly szárnyra kapott a Debrecen Forrás: P&N/Kovacs Peter

Egyetlen szezon alapján ebből nem lenne célszerű következtetéseket levonni, ám ha az eddigi összes, 12 csapatos idényt megvizsgáljuk abból a szempontból, hogy a leghamarabb edzőt cserélő klubok hogyan álltak a váltásnál és végül hogyan végeztek, meglepő dolgokra figyelhetünk fel.

szezon	először edzőt váltó csapat	aktuális és végső helyezése	másodszor edzőt váltó csapat	aktuális és végső helyezése	a végül kieső két csapat hányadikként váltott edzőt
2023-24	Kisvárda	12. és ?	Zalaegerszeg	10. és ?	? és ?
2022-23	Debrecen	10., 3.	Vasas	11., 12.	2., 5.
2021-22	MTK	7., 11.	Mezőkövesd	10., 10.	1., – (nem váltott)
2020-21	Paks	12., 4.	Mezőkövesd	12., 8.	4., 8.
2019-20	Diósgyőr	12., 9.	Kisvárda	6., 8.	5., –
2018-19	Kisvárda	12., 9.	Ferencváros	1., 1.	3., 5.
2017-18	Haladás	10., 8.	Mezőkövesd	11., 9.	–, –
2016-17	Debrecen	10., 8.	MTK	11., 11.	2., –
2015-16	Videoton	10., 2.	Vasas	11., 10.	5., –

Bizony, az eddigi nyolc darab 12 csapatos NB I-ben kiesett

tizenhat klubból mindössze három olyan volt, aki az egyik legkorábban cserélte le az edzőjét, mégis búcsúzni kényszerült az idény végén.

Tavaly a Vasasnál hozták meg hiába hamar a döntést, emellett pedig két alkalommal az MTK-n nem segített a gyors váltás. Ellenben hat olyan csapat (2016-ban a Békéscsaba, 2017-ben a Gyirmót, 2018-ban a Balmazújváros és a Vasas, 2020-ban a Kaposvár, 2022-ben pedig ismét a Gyirmót) is volt, amely végigcsinálta a szezont edzőváltás nélkül, noha kiesés lett a vége.

Ha idén Mátyus János lemondását tekintjük az első edzőváltásnak (nem pedig a három forduló után nézeteltérések miatt elküldött Milos Kruscsics távozását), akkor az is látszik, hogy

éppen a később kiesett, 2021-22-es MTK az egyedüli, amely úgy döntött elsőként csere mellett, hogy nem a tabella utolsó három helyének valamelyikén állt a klub.

Giovanni Costantino menesztése azonban hiábavaló volt, Teodoru Vaszilisz és Márton Gábor még kevésbé volt sikeres a kék-fehérek kispadján.

Márton Gábor (balra) az MTK-t nem tudta megmenteni a kieséstől, a ZTE-t egyszer már igen. Most másodszor is szeretné Forrás: ztefc.hu

Mint írtuk, Zalaegerszegen elsősorban a védekezést kell rendbe tenni, márpedig Márton Gábornak az előző zalai időszakában, Fehérváron és az MTK-nál sem igazán volt gond ezzel a csapatával. Így ha a régi-új edzőnek ezúttal is sikerül helyre ráznia a hátsó tengelyt, emellett pedig a támadójáték is javul valamelyest, akkor a ZTE-szurkolóknak talán nem kell tartaniuk a kieséstől.

Ahogy a fenti táblázatban is látszik, a Kisvárda négy és öt éve is az egyik leghamarabb váltott edzőt, és végül mindkétszer viszonylag könnyedén bennmaradt az élvonalban. (Öt éve, a klub első NB I-es idényében Kondás Elemértől már a második forduló után megszabadult a vezetőség.) A szabolcsiak emellett abban is reménykedhetnek, hogy

a következő hét bajnokijukat egyaránt hazai környezetben vívhatják, ez pedig nyilvánvalóan nem hátrány.

Az eddigi 13 meccsükből 10-et játszottak idegenben, ezeken eggyel gyűjtöttek több pontot, mint a három, Várkerti Stadionban rendezett találkozójukon. Szombaton, az MTK ellen ezt az egypontos "lemaradást" is eltüntetheti a csapat.

A harmadik csapat, amely jelenleg lemaradásban van a másik kilenchez képest, az

az a Mezőkövesd, amely a 2016-17-es idény óta folyamatosan az NB I tagja – úgy, hogy azóta minden szezon elején-közepén a kiesés fenyegette, de végül mindig megmenekült.

Húsz fordulóval a bajnokság zárása előtt szinte törvényszerű, hogy lehetetlen megjósolni, hogy ki fog kiesni a másodosztályba. Hiába van hétpontos különbség a kilencedik MTK és a tizedik ZTE között, ne fogadjunk nagy összegben arra, hogy a Zalaegerszeg-Kisvárda-Mezőkövesd hármasból búcsúzik kettő májusban. Előbbi kettőt az új edző hatása, utóbbit pedig a közelmúltbeli feltámadások miatt az utolsó pillanatig biztosan komolyan kell venni. Ez pedig az elmúlt évek NB I-es szezonjaihoz hasonlóan egy rendkívül izgalmas végjátékot garantál a kiesést illetően is.