Uli Hoeness viszonylag rövid pályafutása során mindent elért, amit egy (nyugat-)német fiatalember elérhetett a '70-es években. A Bayern Münchennel
háromszor diadalmaskodott a Bajnokcsapatok Európa-kupájában
(a mai Bajnokok Ligája elődjében), a válogatottal világ- és Európa-bajnok lett, hogy csak a legnagyobb sikerei kerüljenek szóba. Mindezt 27 éves koráig érte el, ugyanis egy súlyos, és akkor még gyógyíthatatlan térdsérülés miatt csak addig tartott a pályafutása. Hamarosan sportvezetőként tért vissza a klubhoz, és egy gazdaságilag stabil háttérrel rendelkező
óriási birodalmat hozott létre Münchenben.
A focicsapat sikert sikerre halmozott a Hoeness-érában, világsztárok sora öltötte magára Bayern-mezt, és indult harcba az újabb trófeák begyűjtéséért.
Arra viszont talán már Németországban is csak a legidősebbek emlékeznek, hogy
ki volt az első focista,
akit a frissen kinevezett Hoeness-sportigazgató leigazolt a klubhoz.
Azt a játékost úgy hívják:
Dieter Hoeness.
Uli egy évvel és két nappal fiatalabb öccse. Aki hozzá hasonlóan csatárként ténykedett, vagyis kis túlzással a saját megüresedett posztjára szerződtette testvérét. Dieter neve egyébként fel sem merült korábban a „nagy" Bayernnél, vagyis Uli óriási kockázatot vállalt az odahozatalával.
175.000 nyugatnémet márkát fizetett érte a Stuttgartnak,
erről az összegről annyit, hogy öt évvel később Uli 15 milliót „préselt ki" az Interből Karl-Heinz Rummenigge-ért. Vagyis Dieter nem volt drága, de tudása a közelébe sem érhetett Rummenigge-éhez (vagy bátyjáéhoz, illetve az akkor Amerikába szerződő Gerd Mülleréhez), így aztán a huszonéves sportigazgató hazárdírozott. Ám kiben bízzon az ember, ha nem a saját testvérében?
Dieterben nem csalódott sem Uli, sem a Bayern szurkolók.
Mert ugyan nem volt egy olyan korszakos zseni, mint amilyenek előtte, és utána játszottak a Bayernben, de ő aztán tényleg szó szerint a vérét adta a müncheni gárda sikeréért.
A Bayern a Nürnberggel játszotta a Német Kupa döntőjét 1982. május 1-jén.
Egyértelműen a döntő esélyese volt, hiszen nemcsak harcban állt a bajnoki címért, hanem néhány nappal korábban a BEK-elődöntőben a CSZKA Szófia 4-0-s kiütésével bejutott a fináléba.
Triplázásra készült a magyar edző, Csernai Pál vezetésével.
Ám a kupadöntő első 45 percében a Nürnberg nagyon megviccelte.
Reinhold Hintermaier és Werner Dressel góljának köszönhetően 2-0-s Nürnberg előnnyel mentek a szünetre a csapatok. Dieter Hoeness ráadásul csak támolygott az öltöző felé, ugyanis az Alois Reinhardttal történt összecsapása után súlyosnak tűnő fejsérülést szenvedett.
Ömlött a fejéből a vér,
a mai szabályok szerint azonnal az öltözőbe parancsolták volna, de akkoriban még csak ismerkedett a világ az AIDS-szel, a fejsérülést pedig nem vették komolyabban, mint egy bokaficamot.
A német televízió kommentátora, Dieter Kürten azt mondta, hogy óriási felelőtlenség Dieter Hoeness-t visszaengedni a pályára. Dr. Hans-Wilhelm Müller-Wohlfahrt, aki még 38 évvel később, a 2020-as BL-győzelem alkalmával is a csapat orvosa volt azonban a szünetben
érzéstelenítés nélkül, két öltéssel összevarrta a sebet,
így elállt a vérzés, és a játékos egy hatalmas turbánnal kijött a második félidőre is. Erről később ezt mondta Dieter Hoeness:
Ha nem állunk vesztésre, vagy ez egy egyszerű bajnoki meccs a 34-ből, akkor biztosan nem jöttem volna vissza.
Ám 0-2-nél kötelességemnek éreztem, hogy próbáljak segíteni. Egyébként sem éreztem semmi fájdalmat a pályán, egyetlen dolog foglalkoztatott: megfordítani a meccset."
Dieter Hoeness sérülésének lehetett volna egyébként egy nagyon súlyos következménye is, erről a későbbiekben lesz szó, előtte azonban rögzítsük a 41 évvel ezelőtti tényt:
a csatár pályafutása legfantasztikusabb 45 percét produkálta.
Előbb fejjel gólpasszt adott Rummeniggenek, aztán a fejjel történt indítása után szabálytalankodtak társával a 16-oson belül, majd jött a két gólpasszértékű megmozdulás után a teljesítményének megkoronázása.
Vérző, összekapcsolt fején hatalmas kötéssel gólt fejelt!
Ez a találat „turbános gól" néven vonult be a labdarúgás történetébe.
Dieter Hoeness remeklésének köszönhetően a Bayern megnyerte a Német Kupát 1982. május 1-jén, ám május 26-án az Aston Villa ellen elveszítette a BEK-döntőt. Dieter Hoeness-nek nem ez volt az egyetlen ilyen kellemetlen vesztes meccse, ugyanis
játszott az 1987-es fináléban is
(mások mellett a 2020-ban edzőként a Bayernnel hat címet begyűjtő Hansi Flick-kel) a Porto ellen, melyet szintén toronymagas esélyesként bukott el a bajor csapat. Sőt,
pályára lépett a válogatottban is az 1986-os vb döntőjében,
a 62. percben, 0-2-nél jött Felix Magath helyett harmadik csatárnak Karl-Heinz Rummenigge és Rudi Völler mellé.
Dieter Hoeness persze nem volt vesztes alkat, nyert ő négy bajnoki címet, három Német Kupát, 27 BEK-meccsen 16 gólt szerzett, 288 Bundesliga találkozón pedig 127-et.
Uli Hoeness vezetőként hozott első döntése rögtön bejött, amikor leigazolta őt.
És akkor most térjünk vissza ahhoz az 1982-es kupadöntőhöz!
Dieter Hoeness sérülése nagyon súlyosan érintett valakit, aki nem lehetett ott a helyszínen, a frankfurti stadionban. Ugyanis a veszélyeztetett terhes felesége amikor
meglátta a televízióban a vérző fejű férjét olyan rosszul lett, hogy majdnem idő előtt megindult nála a szülés.
Végül sikerült stabilizálni az asszony állapotát, és csak 11 nap múlva született meg egy müncheni klinikán második gyerekük.
Sebastian Hoeness.
Ebbe a családba születve természetesen Sebastian Hoeness-nek is meg kellett próbálkoznia a focival, de
nem örökölte édesapja tehetségét,
és nyomába sem tudott lépni játékosként. Viszont Sebastian Hoeness edzői pályafutása szenzációsan kezdődött. Abban a szezonban, a 2019-20-asban, amikor Hansi Flick triplázott a Bayern profi csapatával, ő
megnyerte a Bundesliga3-at a Bayern amatőrökkel.
Ez óriási tett volt tőle, olyan játékost adott a nagycsapatnak (és a világ labdarúgásának) mint Jamal Musiala, továbbá abban a bajnokságban ő „adta kölcsön" a két fontos gólt is szerző Joshua Zirkzee-t, alapember volt nála Josip Stanisic, és három meccsen szerepelt a csapatában Alphonso Davies is.
A Hoeness-ek müncheni tündérmeséjét Sebastian írhatná tovább, de az élet úgy tűnik még váratja ezzel a fejezettel. Ám édesapja korábbi csapatánál,
a VfB Stuttgartnál bíznak benne,
április eleje óta ő irányítja a svábok profi csapatát. Előbb „tűzoltóként" bent tartotta, majd a nyári felkészülés során olyan tökéletes munkát végzett, hogy 14 forduló után a csapat a harmadik helyen állt. Egy ponttal van a Bayern mögött, vagyis ha most nyer Münchenben, akkor
Sebastian Hoeness letaszítja a második helyről édesapja és nagybátyja klubját.
A televíziós közvetítés során nyilván gyakran mutatják majd a díszpáholyban Uli és Dieter Hoeness-t (ahogy mindig), és még gyakrabban láthatjuk az ellenfélként érkező Sebastian Hoeness-t a kispad előtt.
Érdekes este lesz ez a Hoeness család számára!