A Bayern München volt legközelebb ahhoz a Bundesliga 1963 óta íródó történetében, hogy egy bajnokságot veretlenül teljesítsen. Kétszer is csak egy vereséget szenvedett el 34 mérkőzés során, és mindkétszer – ez jelen helyzetben különösen érdekes – a Bayer 04 Leverkusen győzte le. Ráadásul mindkétszer Münchenben. Először az 1986-87-es szezonban szúrt ki az örök vesztesnek titulált csapat az örök győztessel.
A Leverkusen 1986. november 1-jén, a 12. fordulóban az Olimpiai Stadionban győzött 3-0-ra Falco Götz kettő és Christian Hausmann egy góljával. A Bayern annak a szezonnak a végén BEK-döntőt játszott, és ott a Leverkusen elleni kezdőcsapatból csak Roland Wohlfahrt és az elődöntőben kiállított Klaus Augenthaler nem lépett pályára. Vagyis nem tartalékos gárdával kapott ki a Leverkusentől, és ugyan ennél a klub történetében sokkal jobb csapatok is voltak, de az 1990-ben világbajnoki címet szerző német válogatott három alapemberét, Lothar Mättheust, Klaus Augenthalert és a nemrég elhunyt Andreas Brehmet aligha kell bemutatni a foci szerelmeseinek. Rajtuk kívül világklasszis volt a kapuban a belga Jean-Marie Pfaff, Hansi Flick pedig edzőként is beírta magát a történelembe.
A Leverkusennél is komoly munka folyt akkoriban, ugyanis a csapat eddigi legnagyobb sikerét, az UEFA Kupa diadalt másfél évvel később érte el, és a müncheni „győzők” közül heten pályára léptek az Espanyol elleni döntőben.
A 2012-2013-as évben, amikor a Bayern triplázott, vagyis a bajnokság, és a Német Kupa mellett a Bajnokok Ligáját is megnyerte, akkor
a három sorozat összesen 53 találkozójából csak hármat veszített el.
A belorusz BATE Boriszovtől kapott ki a BL-csoportkörben, a BL-nyolcaddöntőben az Arsenaltól és bajnokságban a Leverkusentől.
Utóbbitól ismét csak Münchenben (ezúttal már az Allianz Arenaban), és hihetetlen balszerencsével. Egyesélyes mérkőzés volt, és
egyirányú futball zajlott a pályán.
Ám a nagy müncheni offenzíva közepette egy ritka ellentámadás során Lahm felszabadítási kísérlet szándékával rárúgta a labdát Kiesslingre, és az onnan a kapuba pattant. Ezzel vezetett a Leverkusen. Majd miközben Mandzukic egyenlítése után a győztes gólért hajtottak a bajorok, a hajrában Sam rábólintotta a labdát Boateng fejére, és az onnan vágódott Neuer mögé. 2-1-re nyertek a vendégek.
Ezen két említett vereséget még az ősszel szenvedte el a bajor sztárcsapat, ha esetleg a bajnokság hajrájáig kibírja veretlenül lehet, hogy a történelmi tett érdekében még nagyobb erőket mozgósítva elkerüli a kudarcot. Ám ez csak gondolatkísérlet, foglalkozzunk inkább a tényekkel! Főleg azért, mert idén lehet, hogy megtörténik a csoda, és egy csapat vereség nélkül zárja a bajnokságot.
Ez nem a Bayern München lehet!
Ugyanis amikor már csak 10 mérkőzés van hátra a Bayer 04 Leverkusen esélyes erre a történelmi tettre. Nem először, ugyanis a 2009-2010-es szezonban már közel volt ehhez.
Tizennégy évvel ezelőtt a bajnokság ezen szakaszában, vagyis 24 forduló után a Bayer Leverkusen szintén vereség nélkül állt a bajnokságban. Viszont nem az élen! Ugyanis a meccsei alig több mint a felét nyerte csak meg, 13-at. Kétpontos rendszerben megelőzte volna a 13 győzelem, 11 döntetlen mutatóval a két vereséget szenvedő Bayern Münchent, de ekkor már három pont járt a győzelemért. Így két ponttal többet gyűjtött a rekordbajnok, de a Leverkusen komoly vetélytársa volt a bajnoki címért folyó harcban. Ráadásul ott volt a lehetősége, hogy első Bundesliga-csapatként vereség nélkül zárjon egy bajnokságot.
A mostani Leverkusennel ellentétben az a Heynckes-féle társaság nem tudott minden fronton „felmutatni” makulátlan teljesítményt március elejére, ugyanis a Német Kupa második körében 2-1-re kikapott a Kaiserslauterntől. Ám 24 bajnoki meccsen nem talált legyőzőre és a 25. fordulóban, 2010. március 7-én úgy utazott a kiesőhelyen szenvedő bajor csapathoz, a Nürnberghez, hogy biztosan folytatja pontszerző sorozatát.
Ez egy nagyon jó Leverkusen volt. René Adler akkoriban a német válogatott elsőszámú kapusa volt, ha nem sérül meg a világbajnokság előtt lehet, hogy jelenleg is ő lenne, és nem Manuel Neuer. A védelem tökéletesen működött, a középpályán már „bontogatta szárnyát” Toni Kroos, Arturo Vidal már több volt, mint ígéret, és Stefan Kiessling három évvel később a Bundesliga gólkirálya lett. A Nürnberg összeállítására ránézve is vannak ismert nevek, csak a Hecking előtt ott ténykedő tréner, Michael Oenning miatt került az a csapat nehéz helyzetbe a hajrára.
Hecking mindig az ilyen szintű csapatokat szerette, és minitörténelmet is írt ezzel a Nürnberggel, hiszen a 25. játéknapon megtalálta az orvosságot a verhetetlennek tűnő gyógyszergyári társaság ellen.
Pedig Heynckes gárdája jól kezdte a meccset, de Hecking emberei hamar felvették a ritmust.
Az első félidő hajrájában pedig földre küldték vendégeiket,
egy olyan focistának köszönhetően, aki ma is aktív játékosa a Bundesligának. Akkor 20 éves volt ez a kameruni labdarúgó, és az első évét élvezte a profik táborában. Ezen találkozó előtt csak egy gólt szerzett a Bundesligában, azt Münchenben érte el. A Bayern München cserecsatáráról,
Eric-Maxim Choupo-Motingról van szó,
aki négy percen belül kétszer is bohócot csinált a 24 játéknap során tökéletesen működő leverkuseni védelemből.
A szünetben 2-0-ra vezetett a kiesőjelölt a bajnokesélyes ellen, majd az 55. percben már 3-0-ra. Heynckes kettős cserével rázta fel csapatát, érkezett Barnetta és Patrick Helmes, és ennek hamar eredménye is lett. A 73. percben már csak egy góllal vezetett a bajor csapat, előbb
Kiessling szépített, majd Helmes hozta vissza a reményt,
hogy megmaradhat a veretlenség. Mégsem sikerült bő negyedóra alatt harmadszor is betalálni a teljesen elfáradó bajor gárda ellen. A Nürnberg 3-2-es győzelmével elhagyta a kiesést jelentő helyeket, a bajnokság végén a 16, osztályozót érő pozícióban végzett, és az Augsburg elleni párharccal meghosszabbította Bundesliga1-es tagságát.
Jelen történet szempontjából ez érdektelen, a Leverkusen sorsa viszont nagyon furcsán alakult a folytatásban. Ugyanis elszenvedett további négy vereséget (Dortmundban, Frankfurtban, Stuttgartban és otthon a Schalkétől) és mindössze két győzelmet aratott.
Tíz fordulóban csak kilenc pontot szerzett a lehetséges 30-ból.
Vagyis 59 ponttal végzett a negyedik helyen, és ezzel – az akkori szabályok szerint – még a Bajnokok Ligájában sem indulhatott.
Most a Leverkusen 24 játéknap után 64 ponttal áll (a Bayernt, a Dortmundot, a Stuttgartot és a Mönchengladbachot nem tudta megverni), 2010-ben „mindössze” 50 volt neki ekkor. Azzal a pontszámmal jelenleg négy ponttal lenne a Bayern München mögött. Vagyis nem a rekordbajnok szerepel gyengén most, hanem
az eddig örök vesztesnek tartott gárda teljesít messze a várakozások felett.
Ráadásul a Német Kupában is megnyerte eddig a négy találkozóját, az Európa-ligában az ősszel mind a hat során diadalmaskodott, míg csütörtökön a tavaszi folytatásban 0-2-ről egyenlített Azerbajdzsánban, így ott sem talált még legyőzőre.
A Bayer 04 Leverkusen összmérlege a 2023-2024-es szezonban:
30 győzelem, 5 döntetlen, 0 vereség!
Vasárnap az azerbajdzsáni Európa-liga meccsről hazatérve azt a Wolfsburgot fogadja, mely nyolc pontra van az osztályozós helytől, és szintén nyolcra a nemzetközi kupaindulást érőtől is. Amennyiben a történelem ismétli önmagát, akkor újra a 25. fordulóban, március második hétvégéjén ér véget a Leverkusen nagy menetelése. Amennyiben ez nem következik be, akkor viszont tovább haladhat Xabi Alonso csapata a legnagyobb történelmi tett irányába.
Kapcsolódó cikkek: