Helsingborg, Svédország déli csücskében megbúvó kisváros. Innen indult el Henrik Larsson pályafutása, amelyet minden svéd focirajongó jól ismer. A 106-szoros válogatott játékos szobra ott áll a tengerpart közelében, emlékeztetve mindenkit arra, ki is volt ő a pályán.
Närlunda, Helsingborg egyik külvárosi része. Itt áll az a ház, ahol Larsson lakott és itt is tanult meg focizni. Närlunda 2021-ben azzal került be a hírekbe, hogy az egyik aluljáróban brutális gyilkosság történt - agyonlőttek egy embert.
"Idegennek érzem magam itt, pedig erre nem lenne különösebb okom" - mondta az egykori focista. "Tudom, hogy svéd vagyok, azt is tudom, hogy 106 alkalommal játszottam a svéd labdarúgó-válogatottban. Ennek ellenére sosem éreztem magamat 100 százalékosan svédnek.
Apám a Zöld-foki szigetekről származik. Ha semmi vagy, nem számítasz. Ha valami vagy, akkor ennek a társadalomnak a része vagy. Aztán az emberek elfelejtik, honnan származol. Ehhez csak annyi kell, hogy abbahagyd a focit."
Närlunda olyan hely, ahol rengeteg a bevándorló. Larsson szerint ezen a területen ő volt az egyetlen sötétebb arcbőrű ember. "Akadt pár kemény helyzet, nagy verekedés, amelyben részt vettem" - mondta. "Ha valaki megjegyzést tett a bőrszínemre, nem haboztam, azonnal ütötem."
Henrik Larsson nélkül a Barcelona egészen biztosan nem nyerte volna meg a 2006-os Bajnokok Ligája döntőjét. A Párizsban megrendezett fináléban a katalán csapat 2-1-re nyert az Arsenal ellen. Larsson ezen a meccsen két gólpasszt is adott. "Igen, ez így volt.
Ugyanakkor a pályafutásom meghatározó csapata nem a Barcelona, hanem a skót Celtic.
Hét szezont nyomtam le ott, 315 meccsen 243 gólt lőttem. Ebből 58 európai kupameccsen értem el 35 gólt. "
Minden bizonnyal ő az utolsó olyan világklasszis játékos, aki nagyon hosszú ideig játszott a skót bajnokságban. 2001-ben övé lett az Aranycipő is.
"A Martin O'Neill által kiválasztott játékosok segítettek abban, hogy azzá váljak, aki voltam” – mondja Larsson. "Chris Sutton, Alan Thompson, John Hartson. Kiváló csapat voltunk. A 2003-as UEFA-kupa döntőjébe vezető úton legyőztük a Blackburnt és a Liverpoolt is. A döntőben végül a Porto nyert. hosszabbítás után kaptuk ki, de ott is lőttem két gólt."
A Celtic hosszabbításban tehát 3-2-re kikapott José Mourinho Portójától, amely a következő szezonban Bajnokok Ligáját nyert. "Még mindig nem tettem túl magam ezen" – motyogja Larsson.
Bárcsak többet tettem volna, mert tudom, milyen sokat jelentett ez a Celtic-szurkolóknak.
Larsson sokáig nem fogta fel, mekkora a rivalizálás a két glasgowi csapat, a Celtic és a Rangers között. "Amikor a Rangers ellen játszottunk, hivatalból utáltuk egymást. De amúgy ez nem volt annyira vészes. Nekem az egyik legjobb barátom, Giovanni van Bronckhorst volt, aki a Rangersben focizott. Ő mondta el, miről szól ez az egész.
Giovanni egyszer vett egy új kocsit és megmutatta nekem. Éppen azt vezettem, amikor jött egy részeg Rangers-szurkoló, aki majdnem megőrült, hogy a klub egyik játékosának a kocsiját egy Celtic-focista vezeti.
Henrik Larssonnak óriási szerepe volt abban, hogy a svéd válogatott az 1994-es amerikai focivébén a harmadik helyet szerezte meg. Amikor 7 év után bejelentette, hogy elhagyja a Celticet, a szurkolók és az egész klub gyászba borult. "Ekkor kb. 30 ajánlat közül válogathattam" - mondta Larsson. "Spanyolországból, Olaszországból, Németországból, Franciaországból, valamit az Egyesült Arab Emírségekből. Feleségem, Magdalena felhívott, hogy Barcelona érdeklődik irántam. Ekkor pont a 2004-es Európa-bajnokságra készültem a válogatottal.
De ez sem érdekelt, mert a Barcelona hívása számomra maga volt az álom. Otthagytam az edzőtábort és Spanyolországba repültem tárgyalni a katalánokkal. Amikor aláírtam, én voltam a világ legboldogabb embere."
Larsson együtt focizhatott az akkor a pályája elején járó Lionel Messivel. Pont azon a nyáron, amikor a labdarúgó-világbajnokságon a svéd válogatott színeiben gólt lőtt Angliának. Az angol csapat kispadján ekkor egy svéd szakember, Sven-Göran Eriksson ült. Ez a Larsson-gól a 90. percben esett és ez fosztota meg az angolokat a győzelemtől.
Larsson ekkor már 34 éves volt és visszament szülővárosába, Helsingborgba. De volt még egy csavar a sztoriban, mert 2007-ben 12 mérkőzésen pályára léphetett a Manchester United színeiben. Mindössze három hónapig volt az Old Traffordon, de elkápráztatta csapattársait és Sir Alex Fergusont, és fordítva. "Amikor csatlakoztam a Manchester United együtteséhez, a bátyám, Kim keresztelőt tartott az egyik fiának” – mondja Larsson.
Megkérdeztem Sir Alexet, hogy elmehetek-e erre? A mester rendelt egy magánrepülőgépet, hogy a meccs után hazamehessek. Csak 10 hétig voltam ott, de megtiszteltetés volt képviselni a Manchester Unitedet.
Larsson a 2020-21-es idényben Ronald Koeman irányítása mellett dolgozott harmadik számú edzőként a Barcelonában, de már nem szereti a futballt.
"Annyira elegem van a játékból, a labdarúgásból. Amikor Barcelonában voltam edzőként, éreztem ezt a leginkább. Olyan magasak az igények, hogy arról nem is lehet beszélni. Szörnyű volt, ahogy Koemant kirúgták, ahogy minket is kirúgtak. Belefáradtam a játékba, mert most sokkal inkább a pénzről van szó, mint valaha. Tudom, hogy jól kerestem játékosként. A fizetéseket nem hasonlíthatod össze egy gyári munkás bérével.
De engem, mint profi játékost, soha nem érdekelt a pénz. Nekem a labdarúgás a focizásról, a játék szeretetéről szólt.
Az 1990-es években volt lehetőségem a Manchester Unitedhez menni a Celtictől. Sokkal többet kerestem volna ha aláírok. Helyette 1993-ban a holland Feyenoordot választottam. Nem bántam meg, ott kaptam olyan alapokat, amelyeket a Celtic játékosaként kamatoztatni tudtam. Játszottunk az UEFA-kupában, játszottam Svédországban, nem éreztem, hogy máshova kellene mennem. Nem a Barcelonában lettem szupersztár, hanem a Celticben."