Megbukott a foci-Eb lebonyolítási rendje, az utolsó fordulóra maradt a bundakör

A németországi labdarúgó Európa-bajnokság harmadik csoportköre nevetséges bohóckodássá fajult. Volt olyan mérkőzés, amelynek a végkimenetelét napokkal a találkozó kezdete előtt megmondták. Európa nagycsapatainak - egy kivételével - nem volt kedve sem küzdeni, sem játszani. Ez a lebonyolítás, a négy legjobb harmadik továbbjuttatása a csalások és a bunda melegágya. Ezt mindenki tudja, mégsem csinál senki semmit. És ez még csak a kezdet. 2026-ban a labdarúgó-világbajnokságon ennél csak rosszabb következik.

A 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokság lebonyolítása gyakorlatilag megbukott. Annak ellenére merjük ezt a mondatot leírni, hogy az előző két fociebé hasonló szisztéma szerint zajlott. Egy 24 csapatos tornán nem lehet másképp kialakítani a legjobb 16 mezőnyét, csak ha a hat négyes csoport négy legjobb harmadikja is továbbjut. 

Ez a rendszer azonban olyan számolgatásra ad okot, amit ritkán tapasztalunk a világ labdarúgásában. Németországban ezzel kellett szembesülnünk.

Szerencsétlen angol drukker, akinek végig kellett nézni az Anglia-Szlovénia-"meccset"
Fotó: AFP / AFP/AFP or licensors

A németországi Eb utolsó csoportkörében összesen egy olyan esélyesebb csapat volt (Spanyolország), amelynek az utolsó fordulóban mindegy volt az eredmény, mégis nyert. Tegyük hozzá: a spanyol szövetségi kapitány szinte a teljes kezdőcsapatát lecserélte, de az albánok elleni 1-0-s győzelem még így is összejött a spanyoloknak.

A többiek - Anglia, Románia, Szlovákia, Franciaország, Belgium, Portugália - olyan látványosan fordítottak hátat a sportnak, a sportszerűségnek, a focinak, hogy erre korábban még nem nagyon volt példa. 

Arról van szó, hogy a továbbjutást gyakorlatilag az dönti el, hogy ki mikor az esélyes csapattal, így a harmadik forduló a bundakör lesz. Vagyis az, hogy a már nyeregben lévő együttesek arról döntenek, hogy a nyolcaddöntőben kivel szeretnének inkább játszani.

A legeklatánsabb példa erre a portugál csapat volt, amely gyakorlatilag odaadta a meccsét a roppant lelkes és az életéért küzdő Grúziának. A portugálok már a meccs előtt tudták, hogyha így tesznek, akkor nem a magyarokkal, hanem a szlovénokkal játszanak. Tudták azt is, hogy a magyar csapat június 23-án, vasárnap játszotta utolsó csoportmeccsét a skótok ellen, míg a szlovénok június 25-én. A nyolcaddöntó július 1-re esett, ezen a szinten nagyon nem mindegy, hogy az ellenfél játékosai mennyit tudnak pihenni. A portugálok osztottak, szoroztak, s kiválasztották maguknak a szlovéneket. Még egyszer hangsúlyozzuk: nem azért tették ezt, mert rettegnének a magyaroktól (hiszen Magyarország még soha nem győzte le a portugálokat), hanem azért, mert az ellenfél többet pihenhetett.

Az angoloknak nem volt kedvük játszani Szlovénia ellen
Fotó: AFP / AFP/AFP or licensors

Ez a számolgatás, ez a matekóra hozta meg azt, hogy a németországi Európa-bajnokságon 

a csoportkör harmadik fordulójának meccsei közül jó néhány nézhetetlen volt. 

Ez okozta azt, hogy az 5 ponttal, veretlenül, csoportelsőként továbbjutott angolokat saját közönsége fütyülte ki és dobálta meg söröspoharakkal. Szerencsétlen Gareth Southgate szövetségi kapitány nem is értette a dolgot, miközben az angol csapat játékosai fülüket-farkukat behúzva menekültek le a gyepről. 

Sokszor lehetett hallani, hogy ezek az együttesek, az európai élfoci képviselői tornacsapatok, azaz nem azért jönnek el egy-egy világversenyre, hogy az első pár mérkőzésen sziporkázzanak. Nekik úgyis a végjáték a fontos. Ha el is fogadjuk mindezt, akkor sem kapunk érthető magyarázatot arra, hogy a vb-ezüstérmes franciák az első három csoportmeccsükön miért nem voltak képesek egy nyomorult akciógólra. (A franciák eddigi két találata közül egy tizenegyes volt, a másik meg öngól.) A belgák látványos szenvedése Ukrajna ellen maga volt a gyötrelem mindazoknak, akik ezt a meccset végignézték. 

Aztán volt olyan meccs is, amelynek a végkimenetelét előre megmondták. Ez volt a Románia-Szlovákia "összecsapás", amelyről mindenki tudta, hogy döntetlen lesz. Az is lett, 1-1-es. Az olyan esetben, amikor egy mérkőzésen mindkét csapat számára kedvező végeredmény születik, nem szoktak bundát kiáltani. Még akkor sem, ha jól tudjuk, hogy ezt a döntetlent nem is kellett megelőznie semmilyen megbeszélésnek. 

Mit lehetne tenni? A Nemzeti Sport korábbi futball szakírója, Göbölyös János érdekes dolgokat mondott erre. 

Egyszerűen érthetetlen, amit ebben az ügyben az UEFA megenged magának. 

Ha annyira fontos az európai szövetségnek a fair play, akkor miért nem tesz semmit annak érdekében, hogy a látszatát is elkerülje a szabályokba ugyan nem ütköző, de a sportszerűséget erősen megkérdőjelező gyakorlat alkalmazásának?"

Belgium-Ukrajna 0-0. Hát ez mi volt?
Fotó: AFP / AFP/AFP or licensors

Göbölyös János egy megoldást is mondott erre a képtelen helyzetre: "A csoportkörök végén nem kizárólag a helyezések, hanem az eredmények (pont, gólkülönbség, több szerzett gól, stb) döntenének a továbbjutásról. Az összes addigi csoportmérkőzés (36 db) alapján kialakulna egy abszolút rangsor. A 17-24. helyezettek - úgy mint most - búcsúznának. 

A nyolcaddöntő párosítását - akár az utolsó csoportmérkőzést követően élő adásban - kisorsolnák: az 1-8. helyezettek a 9-16. pozícióban végzőkkel játszanának a legjobb nyolc közé jutásért. 

A következő szakaszban, a negyeddöntőben szintén nyilvános sorsolással menne tovább a dolog, értelemszerűen az elődöntőben is, a döntő pedig adja magát. A fenti szisztémában eltűnne a látványosnak ugyan látványos, de a számolgatáson, tervezgetésen, manipuláción kívül semmire nem jó ágrajz, mindegyik résztvevő abban lenne érdekelt, hogy a három csoportmeccsén a lehető legtöbb pontot gyűjtse, azaz minél előrébb végezzen (az első nyolcban) az abszolút rangsorban."

Ez a felvetés egyáltalán nem ördögtől való. A csoportmeccsek után most is 2 nap szünet következik, a csapatoknak így is, úgy is utazniuk kell, hiszen például azok a csapatok, amelyek az utolsó csoportkörben az utolsó napon játszanak, még a meccs előtt sem tudták, hogy melyik városban lesz a következő mérkőzésük. Ez tehát nem lehet kifogás. Ráadásul ez a sorsolásos módszer tényleg nem nélkülözné az izgalmakat.

A portugál csapatból csak Cristiano Ronaldo akart nyerni?
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP 

Egy másik felvetés szerint azt kellene megtenni, hogy a csoportkör harmadik fordulójának összes meccsét azonos időben kellene lejátszani mert ebben az esetben is kizárt lenne a bundázás és a számolgatás. Ezt azonban szinte kizárt, hogy megtegyék,

mert ehhez a komoly jogdíjat fizető tévétársaságok sem járulnának hozzá, arról nem is beszélve, hogy ehhez 12 stadionnak kellene rendelkezésre állnia.

A helyzet tehát nem jó és nem lesz jobb 2026-ban sem, amikor az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban 48 csapatos focivébét rendeznek. A lebonyolítás szinte teljesen olyan lesz, mint a mostani, csak minden duplán számít majd. Azaz lesz 12 db csoport (A-tól L-ig), a csoportok első két helyezettje továbbjut (az 24 csapat), hozzájuk csatlakozik a 8 (!) legjobb harmadik is. Az A-csoport négy csapata 2026. június 24-én fejezi be a csoportkört, majd a csoport első helyezettje 6 nappal később, június 30-án lép pályára a 32-es direkt kieséses táblán. Az L-csoport utolsó fordulója 2026. június 27-én lesz, a 32-es táblán a csoport győztesen július 1-én lép pályára. Tehát az A-csoport győztesének 5 szünnapja lesz, az L-csoport győztesének 3.

A labda sír, Harry Kane üvölt, a szurkolók meghalnak az unalomtól
Fotó: Anadolu via AFP

És ez csak az egyik fele a dolognak. A "8 legjobb harmadik" rendszere még több számolgatási és helyezkedési lehetőséget rejt magában, mint amit most Németországban tapasztalunk. 

Ám a versenyeket szervező FIFA és UEFA nem foglalkozik ilyen piszlicsáré dolgokkal.

Nekik az a fontos, hogy a pénz dőljön, legyen minél több meccs, tartson minél hosszabb ideig egy-egy világverseny. A végén úgyis mindig nekik lesz "igazuk".

Hogy mennyire forró ez a téma, arra bizonyság, hogy a német Kicker című lapban csütörtökön jelent meg egy elemzés, amely máris azt követeli, hogy az UEFA emelje fel 32-re az Európa-bajnokság létszámát. A német cikkíró a magyarokat is példaként hozta fel azzal, hogy a magyar csapat vasárnap játszotta le utolsó csoportmérkőzését, de szerdáig kellett várnia, hogy kiderüljön a sorsa. A szerző szerint ez tűrhetetlen. Az más kérdés, hogy az újabb létszámemelés mennyire tenne jót az Eb színvonalának.