40 éves az egyik legnagyobb magyar futballcsoda

Vágólapra másolva!

Idén 40 éve, hogy a Bicskei Bertalan vezette magyar U18-as fociválogatott megnyerte a Szovjetunióban rendezett korosztályos Európa-bajnokságot. Az aranyérmes magyar utánpótlás-válogatott tagjai közül Kovács Kálmánnal beszélgettünk, az egykori csapatkapitány pedig az Origo Sportnak adott interjújában felidézte a magyar futball egyik legnagyobb sikerét, amit elmondása szerint ma már sokkal jobban értékel.

Június 3-án már 40 éve, hogy a magyar U18-as fociválogatott megnyerte a moszkvai ifjúsági Eb-t, a magyar utánpótlás-válogatottak eddigi legnagyobb sikere ez a győzelem. A Bicskei Bertalan vezette, akkor 18 éves játékosokból álló csapattól senki sem várt aranyérmet az Eb-n, sőt már a csoportból való továbbjutásnak is mindenki örült volna.

Kovács Kálmán lőtte a magyar utánpótlás-válogatott az első gólját a moszkvai ifjúsági labdarúgó Európa-bajnokság elődöntőjében, Lengyelország ellen.
Fotó: MTI/TASZSZ

A magyar utánpótlás-válogatott az ifjúsági kontinenstornára a Románia elleni Eb-selejtezőn aratott kettős győzelemmel jutott ki. Az első meccsen kimondottan gyenge játékkal tudott nyerni 1-0-ra Oravecz késői góljával Csepelen.

Utánpótlás Európa-bajnokság helyett érettségi

A nyolcvanas évek fehérvári kiválósága, Csucsánszky Zoltán azonban a sorsdöntő visszavágón, sőt a tornán sem lehetett ott, mivel a családja úgy döntött, hogy a közelgő érettségi vizsgák miatt nem engedi el a középpályást a Szovjetunióba. Csucsánszky egy évvel később UEFA-kupa döntőig menetelt a Videotonnal. Halápi László szintén hasonló indokok miatt maradt távol, ami után Bicskei Bertalan a Népsportban üzent, mondván a játékosok középiskolai jegyei aligha a négynapos válogatott hiányzás miatt romlottak le.

"Az első meccsen nem igazán játszottunk acélosan. Akkor mindenki azt gondolta, hogy ez a csapat elbúcsúzik, de kint Romániában is sikerült nyerni, és úgy gondolom, hogy ott már jól játszott a társaság és kijött az a munka, amit beletettünk. Az a győzelem rázta össze a csapatot. Nagy siker volt" – kezdte lapunknak adott interjúját Kovács Kálmán.

Magyar ifjúsági fociválogatott 1984 — A magyar ifjúsági válogatott a tizenegyespárbajban 3-2-re legyőzött a Szovjetunió ifjúsági válogatottját az Ifjúsági Európa-bajnokság döntőjében
Fotó: MTI/TASZSZ

Katasztrofális Eb-főpróba

Az ifi Eb előtt – merthogy akkoriban még csak ifjúsági és serdülő szinten rendeztek nemzetközi tornákat – néhány hónappal a válogatott részt vett egy nemzetközi tornán Horvátországban, ahol katasztrofálisan szerepelt, ugyanis a nyolc indulóból a nyolcadik helyen végzett. Az Eb-győztes ifi válogatott csapatkapitánya, Kovács Kálmán a következőképpen emlékezett vissza erre.

"A döntőig vezető út nekem az előző év szeptemberében kezdődött egy pulai nemzetközi tornán, ahol nyolcból nyolcadikok lettünk. Akkor Bicskei Bertalan azt mondta, hogy „na jó, akkor kezdjünk el dolgozni”, és onnantól kezdve az Eb-ig minden vasárnap, hétfő és kedd olyan edzésekkel telt a Szoborparkban, amik után nagyon nehéz volt regenerálódni. De nagyon jó munkát végeztünk, és utána sikerült megnyernünk egy sokkal rangosabb tornát. Szóval azt hiszem, ha a pulai tornát nyerjük meg és az ifi Eb-n vagyunk utolsók, akkor most nem emlékeznénk egyikre sem" – emlékezett vissza a Honvéd legendás támadója, Kovács Kálmán.

magyar u18-as fociválogatott 1984 — A legendás Bicskei-csapat, amely 1984-ben ifi Eb-t nyert Moszkvában
Fotó: MTI/TASZSZ

A magyar utánpótlás-válogatott veretlen menetelése az Eb-aranyig

A Bicskei-csapat Csehszlovákiával, Svájccal és a futball nagyhatalomnak akkoriban még nem számító Spanyolországgal került egy csoportba. A május 25-29. között Minszkben játszott csoportmérkőzéseken a magyarok álomszerűen kezdtek, előbb a csehszlovákokat verték 3-0-ra, majd a spanyolokat és a svájciakat is egy góllal győzték le, – utóbbi két meccsen a hajrában sikerült kiharcolni a győzelmet – így veretlenül, mindössze egy kapott góllal csoportelsőként jutott tovább az egyenes kiesési szakaszba.

A 16 csapatos tornán csak a kvartettek győztesei jutottak tovább, vagyis az U18-as magyar válogatott egyből a legjobb négy között találta magát, ahol a bolgárokat, olaszokat és dánokat legyőző lengyel csapattal találkozott. Mindkét elődöntőt június 1-én, Moszkvában rendezték: a mieink Kovács Kálmán és Zsivoczky Gyula góljaival 2-0-ás győzelmet aratva jutottak be a döntőbe, ahol a szintén veretlen, a négy között Írországot búcsúztató házigazda szovjetekkel kellett megmérkőzniük.

Bicskei Bertalan, Knézy Jenő és Puhl Sándor — A magyar sport három legendás alakja: Bicskei Bertalan, id. Knézy Jenő és Puhl Sándor
Fotó: MTI/Illyés Tibor

A finálét június 3-án, a Luzsnyiki-stadionban rendezték, 80 ezer tomboló szurkoló előtt. A csapat nagy része az előtte álló hosszú pályafutás alatt soha többé nem lépett pályára ennyi ember szeme láttára. A döntő legnagyobb izgalmai a végjátékra maradtak, ugyanis a rendes játékidőben, valamint a hosszabbításban sem esett gól, így következhettek a büntetők. A tizenegyespárbajnál az első kettőt ugyan kihagytuk, de a magyar csapat kapusa, Petry Zsolt hőssé vált, miután három lövést is kivédett. Végül Kovács Ervin a hálóba lőtte a 3-2-es végeredményt beállító, Európa-bajnoki címet jelentő gólt.

Berci bácsi a fizikai felkészítés mellett a játékszervezésben is erős volt, ennek köszönhetően tudtunk annyira szervezetten és összeszokottan játszani, ami abban az időben meglepő volt. Az ifjúsági csapatok akkoriban ösztönszerű játékot játszottak még, nem volt ennyire tudatos a taktika, mint manapság.

Az is hozzátartozik, hogy Bicskei az 1965-66-os korosztályhoz az Eb előtt felhozott négy játékost, Petry Zsoltot, Kovács Ervint, Vincze Pistát és az Orovecz Gyurit a fiatalabbaktól. Petrynek is köszönhetjük, hogy csupán egy gólt kaptunk, sőt neki is köszönhetjük, hogy a döntőben kivédett három büntetőt a tizenegyesbárbajban" – mondta lapunknak az egykori kispesti csatár, aki a Szovjetunió elleni döntőben kihagyta a maga büntetőjét a tizenegyespárbajban.

Az akkori Eb-győztes csapat tagjai a következő játékosok voltak: Petry Zsolt, Szeiler József, Takács József, Haáz Ferenc, Pintér Attila, Szélpál László, Keller József, Deák Sándor, Kovács Ervin, Krizán Sándor, Orovecz György, Csoboth Róbert, Vincze István, Zsinka János, Kovács Kálmán, Zsivoczky Gyula és Zvara József.

Két év alatt csúcsra ért a Bicskei-csapat

A magyar utánpótlás-válogatott kerete gyakorlatilag az 1982-es Aranykalász-kupa óta készült együtt, vagyis két év alatt sikerült a munkát Eb-arannyal megkoronázni. Az aranyérmes csapat tagjainak aztán a sikert követően gyökeres fordulat állt be a pályafutásában. Felfedezték őket az NB I-es csapatok edzői, a Fradi például nyáron leigazolta Pintért, Kellert és Zsinkát a már meglévő korosztályos válogatott játékosai mellé. Ráadásul ebből a csapatból később sokan meghatározó játékosai lettek a felnőtt válogatottnak is. Többek között Kovács Kálmán 56-szor, Petry Zsolt 38-szor, míg Pintér Attila 20 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben.

"Szerintem ez a csapat kifutotta magát, tehát elég sokan felnőtt válogatottak is lettünk. Sőt, utána az U21-ben is harmadikok lettünk. Az a csapat jól össze volt rakva, emberileg is jó játékosok alkották. Szép időszaka volt a pályafutásomnak" – mesélte az Eb-aranyérmes magyar csapat akkori meghatározó tagja.

Kovács Kálmán, Krizán Sándor és Szeiler József — Kovács Kálmán (j) Krizán Sándor és Szeiler József, az Eb-győztes magyar csapat három tagja 2019-ben
Fotó: Fotó: Hatlaczki Balázs - Bors

A magyar futballcsoda után drámai bukás az U19-es vb

Még találkozunk, mégpedig jövőre, a Világkupán. Remélhetőleg jól képviseljük Európát"

– mondta a hazaérkezés után Bicskei Bertalan. Nos, egy évvel később, ugyancsak a Szovjetunióban, már a csoportkörben búcsúzott a mások mellett két későbbi felnőtt válogatottal, Szalma Józseffel és Fischer Pállal is kiegészülő csapat az U19-es vb-n. Pedig itt már a csoportok első két helyezettje jutott a negyeddöntőbe, a magyar csapat veretlenül abszolválta a csoportküzdelmeket. Különösen fájó a Kolumbia ellen kétgólos előnyről elbukott győzelem, ugyanis a dél-amerikai a 88. és a 89. percben szerzett találatokkal döntetlenre mentették az összecsapást. Ezt követően 2-1-re Pintér tizenegyesével és Fischer késői góljával 2-1-re győzték le Tunéziát, majd Bulgária ellen ugyancsak Fischer talált be a hajrában, ám a döntetlen azt eredményezte, hogy a csoportkörben Kolumbiával teljesen azonos eredménnyel végzett a magyar csapat, így sorsolásra került sor. Ez azonban a később legendássá vált René Higuitával felálló kolumbiaiaknak kedvezett, a magyar csapat nem jutott a negyeddöntőbe.

A fiatalok '84-es sikere miatt viszont óriási lett a várakozás az 1986-os világbajnokság előtt, főleg annak tükrében, hogy a nemzeti csapat nagyon simán jutott ki a mexikói tornára. Akkoriban az európai ranglista élén állt a magyar válogatott, míg a világranglistán a negyedik helyet foglalta el, így nem véletlen, hogy Mezey György együttesét az egyik nagy esélyesnek tartották a világbajnoki címre. Mexikóban azonban jött a hidegzuhany, ugyanis a szovjetek elleni 6-0-s vereség után hiába verte meg a válogatott Kanadát, az utolsó fordulóban Franciaországtól kikapott, így kiesett. Ami talán ennél is szomorúbb, hogy a magyar válogatott azóta egyszer sem jutott ki a világbajnokságra.

Kovács Kálmán ma már másképp értékeli a sikert

A korábbi kispesti támadó 1983 és 1989 között öt bajnoki és két kupagyőzelmet ünnepelt a Honvéddal. A nemzeti csapatban 56 mérkőzésén 19 gólt jegyzett, s tagja volt az 1986-os mexikói világbajnokságon szerepelt együttesnek is. Negyven év távlátatból azonban Kovács úgy érzi, sokkal jobban is megbecsülhette volna akkoriban ezeket a sikereket.

"Amikor az ember egy bizonyos élethelyzetben van, akkor mindent természetesnek vesz. Gondolok itt az 1986-os vb-re való kijutásra, ahol bekerültem a csapatba, és játszhattam a világbajnokságon. Úgy éreztem, hogy mindegy, hogy Mexikóban, vagy Vecsésen van a meccs, természetesnek vettem, hogy focizunk.

Utólag már úgy gondolom, sokkal jobban értékelhettem volna ezeket a pillanatokat. Erre mondtam azt múltkor, hogy ha egy világbajnokságra kijuthatnék szertárosként akkor is nagyon örülnék és tudnám értékelni, akkoriban viszont kicsit alulértékeltem ezt, és evidens volt, hogy ha kijutott a csapat, akkor én is megyek vele"

– fogalmazott Kovács, aki szerint, ha nincs az Eb-siker, aligha váltak volna ismert labdarúgókká a húszas éveik elejére.

A magyar utánpótlás-futball a korosztályos Eb-ken

Azóta Eb-re nyolcszor jutott ki magyar U18-as és U19-es válogatott, de sajnos nem igazán sikerült hasonló eredményt elérni korosztályos szinten, ugyanis mindössze háromszor jutottak túl a csoportkörön a magyarok. Az egyik legemlékezetesebb a 2008-as csehországi Európa-bajnokság, ahol bronzérmes Sisa Tibor szövetségi edző vezetésével bronzérmet nyert a magyar U19-es labdarúgó-válogatott.

Szintén érdemes megemlíteni az Egervári Sándor irányította magyar csapatot, amely 2009-ben ugyancsak bronzérmet szerzett az Egyiptomban rendezett U20-as labdarúgó-világbajnokságon, ezzel a torna legjobb európai válogatottja lett.

gulácsi péter, magyar u20-as válogatott — 15 éve nyert vb-bronzot az U20-as fociválogatott Egyiptomban
Fotó: AFP

Ami a picit fiatalabb korosztályt illeti, U17-ben 2002 óta rendeznek Európa-bajnokságot, óriási sikerekről azonban itt sem beszélhetünk. A magyar csapat először 2006-ban jutott túl az elit kör selejtezőin, majd 11 év szünet után 2017-ben jutott ki ismét a magyar U17-es csapat, miután Szoboszlai Dominik a norvégok ellen az utolsó percben szerzett góljával kilőtte a válogatottat a tornára, ahol hatod helyen zárt. Két évvel később a Németh András, Hegyi Krisztián, Balogh Botond, Baráth Péter, Szalay Szabolcs fémjelezte magyar korosztályos csapat ismét kijutott az U17-es viadalra, és Preisinger Sándor csapata történelmi ötödik helyet szerezte meg, amivel kiharcolta a világbajnoki részvételt is. Legutóbb tavaly szerepelt U17-es Európa-bajnokságon a magyar együttes, amely rendező országként alanyi jogon indulhatott, azonban nem sikerült negyeddöntőbe jutnia, miután csoport harmadikként zárt Lengyelország és Írország mögött.

Őrzik a legendás Bicskei Bertalan emlékét

Az egykori kapitányt nem felejtették el játékosai, május 25-én 12. alkalommal rendezték meg a Bicskei Bertalan Emléktornát, ahol megünnepelték a legendássá vált magyar futballsiker 40. évfordulóját. A viadalon részt vettek a Honvéd, az MTK és az Újpest öregfiúk csapatai is – mindhárom klubot irányította a 2011-ben meghalt szakember. Kovács elárulta, hogy az emléktornán kívül is rendszeresen találkoznak évente a korábbi csapattársakkal.

Ha az MLSZ bármilyen eseményre meghívja ezt a társaságot, akkor szívesen részt veszünk rajta. Titkon reménykedem benne, hogy megemlítésre kerül a 40 éves siker, és esetleg Bicskei Bertalan neve is egy kicsit nagyobb szerepet kap majd a magyar labdarúgásban.

Úgy hallottam, volt már olyan ötlet, hogy utánpótlás díjat neveznek el róla. Szerintem jó lenne, ha így fenn tudna maradni Berci bácsi emléke" – fogalmazott az 1984-es Eb-győztes ifi válogatott csapatkapitánya, aki 1985 és 1995 között 56 alkalommal szerepelt és 19 gólt szerzett a felnőtt válogatottban.

Az egykori kiváló támadót a magyar válogatott Eb-szerepléséről is kérdeztük. Kovács a realitások talaján maradva úgy fogalmazott, már az is nagy dolog lenne, ha Marco Rossi együttes továbbjutna a csoportból, ahol a házigazda Németországgal, Skóciával, valamint Svájccal került azonos négyesbe.

"Bármilyen pillanatnyi sikert is ad a futball, azokat értékelni kell. Mindig csak az igazán nagy eredményeket akarjuk értékelni és elcsúszunk egy kicsit a realitástól. Ha megkérdeznénk a magyar szurkolókat, hogy mivel lennénk elégedettek a mostani Eb-n, akkor majdnem mindenki azt mondaná, hogy a négy közé jutással. Szerintem, ha már a csoportból továbbjutunk az nagyon szép eredmény lesz, és utána lehet a következő lépcsőfokot megugrani. Mindegyik csoport nehéz, sokkal könnyebb csoportba sem tudott volna kerülni a válogatott, de akik kijutottak, azok azért vannak ott, mert jó csapatok" – fogalmazott a korábbi 56-szoros magyar válogatott csatár, aki betalált a braziloknak is a Népstadionban.

Íme, Kovács gólja a brazilok elleni felejthetetlen, 3-0-s meccsen: