Tudta-e? 30 érdekesség a labdarúgó Európa-bajnokságról

A pénteken kezdődő németországi labdarúgó Európa-bajnokság előtt 30 érdekes információt osztunk meg önökkel.

1.

Az Európa-bajnokságok történetében az első selejtező mérkőzést Magyarország játszotta. Az 1960-os torna előtt 1958. szeptember 28-án a Szovjetunió vendégeként 3-1-re kapott ki válogatottunk, és miután szinte napra pontosan egy évvel később 1959. szeptember 27-én a visszavágón Budapesten a később aranyérmes szovjetek 1-0-ra nyertek, így az első Eb-ről úgy maradt le válogatottunk, hogy mindössze egy gólt ért el, azt Göröcs János jegyzi.

2.

Az első Európa-bajnokságra 17 ország nevezett, így Csehszlovákiának és Írországnak előselejtezőt kellett vívnia a legjobb 16 közé jutásért. Ez a párharc több mint fél évvel később kezdődött, mint a nyolcaddöntőben rendezett Magyarország-Szovjetunió csata első találkozója.

3.

Az első Európa-bajnokság győztese, a Szovjetunió az egész kontinenstorna során négy meccset vívott. Magyarország ellen kettőt a legjobb 16 között, a következő körben Spanyolország politikai okokból nem volt hajlandó megmérkőzni vele és visszalépett, az elődöntőben Csehszlovákiát, a fináléban Jugoszláviát győzte le. A bronzérmes Csehszlovákia kétszer ennyi, nyolc meccset játszott a sorozatban.

4.

A második Európa-bajnokságon 1964-ben a magyar válogatott elődöntőt vívott a házigazda Spanyolországgal. A találkozó 90 perc után 1-1-re állt, a később aranyérmet szerző spanyolok a hosszabbításban szerzett góllal nyertek 2-1-re, majd a mieink Dánia 3-1-es legyőzésével bronzérmesek lettek. Bene Ferenc az elődöntőben és a bronzmérkőzésen is gólt szerzett, míg Novák Dezső a harmadik helyért vívott találkozó hosszabbításában kétszer is betalált.

5.

A harmadik Európa-bajnokság elődöntőjében 1968-ban Olaszország és a Szovjetunió 120 perc alatt 0-0-ra végzett, a 11-es párbajt még nem alkalmazták tétmeccsen, így az akkori szabályok értelmében a továbbjutásról pénzfeldobás döntött. Érdekes, hogy erre az eseményre szinte minden ott lévő másképp emlékezett utólag, és mivel közülük már senki nem él soha nem fogjuk megtudni az igazságot, csak azt, hogy Olaszország szerepelhetett a fináléban, ahol megismételt mérkőzésen győzte le Jugoszláviát.

6.

A negyedik Európa-bajnokság négyes döntőjébe a magyar válogatott úgy jutott be, hogy a legjobb nyolc közötti páros meccsen Budapesten 1-1-et, Bukarestben 2-2-t játszott, és az akkori szabályok szerint harmadik mérkőzést kellett vívniuk a feleknek a továbbjutásért semleges helyszínen. Ezen Belgrádban Kocsis Lajos és Szőke István góljaival 2-1-re győzött Magyarország.

7.

A negyedik Európa-bajnokság elődöntőjében 1972-ben a magyar válogatott 14 komoly helyzetet dolgozott ki a szovjetek ellen, akik csak kétszer próbálkoztak, mégis 1-0-ra nyertek. Zámbó Sándor még 11-esből sem talált be, és mivel akkor még játszottak a harmadik helyért, és azon a meccsen a belgák 2-1-re győztek, érem nélkül tért haza a csapat.

8.

Az 1972-ben játszott bronzmérkőzésen Belgium ellen szerzett Kű Lajos gól után 44 évig nem találhatott be magyar focista az Európa-bajnokságok végjátékában. Kű után legközelebb Szalai Ádám volt eredményes Ausztria ellen 2016-ban.

9.

Az utolsó olyan Európa-bajnokságon, melyen négycsapatos végjátékot rendeztek egyetlen mérkőzés sem dőlt el 90 perc alatt. Az 1976-os torna két elődöntője és bronzmérkőzése 120 perces csatát hozott, míg a fináléban ennyi idő sem volt elég a döntéshez. Komoly tétmeccsen ekkor debütált a 11-es párbaj, és ezt Panenka ikonikus mozdulatának köszönhetően Csehszlovákia nyerte az NSZK ellen.

10.

A hatodik Európa-bajnokság bronzmérkőzésén 1980-ban a 11-es párbajban Csehszlovákia ugyanazt az öt játékost küldte a sorsdöntő rúgásra, akit az 1976-os döntőben, ráadásul ugyanabban a sorrendben. Vagyis Panenka rúgott ötödiknek, de ezúttal nem azzal a „szemtelen” mozdulattal talált a kapuba, amellyel négy évvel korábban. Ráadásul nem is az ő lövése lett a sorsdöntő, mert csak a 9. párban dőlt el a csata, „természetesen” Csehszlovákia javára.

11.

A hetedik Európa-bajnokságon, 1984-ben először adtak mindkét elődöntő vesztesének bronzérmet, és az aranyérmes franciák legnagyobb klasszisa minden mérkőzésen betalált. Michel Platini öt találkozón kilencszer volt eredményes, két meccsen is mesterhármast ért el.

12.

Az 1988-as Európa-bajnokságot Nyugat-Németországban rendezték, és az akkori nyolc város ( Hamburg, Hannover, Gelsenkirchen, Düsseldorf, Köln, Frankfurt, Stuttgart, München) közül idén csak Hannover nem lesz házigazda, helyette Dortmund várja a csapatokat. Továbbá (hiszen idén 24 válogatott szerepel az Eb-n nem 8) az a Lipcse, mely 1988-ban még egy másik ország, az NDK része volt, illetve a fővárosi Hertha stadionja, mely ugyan a város nyugati részében található, de Nyugat-Berlin közigazgatási szempontból az újraegyesítés előtt sem az NDK-hoz, sem az NSZK-hoz nem tartozott. 

13.

Az 1992-ben rendezett kilencedik Európa-bajnokság selejtezőjére nemcsak az NSZK, hanem az NDK válogatottja is nevezett, holott a sorsolás pillanatában, 1990. február 2-án biztos volt, hogy a demokratikusnak hívott Németország az év végére megszűnik. Óriási derültség közepette a két válogatott egy csoportba került, ám szeptember 12-én az első selejtező-mérkőzés helyett csak barátságos találkozót vívhatott az NDK Belgiummal, ugyanis a sorozat elindulása előtt hivatalosan visszalépett, mert október 3-án az ország megszűnt.

14.

Az 1996-ban rendezett tizedik Európa-bajnokságon először vett részt 16 csapat, és az egyenes kieséses szakasz hét mérkőzése közül csak kettő dőlt el 90 perc alatt, négyen a 120 perc után büntetőpárbaj döntött, míg egyen a rövid életű aranygól.

15.

A 11. Európa-bajnokságot nyerte először az éppen trónon lévő világbajnok. Franciaország 1998-ban a párizsi vb-döntőben 3-0-ra győzte le Brazíliát, majd 2000-ben Rotterdamban aranygóllal 2-1-re Olaszországot.

16.

A 2004-ben rendezett 12. Európa-bajnokságot Görögország úgy nyerte meg, hogy hat mérkőzésén mindössze hét gólt szerzett. Mind a nyitómérkőzést, mind az utolsót, a döntőt a házigazda Portugáliával vívta, az elsőn 2-1-re, a fináléban 1-0-ra diadalmaskodott.

17.

A 14. Európa-bajnokság döntőjében alakult ki a végeredmény tekintetében a legnagyobb különbség két csapat között. A világbajnoki címet is birtokló Spanyolország 2012-ben 4-0-ra győzte le Olaszországot, és a tornán hat meccs során összesen egy gólt kapott. Azt az első csoportmeccsén a döntőbeli ellenfelétől, Olaszországtól.

18.

A 2016-os tornán Portugália úgy lett Európa-bajnok, hogy a hét mérkőzéséből csak egyet nyert meg 90 perc alatt. A három csoportmeccse döntetlenül végződött, majd az egyenes kieséses szakaszban Horvátországot és Franciaországot hosszabbítás során, Lengyelországot büntetőpárbajban győzte le. Csak az elődöntőben diadalmaskodott a rendes játékidőben, 2-0-ra Wales ellen.

19.

A 2016-os Európa-bajnokság legidősebb pályára lépett játékosa Király Gábor volt. A magyar válogatott kapusa ráadásul szürke melegítőnadrágjával „divatot teremtett”, a kontinens több országában arra biztatták a szurkolókat, hogy ilyen öltözékben menjenek dolgozni az Eb idején.

20.

A 2016-os Európa-bajnokságon a magyar válogatott csoportmérkőzésen háromszor is vezetett a későbbi győztes Portugália ellen, ez összesen 33 percet jelentett. Gera Zoltán gólja után 23 perccel, Dzsudzsák Balázs első találatát követően 3 perc, második gólja után pedig 7 perc elteltével egyenlítettek Cristiano Ronaldoék.

21.

Birkir Már Sævarssonnak hívják azt az izlandi focistát, aki a magyar sport-szleng szótárba „Öngólsson” néven vonult be. A 2016-os Európa-bajnokságon az ő szerencsétlen (nekünk szerencsés) mozdulatával egyenlített válogatottunk a hajrában Izland ellen, és ennek (is) köszönhetően csoportgyőztesként jutott a legjobb 16 közé.

22.

A 2016-os Európa-bajnokságra benevezett 23 magyar játékos közül hat tagja az idei keretnek is. Közülük a franciaországi tornán Lang Ádám mind a négy mérkőzésen pályára lépett, Nagy Ádám hármon, Kleinheisler László kettőn, Fiola Attila egyen, míg a két kapus, Dibusz Dénes és Gulácsi Péter ott nem kapott szerepet.

23.

A válogatottsági csúcstartónak, Dzsudzsák Balázsnak a Horvátország elleni budapesti Európa-bajnoki selejtező volt a 100. mérkőzése a nemzeti csapatban 2019-ben, ám a 2021-es kontinenstornán már nem kapott szerepet. A 109 válogatott mérkőzéséből csak egy olyan volt, melyen két gólt szerzett: a Portugália elleni Eb-csoportmeccs 2016-ban.

24.

A két kiváló kapusunk közül Dibusz Dénes Európa-bajnoki selejtezőn mutatkozott be a válogatottban, míg Gulácsi Péternek a második meccse volt egy Eb-selejtező a nemzeti csapatban. Mindkét meccset 2014 őszén játszották, és a 2016-os Eb-ig a Ferencváros kapusa összesen négy, a Leipzigé három meccsen védett a válogatottban, a franciaországi kontinenstornán Király Gábor szerepelt.

25.

Király Gábor 1998. márciusában egy bécsi Ausztria elleni barátságos mérkőzésen debütált a válogatottban. Azon 3-2-re nyert a magyar csapat. Tizennyolc évvel később, 2016. júniusában szintén ő védett az Ausztria elleni Európa-bajnoki csoportmérkőzésen, melyen 2-0-ra nyertek a mieink. Az utóbbi a 104. fellépése volt a legjobbak között a 108-szoros válogatott klasszisnak.

26.

Az Európa-bajnokságok végjátékai során a legtöbb mérkőzést a magyar játékosok közül Nagy Ádám játszotta, hatot. A jelenleg Olaszországban focizó  középpályás 2021-ben mind a három csoportmeccsen szerepelt, míg 2016-ban csak a Portugália elleni 3-3-at „hagyta ki”. Kleinheisler László 5, Fiola Attila és Lang Ádám 4-4 Eb-találkozón lépett pályára.

27.

A 11 országban rendezett, 2020-ról 2021-re halasztott Európa-bajnokságon az elődöntős válogatottak közül Spanyolország Sevillából indulva Koppenhága és Szentpétervár érintésével jutott el Londonba, míg Dánia Koppenhágában kezdett, majd Amszterdamban és az azerbajdzsáni Bakiban harcolta ki, hogy a legjobb négy között szerepelhessen az angol fővárosban.

28.

Az Európa-bajnokságok végjátékában négy alkalommal vett részt korábban Magyarország, és összesen 9 játékosunk szerzett gólt. Kétszer talált be Bene Ferenc, Novák Dezső, Dzsudzsák Balázs és Szalai Ádám. Dzsudzsák 2016-ban Portugália ellen szerzett kettőt, Novák 1964-ben Dánia ellen, Bene Ferenc 1964-ben az elődöntőben és a bronzmeccsen volt eredményes, míg Szalai Ádám az egyetlen, aki két különböző Eb-n örvendeztette meg hazánk szurkolóit. 

29.

A 2020-ról 2021-re halasztott jubileumi Európa-bajnokságot eredetileg 13 országban rendezték volna, de 2017-ben Brüsszel, nem sokkal az esemény előtt pedig Dublin került ki a rendezők közül. Végül 11 országban tartottak találkozókat, de teltház csak egyetlen helyszínen lehetett, a budapesti Puskás Arénában.

30.

Ez eddigi 16 Európa-bajnokság végjátékai során a magyar válogatott 11 találkozót vívott, ebből egyen nyert 90 perc alatt, 2016-ban csoportmérkőzésen Szalai és Stieber góljaival 2-0-ra Ausztria ellen. A másik győzelmét az 1964-es bronzmérkőzésen aratta, akkor Dánia ellen hosszabbítás után diadalmaskodott 3-1-re.