Magyar focicsapat soha nem került még abba a helyzetbe, amibe most a Fradi

Az UEFA nemcsak a labdarúgó Bajnokok Ligáját, hanem az Európa-ligát is teljesen megújította. A második számú európai kupasorozatban 2024 őszén és 2025 telén soha nem látott számú mérkőzés vár a magyar bajnokra. Ez pedig a játékosokra is extra terhelést ró, magyar focicsapat pedig biztosan nem találkozott még ilyen szituációval.

Nagyon sok focirajongó csak most, a BL, az El és az Ekl-főtábla sorsolása után értette meg, hogy mit is takar pontosan a megújított lebonyolítás az európai labdarúgó kupákban. Az átalakítás több célt szolgált. Természetesen a kifelé zajló kommunikációban azt hangsúlyozták, hogy izgalmasabbá akarják tenni az alapszakasz meccseit, hogy ne fordulhasson elő az, amikor egy csapat négy forduló után már továbbjut, s ezzel gyakorlatilag minden fontos kérdés eldől a csoportokban. Azt is mondták, hogy a nagycsapatokat szeretnék megkímélni attól, hogy a "világ végére" kelljen utazniuk - erről kérdezzük meg a Chelsea-t, amelynek a Konferencia-ligában csak beesett egy túra Asztanába, Kazahsztánba. Ezek a hangzatos indokok egyfajta figyelemelterésnek is jók voltak, mert a valódi cél egészen más volt. A meccsek számának emelése, tévés jogdíjak egekbe lövése. a profitmaximalizálás és a már így is agyongyötört játékosokról való újabb bőrlehúzás volt az igazi cél. Ám erről mélyen hallgattak a bölcsek. És ezzel egy magyar focicsapat, a Ferencváros is most szembesül.

A Ferencváros az első magyar focicsapat amely az új rendszerű európai kupák egyikében szerepelhet
Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Ferencváros azzal, hogy a Bajnokok Ligája selejtezőjében nem tudta elbúcsúztatni a dán aranyérmest, az Európa-ligába esett át. Az itt történő szerepléshez annyi kellett, hogy a zöld-fehér csapat túljusson a walesi TNS és a bosnyák Borac Banja Luka csapatán. Ezt a két akadályt sikerrel vette a magyar bajnok, így találta magát a második számú európai kupasorozatban.

A magyar focicsapat, amely nyolc meccset játszik az alapszakaszban

Az ellenfelek a pénteki sorsolás óta ismertek, a hivatalos meccssorrendet és játéknapokat ugyanakkor még nem tudjuk, ezt szombaton teszi közzé az UEFA. Amit most biztosan tudunk, hogy a Fradi összesen 8 meccset játszik, ebből négyet otthon, négyet idegenben.

A Ferencváros ellenfelei:

• Tottenham (otthon)
• Eintracht Frankfurt (idegenben)
• AZ Alkmaar (otthon)
• PAOK Szaloniki (idegenben)
• Malmö FF (otthon)
• Dinamo Kijev (idegenben)
• Nice (otthon)
• Anderlecht (idegenben)

A nyolc meccsen maximálisan 24 pontot lehet gyűjteni. A Fradi is bekerül abba a 36 csapatot tartalmazó hatalmas táblázatba, amely az összes ellenfelet rangsorolja. 

Az alapszakasz végén az első nyolc csapat azonnal bejut a legjobb 16 közé.

A 9-24. helyezett csapatok pedig páros mérkőzéseken döntik el, hogy melyik 8 továbbjutó csatlakozik a nyolcaddöntő mezőnyéhez. Ahhoz tehát, hogy egy csapat bejusson a klasszikus egyenes kieséses szakaszba, minimum 8, maximum 10 mérkőzést kell megvívnia. 

Óriási terhelés vár a Fradira

Ezek a számok jóval nagyobb terhelést mutatnak, hiszen ne feledjük, ezen az őszön a nemzeti bajnokságok és az európai kupák mellett a Nemzetek Ligája versenysorozata is zajlik majd. 

Varga Barnabás (a képen balra) nem mindennapi ősz előtt áll
Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ha ezt a Fradira és 

Varga Barnabásra vetítjük ki, akkor neki a 8 (vagy 10) El-mérkőzés mellett le kell játszania 6 Nemzetek Ligája találkozót, e mellett ott vannak az NB I-es meccsek és a Magyar Kupa küzdelemsorozata is.

Az EL-ben az emelt meccsszám miatt nyugodtan kimondható, soha nem látott terhelést kapnak a nemzetközi kupákban szereplő válogatott játékosok.

Nézzük akkor most az Európa-liga játéknapjait, mert itt is jön egy jelentős változás:

• Szeptember 25-26.
• Október 3.
• Október 24.
• November 7.
• November 28.
• December 12.
• Január 23.
• Január 30.

A régi rendszerben a nemzetközi kupák csoportkörei december közepén fejeződtek be és az egyenes kieséses szakasz február közepén indult el. Az világosan látszott, hogy a 8 alapszakasz meccset nem lehet szeptember közepe és december közepe közé bepréselni, ezért kellett találni két januári időpontot is. Azt se feledjük, hogy a pótlólagosan beiktatott, a 9-24. helyen végzett csapatok számára életre hívott rájátszás miatt újabb két meccsnapot kellett találni - februárban.

Miért van ilyen hosszú szünet a labdarúgó NB I-ben?

Nézzük akkor mindezt a Ferencváros szempontjából. A labdarúgó NB I 2024-es őszi idénye december 14-én véget ér. A Fradinak vannak elhalasztott meccsei. 

Az 1. fordulóra kiírt Debrecen-Ferencváros mérkőzés új időpontja 2024. december 4. Az 5. fordulóban le nem játszott ZTE-FTC meccs új játéknapja 2024. február 5.

A két halasztással a Fradi alaposan besűrítette a decemberét, ha pedig az első 24 csapat között végez, de nem az első nyolcban, akkor a februárját is. Persze, amikor ezeket az időpontokat az MLSZ kitűzte, még semmit sem lehetett arról tudni, melyik kupában rajtolhat majd a magyar bajnokcsapat.

Nagy meccsek várnak a Fradi-szurkokókra
Fotó: Borislav Zdrnja

A két januári tétmeccs azt is jelenti, hogy a Fradi téli szünete és felkészülési ideje alaposan megrövidül az eddigiekhez képest. Évek óta egyre többen sürgetik, hogy az NB I-ben ne legyen majdnem két hónapos leállás. Az NB I-es csapatok stadionjaiban elvileg már télvíz idején is lehet meccseket rendezni. A klímaváltozás miatt pedig - az utóbbi telek időjárását figyelembe véve - simán lehetne játszani Magyarországon januárban is. 

Ezzel a döntéssel a csapatok járnának jól, mert a naptár fellazulna, a meccsek közötti sűrűség pedig csökkenne akkor, amikor elkezdődik a tavaszi idény.

Az MLSZ ennek ellenére nem élt ezzel a megoldással. Ha megnézzük a Fradi nyolc ellenfelének bajnokságát, akkor az angol és a francia pontvadászat gyakorlatilag alig áll le. Angliában a szünet január 4. és 14. között tart. Németországban december 21. és január 11. között nem fociznak a csapatok. A görög Szuperliga december 21. és január 4. között áll le. Belgiumban december 27. és január 11. között nem lesznek meccsek. Franciaországban december 16. és január 5. között van szünet. Svédországban teljesen más a helyzet, mert ott a bajnokságot tavaszi-őszi rendszerben rendezik meg. Ukrajnában december 14. és február 22. között nincsenek fordulók. Hollandiában pedig december 23. és január 12. között. Ha a svédeket és az ukránokat kivesszük ebből, akkor a maradék 6 országban mind-mind rövidebb vagy sokkal rövidebb a téli szünet, mint az NB I-ben. 

Ez pedig akár versenyhátrány is jelenthet a Ferencvárosnak.

Összegezve tehát elmondható: soha nem látott terhelés és soha nem látott mennyiségű meccs vár a Fradira 2024 szeptembere és 2025 februárja között.