Az őrült klubvilágbajnokság teheti tönkre végleg a focit

Vágólapra másolva!

Álom vagy rémálom? A FIFA szerint új magasságokba kerül a klubfutball, a játékosok szerint csak púp a hátukon a klubvilágbajnokság. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség 2025 nyarán egy hónapig versenyeztet 32 csapatot, hogy kiderüljön, ki nyeri el a klubvilágbajnok címet. Rengeteg részlet még ismeretlen, pedig egy hatalmas tornát készül lebonyolítani a FIFA, aminek úgy tűnik, a pénzszerzés az elsődleges célja.

A FIFA annak ellenére, hogy a legtöbb játékos arra panaszkodik, hogy már nem lehet tovább nyújtani a klubszezont, mintha ezt meg se hallaná, sőt. Nemhogy a rövidebb szezon felé menne el a futball irányító testülete, hanem ahol csak lehet, újabb meccseket szervez be. Az UEFA is hasonlóan jár el, hosszabb lett a Bajnokok Ligája és az Európa-liga alapszakasza, itt már hat helyett nyolc meccs kötelező a csapatoknak, de nőtt az Európa-bajnoki mezőny létszáma is pár évvel ezelőtt, így sokkal több válogatott focista szezonja nyúlik meg négyévente az Európa-bajnokságokon. A FIFA sem akar tehát lemaradni, a világbajnoki mezőny 2026-ban már 48 csapatos lesz, de a klubvilágbajnokság sem lóghat kis a sorból, ugyanis 2025 nyarán a FIFA már egy 32 csapatos tornát rendez az eddigi, kontinensenként egy-egy csapat helyett.

Klubvilágbajnokság: még több meccs, még több bevétel

A sztárcsapatok az elmúlt időszakban többnyire csak panaszkodtak a sok meccs miatt, rengeteg játékos sérül meg súlyosan, de egyelőre süket fülekre találnak a panaszkodók, sőt, mintha kísérlet zajlana, meddig lehet még nyújtani egy-egy szezont. Az egyik nézőpont az, hogy a játékosok maradjanak csendben, tegyék a dolgukat, hiszen átlagember eszével felfoghatatlan mennyiségű pénzért csinálják azt, amit, a másik pedig az, hogy talán kímélni kéne a sztárokat, hiszen mindenki rájuk kíváncsi, nem pedig arra, akik a sérültek helyett beugranak.

A FIFA és az UEFA eközben a pénzszerzést tűzte ki fő célul,

hiszen nehéz lenne más magyarázatot találni arra, hogy a 60-70 meccses szezon végére miért kell még egy 32 meccses torna, ha nem ezért. A vezető testületek mintha kísérleteznének, meddig bírják a játékosok és meddig bírják a szurkolók, akiknek a csapataik háromnaponta játszanak – és mint tudjuk, jóból is megárt a sok, a karácsonyt sem várnánk annyira, ha mondjuk kéthetente lenne vagy havonta.

A versenyt gőzerővel szervezik, noha korábban a játékosok globális szakszervezete, a FIFPRO és több európai liga is perrel fenyegetőzött, sőt jogi vita is van a szervezet és a FIFA között, hiszen előbbi szerint a világszervezet egész egyszerűen „visszaél az erőfölényével”. Korábban olyan nevek emelték fel a hangjukat, mint Pep Guardiola, Erling Haaland, Kevin De Bruyne (akik egyébként tavaly még klubvilágbajnokságot nyertek a Manchester Cityvel), valamint Carlo Ancelotti és Robert Lewandowski. A legtöbben a mentális és a fizikális kiégéstől és kimerüléstől félik a játékosokat.

Hagyományosan az angol kluboknak van a legtöbb meccsük egy-egy szezonban, így ha a Manchester Cityt vesszük alapul, akkor 75 tétmeccse is lehet ebben az idényben, ha bejut a klubvilágbajnokság döntőjébe. Ebben az esetben július 13-án érne véget a szezon, a Premier League 2025-26-os szezonja pedig várhatóan augusztus 10-én kezdődik, hiszen ne feledjük, 2026-ban világbajnokság lesz a válogatottaknak, így Pep Guardiola játékosai csak egy hónapot hagyhatnának ki két szezon között – amiből három hetet a játékosoknak pedig szabadságon illene tölteniük.

„Az igazi probléma a 2025-ös Klubvilágbajnokság után fog kibontakozni. Tudjuk, hogy csupán három hét különbség lesz a sorozat döntője és a Premier League első játéknapja között. Összességében három hetünk van, hogy felkészüljünk újabb 80 mérkőzésre. Talán ebben a szezonban még minden rendben lesz, de a következő évad nehézkessé válhat emiatt.

Az a gond, hogy a FIFA és az UEFA folyamatosan növeli a találkozók számát, és hiába emeljük fel a hangunkat ez ellen, nem találtunk rá megoldást. Úgy tűnik, a pénz előrébb való,

mint maguk a játékosok" - mondta a tornával kapcsolatban korábban Kevin De Bruyne.

Kevin De Bruyne, a Manchester City egyik legjobb játékosa
Fotó: AFP/Paul Ellis

A FIFA szerint a klubvilágbajnokság hamarosan olyan tornává nőheti ki magát, amely a nemzetközi világbajnoksághoz hasonlóan globális érdeklődést fog kiváltani. A játékosok és az edzők panaszai ellenére a verseny pénzügyi előnyei nyilvánvalóan vonzóak lesznek a klubtulajdonosok számára, hiszen a győztes akár 100 millió dollárt is kaphat, ami azért érdekes, mert a Real Madrid a BL megnyeréséért kapott 130 milliót, amiért ugye egész szezonban küzdeni kellett, a klub-vb pedig „csak” egy hónapig tart.

Általában az ilyen nagyságrendű FIFA-tornákon a mérkőzésekkel kapcsolatos minden kérdőjel már évekkel korábban kiegyenesedik, de ez most nagyon nincs így.

Nincs sorsolás, nincsenek kezdési időpontok, sőt, az is kérdéses, hogy ki fogja közvetíteni a klubvilágbajnokságot.

A FIFA július közepén jelentette be, hogy pályázatot írt ki a közvetítési jogokra, miután a hírek szerint az Apple-lel folytatott tárgyalások megrekedtek, mivel a technológiai óriás 1 milliárd dolláros ajánlata messze elmaradt a FIFA által kért 4 milliárd dolláros ártól.

Sokan szeretnék, ha a klubvilágbajnokság elmaradna, de ez nem fog megtörténni. A FIFA felé óriási követeléssel élhetnének a már bejelentett csapatok, amennyiben elmaradna a torna. Érdekes ugyanakkor, hogy még májusban a Premier League, az angol Profi Labdarúgók Szövetsége (PFA), valamint a spanyol élvonal vezetői fogalmaztak meg éles kritikát. A tervezett bojkott élén a PL főnöke, Richard Masters, a PFA vezetője, Maheta Molango, valamint a La Liga első embere, Javier Tebas álltak, ők a sztrájkot sem tartották még akkor kizártnak.

Mit tudunk a 2025-ös FIFA klubvilágbajnokságról?

A tornán minden nagy nemzetközi szervezet csapatai ott lesznek. Érkeznek csapatok Ázsiából (AFC), Afrikából (CAF) Észak- és Közép-Amerikából (Concacaf), Dél-Amerikából (CONMEBOL), Óceániából (OFC) és persze Európából (UEFA). Az esemény házigazdája a következő világbajnokság egyik társrendezője, az Egyesült Államok lesz. A tornát a hagyományos világbajnoksághoz (az 1998 és 2022 között megrendezett) hasonlóan júniusban és júliusban rendezik majd az eddig megszokott, sima világbajnokság létszámának megfelelően 32 csapattal.

A FIFA a klubfutball új korszakaként vezeti fel az eseményt, amelyet az első klubvilágbajnokságnak titulál, holott már korábban is rendeztek ilyet - 2005 óta kisebb tornákon találkoznak a csapatok, a különböző földrészek bajnokai, azt megelőzően pedig az európai és dél-amerikai kontinentális bajnokok csaptak össze egymással. A verseny Gianni Infantino, jelenlegi FIFA-elnök ötlete volt, aki először 2016-ban terjesztette elő a 32 csapatos klubvilágbajnokság ötletét. Az első tornát már meg is kellett volna rendezni, de a Kínába tervezett első ilyen világbajnokságot a koronavírus elsodorta.

Gianni Infantino, a FIFA elnöke és a klubvilágbajnokság trófeája
Fotó: CACACE / AFP

Összesen 12 helyszín ad otthont a 63 mérkőzésnek, a döntőt a New York-i MetLife Stadionban rendezik majd. A pontos helyszíneket itt lehet megtalálni. Sorsolás egyelőre még nincs, azaz a szurkolók nyolc hónappal a torna előtt még nem tudják, hova kellene utazniuk, ha a csapataikra kíváncsiak.

A tornán 4 afrikai, 4 ázsiai, 12 európai, 4 Concacaf-csapat, egy óceániai és 6 dél-amerikai csapat szerepel, valamint a házigazdától is még külön egy klubcsapat. A 32 csapatból egyébként már 30 ismert, mutatjuk is ezeket.

A klubvilágbajnokság résztvevői:

Al-Ahli (egyiptomi) – a 2020-21-es, a 2022-23-as és a 2023-es afrikai BL-győztes
Vidad (marokkói) – 2021-22-es afrikai BL-győztes
ES Tunisz (tunéziai) – afrikai ranglista alapján
Mamelodi Sundowns (dél-afrikai) – afrikai ranglista alapján
Al-Hilal (szaúdi) – 2021-es ázsiai BL-győztes
Urawa Red Diamonds (japán) – 2022-es ázsiai BL-győztes
Al-Ain (egyesül emírségekbeli) - 2023-24-es ázsiai BL-győztes
Ulsan HD (koreai) – ázsiai ranglista alapján
Chelsea (angol) – 2020-21-es BL-győztes
Real Madrid (spanyol) – 2021-22-es és 2023-es BL-győztes
Manchester City (angol) – 2022-23-as BL-győztes
Bayern München (német) – UEFA ranglista alapján
Paris Saint-Germain (francia) – UEFA ranglista alapján
Internazionale (olasz) – UEFA ranglista alapján
Porto (portugál) - UEFA ranglista alapján
Benfica (portugál) – UEFA ranglista alapján
Borussia Dortmund (német) - UEFA ranglista alapján
Juventus (olasz) - UEFA ranglista alapján
Atlético Madrid (spanyol) - UEFA ranglista alapján
Red Bull Salzburg (osztrák) - UEFA ranglista alapján
Monterrey (mexikói) – 2021-es Concacaf BL-győztes
Seattle Sounders (amerikai) – 2022-es Concacaf BL-győztes
Club Leon (mexikói) – 2023-as Concacaf BL-győztes
Pachuca (mexikói) – 2024-es Concacaf BL-győztes
Auckland City (új-zélandi) – OFC ranglista alapján
Palmeiras (brazil) – 2021-es Libertadores-kupa-győztes
Flamengo (brazil) – 2022-es Libertadores-kupa-győztes
Fluminense (brazil) – 2023-as Libertadores-kupa-győztes
River Plate (argentin) – CONMEBOL ranglista alapján
Boca Juniors (argentin) – CONMEBOL ranglista alapján

A további két résztvevő az MLS Cup győztese és a Libertadores-kupa 2024-es győztese lesz még.

Különleges szabályok

A FIFA október elején jelentette be hogy speciális átigazolási szabályokat vezet be a jövő nyári FIFA klubvilágbajnokságon résztvevő 32 csapat számára. A FIFA június első tíz napjára speciális átigazolási ablakot nyit a résztvevők számára, hogy ha két klub megegyezik egymással, akkor a futballisták már az új klubjukat képviselhessék a tornán. Erre azért volt szükség, mert a lejáró szerződésű játékosoknak rendszerint június 30-ig szól a megállapodásuk, a torna viszont július 13-áig tart majd. Emiatt például ha idén lett volna a klub-vb, nem tudni, hogy a Paris Saint-Germainben, vagy új együttesében, a Real Madridban játszott volna-e a francia válogatottal világbajnok Kylian Mbappé.

Amennyiben nem születik egyezség, úgy a futballista az eredeti csapatában szerepelhet, mert a klub-vb technikailag a jelenlegi idényhez tartozik. A felek köthetnek kéthetes hosszabbítást. Ez olyan sztárokat fog érinteni az első 32 csapatos klub-vb esetében, mint Kevin De Bruyne a Manchester Cityben, vagy éppen Alphonso Davies és Joshua Kimmich a Bayern Münchenben.

A FIFA leszögezte, olyan nem fordulhat elő, hogy egy játékos két klubban is szerepel ugyanazon a tornán.