Döbbenet, botrány, megalázás: 45 éves lett a magyar foci egyik legnagyobb szégyene

1979. október 26-án a magyar labdarúgó-válogatott 2-0-s vereséget szenvedett a teljesen amatőr amerikai csapattól Budapesten. A magyar foci óriási mélypontja volt ez a meccs, 10 évvel a marseille-i tragédiát követően. Az akkori sportsajtó sem találta nagyon a szavakat, de arra már kevesebben emlékeznek, hogy az MLSZ-t ekkor is a későbbi sikerelnök, Szepesi György vezette.

1941. július 1-jén a Tolna megyei Mucsiban született meg Gansler Róbert nevű kisfiú, aki az 1956-os forradalom idején hagyta el Magyarországot, s aki 1979. okóber 25-én visszatért szülőhazájába. Ekkor már Bob Ganslernek hívták, s az Egyesült Államok labdarúgó-válogatottjának másodedzője volt. E tisztségében 1979. október 26-án, pénteken a Népstadionban a kispadon ült, s várta, hogy 17.30-kor az osztrák Fahner játékvezető engedélyt adjon a focitörténelem első Magyarország-Egyesült Államok válogatott labdarúgó-mérkőzés kezdetére. Ekkor még senki sem sejtette, hogy a magyar foci egyik mélypontja lesz ez a találkozó.

A magyar foci mélypontja: Louie Nanchoff megszerzi az amerikaiak első gólját a Magyarország - USA barátságos labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban
Fotó: MTI - Németh Ferenc

Hogy Gansler Róbert mennyire volt izgatott, azt nem tudjuk, s arról is csak elképzelésünk lehetett, hogy mit érzett

 a tatabányai Szabó György, aki 38 (!) évesen élete első válogatott mérkőzésére készült. 

Meg az utolsóra. Azt nem mondjuk, hogy ez a magyar-amerikai barátságos sodorta el őt a nemzeti csapat mellől, pláne azért nem, mert a számunkra oly borzalmas eredményt hozó mérkőzésen ő volt a magyarok legjobbja. A válogatott fellépést voltaképpen ajándékba kapta Lakat Károly szövetségi kapitánytól, hiszen Szabó csapatba tételét a fiatalítással aligha lehetett megmagyarázni.

Ez volt a magyar foci egyik mélypontja

Ja, azt még nem is írtuk meg, hogy mi lett a végeredmény: Magyarország-Egyesült Államok 0-2.

Magyarország: Katzirz - Szabó Gy. Kovács J., Péter - Nagy A., Póczik, Kuti - Májer, Szokolai, Kiss, Fekete.
Egyesült Államok: Mausser - Bellingier, Keough, Bandov, Makowski - Nandoff, Canlillo, Pecher - Villa, Van Der Beck, Liveric.
Csere: Májer helyett Weimper az 55. percben Van Der Beck helyett Dibernardo a 63. percben. 
Gólszerző: Nandorf a 71. percben, Dibernardo a 85. percben. 

Ennek a vereségnek a hatása egészen döbbenetes volt, még ha nem is akkora, mint az 1950-es labdarúgó-világbajnokságon, amelyen az USA totálisan amatőr csapata 1-0-ra verte Angliát. Amikor a szigetországba megérkezett a hír és az újságok megírták az angolok számára tényleg elképesztő végeredményt hozó meccs tudósítását, a nép azt hitte, hogy nyomdahiba történt. Azaz egy "1" lemaradt az angolok neve mellet, azaz nem 0-1 lett ez oda, hanem 10-1 ide. Amikor megtudták, hogy nincs itt semmi elírás, gyászba borult Anglia.

Magyarországon inkább a rezignáltság volt jellemző az amerikai csapat győzelme után. 

Másfél évvel voltunk a balul sikerült 1978-as argentínai labdarúgó-világbajnokság után, az ott kiállított Nyilasi Tibor és Törőcsik András eltiltása miatt még nem játszhatott az amerikai csapat ellen. Lakat mester rájuk tehát nem számíthatott, de az akkor bomba formában játszó DVTK labdarúgóira sem. A DVTK az amerikaiak elleni meccs előtti napon az UEFA-kupában idegenben játszott és nyert Skóciában (Dundee United-DVTK 0-1), másrészt Lakat doktornak fél szemmel az olimpiai válogatottra is koncentrálnia kellett, amely ekkor még versenyben volt a moszkvai kijutásért, és amelynek a gerincét szintén a diósgyőri játékosok alkották.

Tíz éve már, hogy Marseille-ben jöttek a csehszlovákok, Baróti Lajost elsodorta az 1978-as vb-kudarc, majd az őt követő Kovács Ferenc lemondása után Lakat Károly 59 évesen kapta meg azt a tisztséget, amely sokkal korábban járt volna neki. Mást ne mondjunk, Lakat 1964-ben és 1968-ban az olimpiai válogatottat vitte sikerre Tokióban és Mexikóban. 

Tichy Lajos edző (b) és dr. Lakat Károly szövetségi kapitány az Amerikai Egyesült Államok - Magyarország barátságos mérkőzésen a Népstadionban
Fotó: MTI - Németh Ferenc

A Fradi veretlen bajnoki aranyérme is az ő nevéhez köthető, miként az is, hogy a Vásárvárosok Kupájában egészen a döntőig vitte el a Fradit és ott csak a Leeds United tudta megállítani a zöld-fehéreket. A kommunista sportvezetés szemében azonban Lakat dr. a renitens edzők közé tartozott, ezért sokáig szóba sem jöhetett, hogy ő legyen a magyar labdarúgó-válogatott vezető edzője.

Az amerikai csapat győzelme nem sodorta el a mestert, aki a rettenetes meccs után így nyilatkozott:

Az első játékrészben kellett volna gólokat lőnünk, akkor, még volt is erre lehetőségünk szép számmal. Rosszul játszottunk, sokat mond, a tény, hogy a csapat legjobbja a 38 esztendős (!) újonc Szabó György volt..."

Ebben a pár mondatban tényleg minden benne volt. A közönség - mintha megérezte volna, hogy erre a meccsre nem szabad kijönnie - hatalmas füttykoncerttel búcsúztatta a csapatot. Már az a 5000 ember, aki személyesen nézte meg a magyar csapat vergődését. Akik látták, hogyan lőtte az égbe a magyarok tizenegyesét Póczik József. 

A korabeli sportsajtó nem vagy nehezen találta a szavakat, csak úgy repkedtek a jelzők: "szégyen, borzalmas, mélypont, minősíthetetlen".

Arra már sokkal kevesebben emlékeznek, hogy a magyar-amerikai meccs már nem a Kutas-korszak idején (Kutas István MLSZ-elnöksége alatt) zajlott, hanem akkor, amikor Szepesi György volt az MLSZ első embere. Szepesi 1979. január 1-én vette át a szövetség vezetését több mint 7 éven át maradt hivatalban - őt az 1986-os mexikói világbajnokságon a szovjetekkel szembeni 0-6 és a népharag sodorta el. Az amerikai meccs idején tehát Szepesi György 10 hónapja volt az MLSZ elnöke, de Lakat Károlyt már ő kérte fel szövetségi kapitánynak - régi ígéretét teljesítve ezzel.

Szepesi György, aki 1979 őszén már az MLSZ elnöke volt
Fotó: Fortepan

Máskülönben érdemes megnézni, hogy a magyar csapatból akár Péter Zoltán, akár Nagy Antal, akár Kiss László, akár Májer Lajos milyen pályát futott be később. Nagy Antal és Péter Zoltán a Mezey György-féle sikerválogatott két oszlopos tagja volt. Katzirz Béla az első vidéki focista volt, aki a magyar válogatott csapatkapitányi tisztét is betöltötte.

 Kiss László a norvégoknak 1981 őszén lőtt két nagyon fontos gólt,

amellyel a magyar válogatott megalapozta az 1982-es spanyolországi vb-re a kijutást. Hiba lenne tehát azt mondani, hogy az amerikai csapat ellen egy kutyaütőkkel megtűzdelt magyar együttes állt ki a Népstadionban.

45 évvel később, Buzgó Józseffel és Edvi Lászlóval mi is beszélgettünk negyedórát erről a szörnyű mérkőzésről.