Idén sem fejezte be senki a világ legdurvább ultramaratonját

2018 után idén sem akadt egyetlen futó sem, aki be tudta volna fejezni a hírhedt Barkley Marathont. Utoljára a 2017-es versenyen volt egyetlen célba érő.

Az Egyesült Államokbeli Tennessee-ben 1986 óta megrendezett őrült erőpróba nem csupán a kíméletlen terep és a kiszámíthatatlan időjárás miatt adja fel a leckét a legfelkészültebb indulóknak is, de az ötletgazda, Gary "Lazarus Lake" Cantrell is rátesz egy lapáttal a megpróbáltatásokra.

Cantrell az első futam előtt nem sokkal olvasott a Dr. Martin Luther King Jr.-t lelövő James Earl Ray sikertelen szökési kísérletéről a környéken lévő Brushy Mountain állami fegyházból. Ray 55 órán át volt szökésben, de csupán nyolc mérföldet (kb. 13 km-t) sikerült megtennie, ami Cantrell szerint nevetséges volt, és kijelentette, hogy ő száz mérföldet (kb. 160 km) is megtett volna.

Az idei verseny rajtja:

The Barkley Marathon has begin, weather pretty warm. @BarkleyMarathon@BarkleyCourse#BM100#ultramarathon#irun4ultrapic.twitter.com/lxxgSwde0w

— IRun4Ultra (@irun4ultra) March 30, 2019

Így született meg a verseny Tennessee erdős, hegyes vidékén, melyet 1986-tól 1994-ig senki nem tudott befejezni, és azóta is mindössze 15 induló járt sikerrel, egynél többször pedig csak Brett Maune (kétszer) és Jared Campbell (háromszor) ért célba, és mindössze négy olyan év volt, hogy egynél több induló teljesítette a 100 mérföldes távot a megadott 60 órás szintidőn belül.

Az indulóknak ötször kell teljesíteniük egy 20 mérföldes kört, de körönként is mérik az időt, és, aki kicsúszik a 12 órából, azt kizárják. Az útvonal minden évben változik, azaz nem lehet megtanulni, hogy mikor, hol és mire számítson az ember, ráadásul Cantrell nem jelöli ki a pályát, hanem könyveket rejt el, amelyekből ki kell bányászni a következő ellenőrzőpont helyét.

Reméljük, minden lap megvan:

@JamilCoury arrive about 15 minutes after @RndmForestRunnr and @gcalmettes left! @BarkleyCourse@BarkleyMarathon@SalomonSports#bm100#irun4ultrapic.twitter.com/rD0obTcbCv

— IRun4Ultra (@irun4ultra) March 30, 2019

Az indulók a házigazdától kapott órát kell viseljék, ami viszont nem a pontos időt mutatja – ha nem lenne még éppen elég bajuk.

Az idei verseny során a futóknak az egyébként is embertelen terepen mintegy tízezer lábnyi (valamivel több mint háromezer méter) szintkülönbséget kellett leküzdeniük körönként, miközben az első kör alatt még pokoli hőség volt, amit a második körre szinte téli hideg, és kegyetlen esőzés váltott föl.

A versenyt, ahogy 1986 óta minden évben, jövőre is ugyanígy március végén, április elején rendezik majd. Reméljük, sokaknak sikerült kedvet csinálnunk hozzá.