Álomszerűre sikerült a ralis Herczig Norberték első Eb-futama

Sokévnyi hazai versenyzés után 2018-ban nemzetközi mezőnyben is megméretteti magát a négyszeres abszolút magyar ralibajnok, Herczig Norbert és új navigátora, Ferencz Ramón. A MOL Racing Team színeiben azzal a SKODA Fabia R5-tel vesznek részt a rali Európa-bajnokság futamain, mellyel a korábbi években számtalan sikert ért el Herczig Norbert. A nyolcállomásos sorozat eseményeiről Herczig Norbert rendszeresen beszámol az Origón, hogy megmutassa, mi rejlik a kulisszák mögött, hogyan telik egy-egy versenyhétvége, és mit tapasztalnak a legendás helyszíneken. A mostani beszámoló az Azori-szigeteken rendezett verseny után készült.  

Érdekes dolog a repülés, mert a csapatunk az Azori-szigetek felé vezető út elejét is a gondolataiba merülve töltötte, és a hazaúton is mindegyikünk fejében kavarogtak a gondolatok. Inspirál bennünket a magasság. Hála az égnek, ezek pozitív gondolatok voltak, életünk első Európa-bajnoki futama, ami egyben első közös versenyünk is volt Ferencz Ramónnal álomszerű eredményt hozott: hatodik helyen végeztünk.

Sikerült az előre eltervezett stratégia alapján versenyeznünk, és megint bebizonyosodott számomra az, amiben pályafutásom során mindig is hittem, hogy a felkészülésbe fektetett munka meghozza az eredményt. Nem csak kettőnk munkája ez, rengeteg ember dolgozott azon, hogy sikeresek legyünk, és nagyon boldog vagyok, hogy most mindannyian részesei lehetnek ennek a sikernek. Azt gondolom, hogy a magyar autósportnak is sikerült öregbítenünk a hírnevét, négyszeres magyar bajnokként mentünk oda, és emelt fővel jöhetünk haza, mögöttünk végzett többek közt a lengyel bajnok, és a német bajnok is.

A magyar autósportnak is sikerült öregbíteniük a hírnevét Forrás: Herczig Norbert

Az előző bejegyzésem még a pályafelírás előtt született, onnan folytatom az Azores Airlines Rallye történetét. A hétfői teszt után a keddi és a szerdai nap a pályabejárással folytatódott. Ez az Európa-bajnokságon kulcsfontosságú, ilyenkor mehetünk végig a gyorsasági szakaszokon egy utcai autóval, és diktálom fel a navigátornak, hogy milyen kanyar következik, és ott milyen tempóval kell majd fordulni, mire kell figyelni, mit szeretnék hallani tőle a versenyen.

Lovak és lóerők az Azori-szigeteken Forrás: DPPI/Gregory Lenormand

Kemény munka ez, szinte végig autóban ülünk, koncentráltunk, és megint próbáltunk elvonatkoztatni attól, hogy milyen gyönyörű tájakon haladunk. A pályabejárás fontosságát már a csütörtök reggel igazolta, mert a rajtsorrendről döntő kvalifikációs szakaszt egy hosszabb úton közelítettük meg. Picit későn érkeztünk és ez az apró malőr már elég volt ahhoz, hogy ennek a rövid szakasznak a felírása ne sikerüljön tökéletesen. Ez azt eredményezte, hogy kvalifikáción huszadikak lettünk. Szerencsére a murvás versenyeken ez nem komoly hátrány. De ha már a murvánál tartunk, érdekes, hogy a gyorsasági szakaszokon nagyon sokféle összetételű murvával találkoztunk, és voltak olyan részek is a bokrok takarásában, vagy a szurdokok mélyén, amik mindig vizesek maradtak, nem tudtak kiszáradni.

A magyar páros nagyszerűen szerepelt a nyitófutamon Forrás: DPPI/Jorge Cunha

Csütörtök délután már három gyorsasági szakasszal elkezdődött a verseny, és a másodikra máris jutott egy kis kaland. Az egyik előttünk rajtoló páros balesetet szenvedett, így nekünk is le kellett lassítani, amikor kikerültük őket. Lehet, hogy ekkor a pálya szélén elhaladva megsérült a jobb hátsó gumi, mert nem sokkal ezután, az egyik balkanyarban egyszer csak azt tapasztaltam, hogy a fékre lépve keresztbe állt az autó, és nem tudtunk befordulni. A fékezés pillanatában adta meg magát végleg a gumi, így nem volt esélyünk, hogy versenytempóval elforduljunk a kanyarban. Szerencsére ahová lecsúsztunk, ott volt egy nagyobb szabad terület, így nem sérült meg az autó, és a defektes kerék kicserélése után tudtuk folytatni a versenyzést még ha ez időveszteséggel is járt.

Kemény próba elé állította a versenyzőket az Azori-szigeteken rendezett rali Forrás: Herczig Norbert

Még az első eligazításon felhívták a figyelmünket a szervezők, hogy a gyorsaságikat összekötő, ralis nyelven etapnak nevezett szakaszokon, ami normál közúton vezet és ennek megfelelően be is kell tartani a közúti szabályokat,figyeljünk az úton haladó zarándokcsoportokra. Az Azori-szigetek legnagyobb szigetén, Sao Miguelen él a Romeira hagyománya, aminek története a tizenhatodik század elejére nyúlik vissza. Egy földrengést, és azt követő vulkánkitöréseket követően a túlélők kis csoportokban körbejárták a szigetet, és minden faluban imádkoztak, hogy megmutassák alázatosságukat a Teremtőnek. A hagyomány ma is él, hamvazószerdát követően kis csoportokban az óramutató járását követően gyalogosan körbejárják a szigetet, és közben vallási dalokat énekelnek. A hatalmas kendőket viselő, őseik hagyományát követő férfiakból álló csoportok, és a legújabb technikával versenyző ralisok között hatalmas a kontraszt, de minket is megérintett az a spirituális hangulat, ami körülveszi őket, ők pedig a pihenőjük alatt egy picit megcsodálták a mi Skodánkat.

Az Azori-szigetek legnagyobb szigetén, Sao Miguelen él a Romeira hagyománya Forrás: Herczig Norbert

Pénteken továbbra is óvatosan mentünk, nem feszegettük a határokat, hanem az előzetes terveknek megfelelően csak arra koncentráltunk, hogy újabb tapasztalatokat gyűjtsünk és ellenőrizzük az itinerünket. Hamar kiderült, hogy jó döntés volt az óvatosság, de ennek ellenére az ötös gyorsaságin az óriási ködben szinte semmit sem láttunk, így egy hajszálnyival gyorsabban érkeztünk az egyik bal kanyarhoz. Annyi időm volt még, hogy egy nagy fékezés végén meghúzzam a kéziféket, hogy ne frontálisan menjünk neki a földfalnak hanem az autó hátuljával. A keresztbe forduló autó hátulja elérte az út menti falat, ami teljesen keresztbe fordított minket.

A magyar páros a Skoda-Fabiával az Azori-szigetek úttalan útjain Forrás: DPPI/Jorge Cunha

Megijedtem, hogy megsérült a hátsó futómű is, de szerencsénk volt, mert csak a karosszériát alakítottuk át, szerkezetileg nem sérült a Fabia. Folytatni tudtuk a versenyt, de rossz irányban állt az autó, és nem volt hely a megfordulásra. Életemben először fordított irányban kellett elindulnom a verseny egy gyorsasági szakaszán, de szerencsére alig száz méter után már elég széles volt az út, hogy egy kézifékes fordulóval a helyes irányba álljunk, és folytassuk a küzdelmet.

Érdekes volt tapasztalni, hogy az óceán kellős közepén levő szigeteken is mennyire szeretik a ralit. A pályák szélén mindenütt rengeteg ember állt, és volt olyan gyorsasági szakasz is, ahol 30.000 szurkoló teremtett csodás hangulatot.

Sikeresen veszi be a kanyart Herczig Norbert az Azori-szigeteken Forrás: DPPI/Jorge Cunha

Mindenki nagyon kedves volt, a szurkolók mellett a sportbírók is segítőkészek voltak és mosolyogtak, a kis falvakban a helybéliek is integettek, és még a rendőr arcán is azt láttuk, hogy örül annak, hogy ott vagyunk. Az egyik etapon azt vettem észre, hogy elfogyott az energiaszelet, amit mindig magamnál tartok, így megálltunk egy útszéli árusnál. Mivel nálam sosincs pénz verseny közben, megkértem Ramónt, hogy vegyen nekem két banánt. Levettem már a gyümölcsöt az árus kocsijáról, de ekkor Ramón szólt, hogy nála sincs pénz. Amikor vissza akartam tenni a banánokat, és mondtam az úriembernek, hogy sajnos nincs nálunk pénz, ő rögtön azt mondta, hogy amúgy is ajándékba akarta adni, vigyük nyugodtan a gyümölcsöt. Ezek az apróságok, egy gesztus, egy mosoly, egy kis figyelmesség az, ami miatt szívesen gondolunk vissza egy-egy versenyre.

Ajándékba kapott banánok az Azori-szigeteken Forrás: Herczig Norbert

A péntek este számunkra nem ért véget a vacsorával, hanem leültünk Ramónnal, és a belső kamerák felvételeit elemezve pontosítottuk az itinert arra a két szakaszra, ami szombaton újra benne volt a programban. Nagyon fontos munka volt ez, nem csak azért, hogy másodszorra gyorsabban tudjunk menni, hanem a későbbi futamokon is sokat profitálhatunk ezekből a tapasztalatokból. Ezen az estén jött el az a pillanat, hogy ránéztem az eredménylistára. Egészen addig kizártunk minden külső körülményt, és csak magunkra koncentráltunk, de ekkor megfogalmaztam a célt, hogy mit szeretnék elérni szombat estére.

Herczig Norbert és Ferencz Ramón a Skoda Fabiával az Azori-szigeteken Forrás: DPPI/Jorge Cunha

Az elsődleges szempont továbbra is az volt, hogy átgördüljünk a céldobogón, hiszen egy kieséssel fontos kilométerektől fosztottuk volna meg magunkat. Versenyzők vagyunk, így kinéztem magamnak a korábbi lengyel bajnok Lukasz Habajt, aki tavaly 10. volt az ERC-ben, így tudta, hogy tapasztalt és gyors pilóta, jó mérce lesz számunkra. Ugyan bő kilenc másodperccel voltak előttünk, de pontosan tudtam, hogy még rengeteg tartalékunk van. Láttam, hogy hol vannak azok a pontok, ahol kockázatmentesen gyorsulhatunk, így bíztam benne, hogy szombaton meg tudjuk előzni őket. Az összetettben pedig a nyolcadik és tizedik hely közötti pozíciót láttam elérhetőnek.

Egy kis tanácskozás. Herczig Norbert és Tóth Ramón az ERC Ralin Forrás: DPPI/Jorge Cunha

A zárónapon a terveknek megfelelően egy fokozattal feljebb kapcsoltunk, és ebben az is segített, hogy a BRR mérnökeinek tanácsára az első napon spóroltunk egy kicsit a gumikkal, így a végére maradt elegendő új abroncsunk. Rögtön egy ötödik idővel kezdtük a napot, és nagyon érdekes volt, hogy Habajék valahogy megérezték a fenyegetést, és egy harmadik idővel nyitottak, ezzel elkezdődött egy számunkra nagyon izgalmas csata. Együtt lépdeltünk felfelé az eredménylistán, és végül az utolsó előtti gyorsaságin megelőztük őket. Ekkor már a nyolcadikak voltunk, majd jött a 23 kilométeres záró gyorsasági, ahol már egy picit lekerült rólunk az első verseny terhe, hiszen tudtuk, hogy a feladat nagy részét elvégeztük. Talán ennek is köszönhető, hogy még felszabadultabban autózva, a negyedik időt értük el, és ez elég volt ahhoz, hogy miénk legyen az összetett hatodik hely. Szinte hihetetlen volt, hogy az első versenyen ott vagyunk az élmezőnyben, de azonnal jött a megerősítés: a telefonom életre kelt, és elkezdtek özönleni a gratulációk. Megható volt látni, hogy mennyien szurkolnak nekünk, és követik a szereplésünket.

Az Azori-szigeteken a közönség imádja a ralit Forrás: DPPI/Gregory Lenormand

A futam kezdete előtt sokszor járt a fejemben a bizalom szó, írtam is róla, és az első nap estéjén újra eszembe jutott. Bíztam Ramónban, ő pedig bízott bennem, és már pénteken este, kilenc gyorsasági után láttuk, hogy nem volt alaptalan ez a bizalom. Tökéletesen dolgoztunk együtt, Ramón nagyszerű navigátor. Újra kifizetődött a kölcsönös bizalom a BRR irányában. Csütörtökön az ő mérnökeik tanácsolták, hogy spóroljunk gumikkal szombatra, és helyes taktika volt, mi pedig azzal háláltuk meg, hogy mi lettünk a legjobbak az általuk felkészített három párosból. A támogatóink is bíztak bennünk, lehetővé tették azt, hogy belevágjunk ebbe a kalandba, mi cserébe egy olyan eredményt tudtunk szállítani, amivel megmutattuk az európai élmezőnynek, hogy a MOL versenyüzemanyagainak is ott a helyük a rali élvonalában.

A magyar páros a pódiumon Forrás: Joao Filipe

Hazafelé figyeltem a repülőn a többiek arcát, és ugyan hozzám hasonlóan mindannyian a gondolatainkba merültünk, de láttam az elégedettséget, és azt az apró félmosolyt, ami meggyőzött róla, hogy jó útra léptünk. Hálásan pillantottam vissza a gépen az Azori-szigetek irányába, várom már, hogy visszatérjünk ide, de a gondolataimba már egy újabb szigetcsoport is kezd beköltözni: a Kanári-szigeteken folytatjuk a megkezdett utat, május elején.