2017-ben az idény egyik legemlékezetesebb párharcát hozta a Le Mans-i verseny, amelyen Valentino Rossi alulmaradt a Yamahánál akkor még újonc Maverick Vinales-szel szemben.
Rossi vezetett, a spanyol csapattárs megelőzte, nem bírta és támadásba lendült, vesztére, mert az utolsó körben a kilencszeres világbajnok elesett.
Pedig a dobogó kinézett Rossinak azon a pályán, amely nagyon fekszik a Doktornak és a Yamaha gyári csapatának egyaránt.
Rossi 2017-es bukása Le Mansban:
Az aktuális hétvége érdemi része, tehát a szombati időmérők a vasárnapi futamok előtt azonban a múlt ellenére sem lehet azt mondani, hogy itt csak Rossi, Vinales vagy éppen a hazai környezetben versenyző, tavaly egyébként végül második francia Johann Zarco győzhet. Több okból sem.
Az egyik legfontosabb, hogy a pénteki szabadedzéseken mindhárom kategóriában meglepően sok volt a bukás. A Moto3-ban és a Moto2-ben éppúgy, mint a MotoGP-ben. 20 felett volt az esések száma és többek között olyan nevek is eldobták a vasat, mint a meglepően gyors Cal Crutchlow vagy a Moto2-ben versenyző világbajnoki éllovas Francesco Bagnaia és az élre vágyó Miquel Oliveira. Nem szükséges most tovább sorolni a neveket, mondjuk a két utóbbi versenyző királykategóriás szerződéssel rendelkezik a jövő évre, így talán érdemes rácsodálkozni, ha egyikük, az idén már két futamot is nyerő olasz Bagnaia a pályára merészkedés első percében kicsúszik, valósággal kizuhan a kavicságyba.
Inkább merengjünk el azon, vajon mennyire nyomja a versenyzők vállát az a tény, amely szerint a MotoGP mindhárom kategóriájában borzasztóan kiélezett a versengés, így annak, aki számítani szeretne muszáj a határon motorozni, hogy legyen esélye az időmérésen és a futamon a jobb eredmény elérésére. Marc Marquez stílusa és példája úgy fest, ragadós, mert ő az, aki szándékosan esik párszor, hogy aztán a futamon az a pár ezred körönként mellette szóljon. Írhatnám, legyen ott a neve mellett, de pont az a fontos, hogy ne legyen ott.
Mindezzel az előbb már említett, idén már futamot is nyerő és első rajtkockából is induló brit Crutchlow is tisztában van, azonban úgy fest, ő nem bírja olyan jól a vállára nehezedő terheket. A motorja, az LCR Honda idén kimondottan gyors. Kívülről nézve feltételezhető, Crutchlow is tudja, most gyorsabban kellene menni, de jönnek a hibák, futamon és edzésen egyaránt. A Moto2-ben, hogy lejjebb is körülnézzünk, Alex Marquez az, aki egyszerűen nem bírja a tempót. Az ő esetében kijelenthetően sok a hiba és néha a szerencse is elfordítja tőle orcáját. Aki ismeri a sportlélektan tudományosan talán nehezen alátámasztható, ám éppen ezért vitathatatlannak gondolt alapvetéseit, tudja, hogy ez nem lehet véletlen.
A szerencséért meg kell dolgozni, arról nem is beszélve, hogy az csak a bátraké. Ezen a hétvégén azonban egyvalami biztos: A MotoGP-ben az éllovas Marquez fő riválisainak roppant peches két héttel ezelőtti spanyolországi hármas bukása, Andrea Dovizioso, Dani Pedrosa és Jorge Lorenzo kiesése után az egész mezőnynek, de a közvetlen üldözőknek az lenne a fontos, hogy Marc Marquez ne nyerjen Le Mans-ban. Érdekes módon, pénteken úgy alakultak az eredmények, hogy az igazán nagy meglepetés is benne van a pakliban.
Kézenfekvő lenne kijelenteni, Johann Zarco nyer.
Ő azonban itt még nem nyert világbajnoki futamot soha, pedig ezt-azt már begyűjtött a francia a Talmácsi Gábor segítségével beinduló és eddig két Moto2-es világbajnoki címet is hozó pályafutása alatt.
Jóval inkább az tűnik valószínűnek, hogy a szabadedzéseket az élen befejező Andrea Dovizioso vagy a szorosan Marc Marquez mögött záró Valentino Rossi és Maverick Vinales szólhat bele a meccsbe.
Mindez a semleges nézőknek azért lenne jó, mert Marquez 12 ponttal vezet a vb-pontversenyben Zarco előtt, és ha valakit, akkor őt nem szabad elengedni az idény elején és nyomás alatt kell tartani, amíg lehet. Ezt tudja Rossi, tudja mindenki, ahogy sajnos azt is, hogy a vb-címvédő kemény keverékű gumikkal érte el az összesített második időeredményt pénteken, miközben az élen előtte és mögötte mindenki feltette a lágyat a délutáni tréning hajrájára.
Ezzel az élen záró Andrea Dovizioso is tisztában van. Az olasz versenyzőt azonban a Francia Nagydíj nyitónapján leginkább arról kérdezték, mit gondol a szerződés hosszabbításáról, mivel a Ducati bejelentette, hogy Dovizioso újabb két esztendőig, tehát összesen még háromig marad a patinás alakulatnál. Az olasz versenyző pénteken elmondta, leginkább az döntött a maradás mellett, hogy hosszú esztendők munkája után az előző idényben valóban harcolhatott a világbajnoki címért.
Amikor Valentino Rossi és én is próbáltunk jobb eredményeket elérni a Ducatival, akkor még senki sem bízott bennünk. Most azonban mindenki látja, van esélyünk a végső győzelemre.
Sokat fogunk dolgozni azért, hogy világbajnokok legyünk – mondta el Dovizioso."
Eddig egyetlen versenyzőnek sikerült a legendás olasz márkával világbajnoki címet szereznie a királykategóriában, az ausztrál Casey Stonernek.
A 32 éves Dovizioso pedig pontosan tudja, ha ezt az eredményt ő olaszként tudná megismételni, a világbajnok labdarúgóknál is nagyobb tisztelet övezné élete hátralévő napjaiba Olaszországban.
Mert arrafelé futballmérkőzésre is motorral jár egy rendes olasz ember. Dovizioso szerződéshosszabbításától függetlenül tény: Valentino Rossi nem bukott pénteken így még az is előfordulhat, hogy visszaköszön az előző idény izgalmas versenye és most is a futam hajrájáig harcban lesz a győzelemért a 39 éves sztár. Csak ne essen. Mármint Rossi. Meg az eső se essen Le Mans-ban, mert ez utóbbi alapos csavart hozhatna az erőviszonyokban.