Olyan, mintha a második hazai versenyem lenne a szlovákiai. Nemcsak azért, mert a dunaszerdahelyi pálya közel van Budapesthez, hanem azért is, mert mindig fantasztikus kint a hangulat, és azért is, mert szeretem a pályát. Főleg a tavalyi eredmények miatt: 2017-ben nagyon sikeresek voltunk a Szlovákia Ringen, két futamgyőzelmet, szuperpole-t is bezsebeltünk, mi szereztük a legtöbb pontot a hétvégén.
Az idei első három hétvége után viszont jóval szerényebbek az elvárásaim magammal szemben, most nem megyek akkora mellénnyel Szlovákiába, amekkorával eljöttem onnan.
Ahogy már többször is írtam, rengeteget erősödött a mezőny, látható, hogy nagyon nehéz jó eredményt elérni, futamot nyerni még nem is sikerült.
Ennek ellenére bízom azért most is egy jó szlovákiai eredményben. A beállításaink jók, azt tavaly nagyon jól eltaláltuk, ezt használjuk idén is, mert jól működött a kamion. A 160 km/órás sebességszabályozás viszont nem igazán dolgozik nekünk.
Van egy olyan szabály a kamion Eb-n, hogy a verseny alatt akárhányszor át lehet lépni a 160 km/órás sebességet, de csak 2.7 másodpercig lehet ott maradni.
Erre mindenki nagyon ráfejlesztett, született is sok büntetés emiatt idén, de mi ezt még nem tudjuk megcsinálni, csak mechanikusan, abban pedig van hibalehetőség bőven. Ez a legnagyobb hátrányunk a többiekkel szemben, főleg Szlovákiában, ahol hosszúak az egyenesek, ők ötször-hatszor meg tudják ezt csinálni, futnak egy 161-es átlagsebességet, míg én maximum 159.8-at tudok. Dolgoztam MAN-nel, tudom, hogy ez ott teljesen automatizáltan működik, a motorvezérlő számítógép szabályozza, a pilótának kevés dolga van ezzel, de annál nagyobb előnyt jelent.
A kamionom ennek ellenére versenyképes állapotban van, hiába csak két hét volt a két verseny között, kevés az idő a jelentős előrelépésre. Úgyhogy Szlovákiában ugyanazzal a technikai konfigurációval megyünk, mint a Nürburgringen mentünk, de aztán jön a nyári szünet. Nagyon várom, hogy meginduljon a motorfejlesztés, akkor már kell, hogy legyen rá időnk. Itt most technikailag nem tudunk előrelépni, viszont mindenképp 110 százalékon fogom nyomni a gázt, hogy meglegyen a lehető legjobb eredmény, és így zárjuk a szezon első felét.
Az idei szlovákiai hétvége különlegessége, hogy a WTCR mezőnyével együtt lépünk pályára.
Sok helyen olvastam, hallottam is, hogy milyen jó, hogy a két ősi rivális, Michelisz Norbi és én egyszerre versenyzünk ugyanazon a pályán. Ennek csak a második része igaz, hogy ugyanott leszünk, de nincs köztünk rivalizálás, mindenki tudja a helyét, mindenki a maga bajnokságában akar a legjobb lenni.
Zsúfolt lesz a paddock, úgyhogy arra vigyáznom kell majd, nehogy a kamionommal véletlenül átzökkenjek a kis játékautókon.
Pénteken lesz egy kis móka is, én Micheliszt, Hahn Rob Huffot, Albecete Pepe Oriolát viszi majd el egy-egy körre, így
a WTCR-pilóták is belekóstolhatnak kicsit a férfias, kemény versenyzésbe.
Viccet félretéve, nagyon jó, hogy egy versenyhétvégére került a két sorozat, ez így lefedi a teljes magyar motorsport palettát a szurkolók számára. Mindenki megtalálja a számításait a hétvégén, brutális teltházra számítok, egyszerűen kiváló lesz.