És talán még azt is, akinek korábban semmi köze nem volt az RX-hez (a ralikrossz nemzetközi rövidítése – a szerk.). A pályaversenyzéshez, azon belül is a gyorsaságihoz szokott szem számára leírhatatlan felüdülés, hogy reggeltől estig esemény van a pályán. Szünetből épp annyi, amennyire szükség van egy újabb hamburgerhez vagy egy újabb korsó sörhöz, mosdóba menni, vagy belekóstolni valamelyik helyszíni játékba, amellyel a szurkolókat szórakoztatják a futamok között.
Lettország fővárosában, Rigában még a szokásosnál is nagyobb a népszerűsége a ralikrossznak, főleg azért, mert az északiak valahogy bitang jók benne. Tökéletes hétvégi program az egész családnak: a legelszántabbak már korán reggel sorban állnak a rigai aréna bejáratánál, majd odabent rohannak is az első korsó sörért, és a csontig hatoló szélben, nagyjából 7-8 fokban is úgy kortyolják, mint más a forró teát.
A sportág eredetileg Nagy-Britanniából származik, a 60-as évek végén indították az első versenyeket. A térségbeliek gyorsan ráéreztek az ízére, csak ez lehet az indoka annak, hogy a skandinávok a baltiakkal együtt uralják a mezőnyt. Annyira, hogy épp a szemünk előtt lett Európa-bajnok a lett Reinis Nitiss, a helyiek Michelisz Norbertje.
Nitisst éltetik a lettek:
Reinis Nitiss 22 évesen karnyújtásnyira van attól, hogy a vb-sorozatban viaskodó Sebastien Loeb, Petter Solberg, Mattias Ekström és az idén verhetetlennek tűnő Johan Kristoffersson versenytársa legyen.
Ha pedig Michelisz Norbert, akkor rögtön Szabó Krisztián. A két fiatal versenyző ugyanis saját sorozata magyar királya. Ami a túraautózásnak Michelisz, az a ralikrossznak Szabó.
A mindössze 26 éves váci pilóta kétszer lett Európa-bajnok Super 1600-as kategóriában
(1.6-os, benzines szívó motorral felszerelt autók - a szerk.)
Idén pedig szintet lépve, még mindig az Euro RX-ben, de már Supercar, vagyis összkerekes, kétliteres turbó kategóriában, Mattias Ekström csapatánál indult a szezon utolsó két helyszínén. Franciaországban mindjárt egy második hellyel robbantott, Lettországban is gyönyörűen menetelt a döntőig, ahol az első sorból indulva sajnos hibázott, így csupán hatodik lett.
Teljesítménye azonban így is meggyőzte a svéd csapattulajdonost, aki egyenesen a 2019-es Supercar Európa-bajnokát látja a magyar versenyzőben.
Nem Szabó azonban az egyetlen, aki magyar zászlóval az autóján gyűjtögeti a pontokat a ralikrossz nemzetközi porondján. Lukács "Csucsu" Kornél 2017-ben teljes szezont ment, pontot is szerzett a világbajnoki mezőnyben. Idén az Eb-t választotta, ahogy Kárai Tamás, Mózer Attila és Márton Gergely. Valamint
Szíjj "Jolly" Zsolt is, aki a ralikrossz-Eb Super 1600-as kategóriájában Rigában az ötödik helyen végzett, összetettben pedig a 12. helyen zárta a bajnokságot.
Fiatalon, huszonévesen kezdte az autóversenyzést. „1994-ben kezdődött a karrierem a ralikrosszban. Akkor önerőből ez volt a legkönnyebben elérhető. Gyerekként a raliról álmodoztam, később ki is próbálhattam, két magyar bajnoki cím és tizenhat év rali után aztán visszatértem a ralikrosszhoz.
2015-ben magyar bajnokságot nyertem, majd ezen felbuzdulva szétnéztem az Eb-n, azóta is ott megyek.
Sok kudarc ért, volt olyan évem, amikor három motorunk ment tönkre, de kitartok.
Eleinte családi, baráti, üzleti ügyekből tettük össze a szükséges költségeket, majd 2017-ben a Volland Racinggel kezdtük meg az együttműködést.
Kapjuk tőlük a beállítási adatokat, egy szerelőt és egy mérnököt, a többit mi csináljuk a Speedy Motorsport színeiben.
Szíjj Zsolt jól ismeri Szabó Krisztiánt, és nem feltétlenül csak a pályáról. "Az idei első három versenyen Krisz volt a mérnököm, rengeteget segített. Hiába van más mérnököknek is versenyzői múltjuk, Krisszel valahogy jobban megértjük egymást.
Jobban át tudta adni versenyzői nyelven a tudnivalókat, mint addig bárki más.
Jövőre egy sorozatban, de nem ugyanabban a kategóriában megyünk majd: ő Supercarban versenyez, én pedig maradok az S1600-nál."
A magyar versenyző a ralikrossz népszerűsége mögött több okot is lát. Az egyik szerinte az, hogy
a világ egy kicsit ellustult, elkényelmesedett, és a stadionsportok sokkal eladhatóbbak lettek, mint például a rali,
ahol sokat kell menni azért, hogy egy-egy gyorsasági szakaszt lásson az ember. Vagy mint a Forma-1, ahol gyakorlatilag két órányi eseményből áll a hétvége, a főszereplők pedig mostanra megközelíthetetlenné váltak. A ralikrossz ezzel szemben közönségbarát és minden szempontból elérhető a magyar versenyző szerint. „Az amerikai promóter, az IMG nagyon ügyesen csinálja a WRX-et és az ERX-et is: egész napos programot szerveznek, folyamatosak az események a pályán. Amikor meg nincs semmi,
a nézők akkor sem unatkoznak, bemehetnek a depóba, testközelből láthatják az autókat, a csapatokat, a pilótákat is.
Igazi show-t kap a néző
A ralikrossz története a hatvanas években kezdődött, de csak az elmúlt néhány évben kezdett el világuralomra törni. Eleinte az Európa-bajnokság volt a legmagasabb nemzetközi szint a szakágban, majd 2014-ben kapta meg a világbajnoki státuszt az FIA-tól. Az általában egy kilométer hosszú, zárt, általában arénában kialakított pályákon aszfaltos és murvás szakaszok váltakoznak. A kvalifikációs futamok négykörösek, ezeknek az összesített időeredménye alapján alakul ki egy tizenkettes mezőny, melynek tagjai mennek tovább az elődöntőkbe. A két elődöntőben hat-hat autó indul, ezekből az első három jut a döntőbe, ahol már a dobogóért megy a harc. A futamok rövidek, négy-öt percesek, pörgősek, rendszeresek a kontaktok. Olyan legendás versenyzőket láthatunk idén a sorozatban, mint Petter Solberg, Sebastien Loeb és Mattias Ekström. A tervek szerint néhány év múlva elektromos autók is megjelenhetnek a mezőnyben, a gyártók egyelőre azonban nem tolakodnak a fejlesztésekkel.Nem véletlen, hogy Franciaországban 80 ezer néző előtt versenyeztünk." Ráadásul a rövid, pörgős, gyors futamok is kicsalogatják a közönséget. A test-test elleni küzdelem rendszeresen,
több minden belefér, mint a pályaversenyzésben, sokkal több kontakt megengedett, ez kedvez a látványnak, erre van szükségük az embereknek.
Amit pedig udvariasan nem említenek a férfiak, de a női szem azonnal észreveszi és meg is jegyezheti: ebből a sorozatból még nem száműzték a gridgirlöket, habár hivatalosan - a világbajnokság névadó szponzora után - Monster Girlöknek hívják őket.
Akárki akármit mond vagy álszemérmeskedik, a csinos csajok ugyanúgy hozzátartoznak az autóversenyekhez, mint az égett gumi szaga vagy a benzingőz. Itt ezt is megkapja a néző. A szebbnél szebb lányok ráadásul nemcsak táblákat tartanak, hanem tényleg komoly résztvevői a hétvégi show-nak a fellépők mellett.
A magyarok miért ilyen jók ebben a szakágban? Szíjj Zsolt szerint nincs semmi misztikum a sikerességük mögött. "A magyarok általánosságban jól szerepelnek az autósportokban. A pályaversenyzőknél Michelisz Norbert mellett több fiatal tehetség is bontogatja a szárnyait, a raliban Érdiék, Herczigék is sikeresek, és a ralikrosszban is többen képviseljük hazánkat. Ez amiatt lehet, mert
kis országban kevesen vagyunk magyarok, a sok tehetséges pilótát hamarabb érszrevenni.
Világszerte nagy jövője van a ralikrossznak, Magyarországon is abszolút sikeres lehet egy-egy nemzetközi forduló. Összetettben most a 12. helyen állok, jövőre szeretnék az első tízben lenni. Kívülről talán úgy látszik, érdemesebb lenne kisebb bajnokságban indulnom, én viszont
inkább versenyzek ízig-vérig gladiátorok között, és végzek a középmezőnyben, minthogy kisebb létszámú mezőnyben, gyengébb ellenfelek között legyek a legjobb."
Diplomáciai szinten is ott vagyunk
A pálya és a depó mellett a tárgyalóasztalnál is a lehető legmagasabb szinten képviselteti magát Magyarország és a magyar ralikrossz közösség. A Nemzetközi Automobil Szövetség off-road bizottságát ugyanis (ide tartozik a ralikrossz - a szerk.) a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke vezeti. Oláh Gyárfásnak semmilyen kétsége sincs a szakág jövőjével, sikerével és népszerűségével kapcsolatban. "Ez az elmúlt évek legdinamikusabban fejlődő szakága, az aréna jellegű rendezési elvnek köszönhetően a nézők egy percre sem maradnak esemény nélkül. A joker kör rendszere miatt - ami egyedülálló az autóversenysportban - kiszámíthatatlan a versenyek végkimenetele. Sokat teszünk azért, hogy még izgalmasabb, még látványosabb legyen, a világ legjobb autóversenyzőivel együtt ez csak egyre népszerűbb lehet."A versenyzők és a diplomáciai képviselet mellett két igen fontos területen vannak még ott a magyarok a ralikrossz élvonalában:
az ERX és a WRX teljes időmérő és informatikai rendszerét magyar cég, a Majosházi Péter vezette Chronomoto építi ki és üzemelteti az összes helyszínen immár hat éve.
Általában a pálya közepén, szinte a célvonal tövében, egy konténerben rendezik be főhadiszállásukat. Monitorok tucatjain figyelik a verseny minden mozzanatát, Rigában jártunkkor éppen azt, hogy az egyik előfutamban a két kieső közül melyikük volt - ha csak hajszállal is, de - előrébb a kiesés pillanatában.
A teljességgel komolytalan kérdésre, hogy belenyúlnak-e az időkbe a magyarok javára, teljesen komoly válasz érkezik Majosházi Pétertől:
Fel sem merül ilyen, de minek tennénk? A magyarok nélkülünk is piszok jók!
A csapat feladata persze jóval túlmutat a köridők mérésén: automata joker kör érzékelést dolgoztak ki, élő eredményeket továbbítanak az internetre, adatot a tv-grafikához, küldik az eredményeket a helyszínen lévő LED-falakra, valamint továbbítják a hivatalos FIA eredményeket a Race Controllba.
Mindezt nemcsak nemzetközi szinten, hanem szinte az összes hazai autó- és motorversenyen is végzik. A pályán körbefutó, valamint minden csapathoz elérő hálózat része egy bírói kamerarendszer is, amely minden pillanatot rögzít a pálya tíz pontjáról, segítve a döntésekben a nemzetközi zsűrit.
Emellett a vb-n induló minden autó fölött Chronomoto kamerák ellenőrzik a szerelők számát a versenynapokon.
Hozzávetőleg ötven monitoron jelennek meg a részletes eredmények, részidők, pontállások a depóban, hivatalos helyeken és a sajtóirodán.
A csapat nagyon izgatott volt Rigában, másnap ugyanis össze kellett készíteniük a három tonnányi felszerelésüket az első légi szállításra,
mivel a következő futam telepítése egy hét múlva már kezdődik Texasban.
Szintén egy magyar szakember, Éri Jenő keze nyomát dicséri a ralikrosszban használt, speciális rajtoltató rendszer, amit a Chronomotoval közösen üzemeltetnek.
Ennek lényege, hogy a versenyzők ne pörgessék túl a motorokat, valamint ne legyen se túl kiszámítható, se túl kiszámíthatatlan, hogy mikor indulhat el a mezőny.
Eleinte azokra a pályákra készült a rensdzer, melyeken korábban nem volt ralikrossz: Belgium, Spanyolország, Olaszország. „Majosházi Peti keresett meg azzal, hogy csináljunk egy mobil rendszert, aztán állandó lett belőle. A korábbi csorbákat próbáltuk kiköszörülni, mert addig a "ready to race" tábla bemutatása után négy vagy öt másodperc múlva rajtoltatták el a mezőnyt.
Ehelyett találtuk ki, hogy a "ready to race" tábla fixen négy másodpercig világít, majd miután elaludt, másfél másdoperc szünet következik, és annak letelte után valamikor 2 mp-en belül biztosan elrajtolnak.
Ezt gép állítja be, nem lehet befolyásolni, a versenyzők viszont kímélni tudják a motort. Minden autó előtt egy pálcás érzékelő van az aszfaltba helyezve, ez jelzi az autó elindulását és ha a zöld lámpa előtt billen a pálca, az hibás rajtnak számít, amiért dupla joker kört kell megtenni.
A rendszer olyat tud amit a Forma-1 sem, minden versenyző reakcióideje azonnal megjelenik a képernyőn a rajt után."
- ismertette röviden az Origónak a saját maga által kidolgozott, működtetett és felügyelt rendszert Éri Jenő.
Látható, hogy minden adott ahhoz, hogy a jövő szakágának tekinthető ralikrosszban a lehető legtöbb területen letegyék a magyarok a névjegyüket. Ha pedig elkészül a kormányzati garanciavállalással tervezett nyíregyházi ralikrossz aréna is, akkor nem igen lesz akadálya annak, hogy hazai pályán, itthon láthassuk küzdeni a modernkori gladiátorokat, akik között egyszer talán majd egy magyar világbajnok is akad. És akik egyszer akár a Forma-1 egyeduralmának is véget vethetnek.