Még mielőtt belekezdenék a hétvégével kapcsolatos események összefoglalásába, köszönöm, a csapat nevében köszönjük, hogy rengetegen kijöttetek a Hungaroringre! Remélem, hogy jól éreztétek magatokat, remélem, hogy tudtunk találkozni, hogy mindenki megkapta a szükséges kamionverseny-adagját.
Próbáltam eleget tenni mindenkinek, de nagyon húzós egy hétvége, négy verseny és két időmérő, ennek ellenére igyekeztem a lehető legtöbbet kint lenni a szurkolók között,
amennyit csak az erőm engedett.
Köszönöm a rengeteg szeretetet és a szurkolást, amit kaptam tőletek. Hazai pályán versenyezni mindig jó, extra feltöltődést, de azzal együtt extra feladatokat is jelent.
Kiválóan éreztem magam, annak ellenére, hogy a pályán elért eredményekkel nem vagyok, nem is voltam elégedett. Igaz, persze, összejött egy dobogó, viszont ennél azért többet szerettem volna.
Ezen a hétvégén megint láthattuk, hogy rohamosan fejlődik a mezőny, erősek az ellenfelek. Főleg az Ivecókon látom, hogy jól mennek, nagyon versenyképesek. Emiatt egyre nehezebb a dolgunk, de vannak azért apró sikerélmények, mint például a vasárnapi időmérőn futott lila középső szektor. Ez megnyugtat, mert azt mutatja, hogy a pálya kanyargós, technikás részén még mindig mi voltunk a leggyorsabbak. Ugyanakkor persze tudom, hogy ez csak egyetlen szektor, a pálya pedig teljes körre megy.
Panaszkodhatnék a motorra, az évek óta esedékes fejlesztésre, de igazából úgy érzem, ez a téma már nem is érdemel több szót így a negyedik évben. A lényeg, hogy a csapat magyar fele itt Kecskeméten jó munkát végez, és nagyon egyben vagyunk. Sokkal jobb a hangulat, mint az elmúlt években, ez mindennél fontosabb. Valami belülről jövő jó járja át az egész csapatot, ami sok erőt ad, és a lila szektor is mutathatja ezt.
Pont emiatt különösen rosszul esik, amikor azt hallom, hogy versenyképes csapatban kellene mennünk, miközben igenis versenyképes a csapatunk, méghozzá megkockáztatom, a legjobb a mezőnyben!
Jó munkát végzünk, nagyon szeretek a srácokkal dolgozni, de azt látni kell, hogy az eredményt nemcsak a csapat, nemcsak a pilóta, nemcsak a kamion tulajdonságai, hanem a komplett csomag összessége határozza meg. Itt pedig van egy nagy mínusz, a motorerő, ami sajnos annyira gyenge pont, hogy lehetetlenné teszi, hogy futamgyőzelemért harcoljunk. Egyelőre sajnos csak özönvízszerű esőzésben van esélyünk. Pedig még egyszer mondom, a csapatunk tökéletesen egyben van, képesek lennénk a futamgyőzelemre, az Eb-címre is, ez az egyetlen dolog hátráltat minket, az viszont elég markáns tényező.
De nem csüggedünk, kihozzuk a maximumot a rendelkezésre álló lehetőségekből, dolgozunk tovább, ott vagyunk a versenyhétvégéken, vannak terveink, próbálunk haladni előrefelé, biztos tagjai vagyunk a mezőnynek, és ez is nagy dolog. Van, akinek ez sem adatok meg, mert nagyon szeretnének, de nem jutnak el egy versenyhétvégére sem, mi pedig stabil résztvevői vagyunk a bajnokságnak már sokadik éve, ráadásul a mezőny elejében. Hab lenne a tortán, ha végre új motorral mehetnénk. Úgyhogy folytatjuk tovább a munkát, Szlovákia előtt megpróbáljuk berakni az új sebességváltót, azzal talán tudunk egy kicsit javulni.
Így két hétvége után azt is kijelenthetjük, hogy az idei megint küzdelmes év lesz, és pillanatnyilag a harmadik-ötödik hely az, amit reálisan el tudunk érni, aztán meglátjuk majd, mire jutunk vele. Összességében nem rossz az, ahol most vagyunk, hiszen a Hungaroringről úgy jöttünk el, hogy fixen harmadikok vagyunk a bajnokságban. A feladat Szlovákiában ezt legalább megtartani, vagy még inkább javítani rajta fontos pontokkal.