"Egy olyan fiatalemberről van szó, aki a Forma-1-be is eljuthatott volna. Elképesztő az az intenzitás, hogy az embereknek mennyire a szívében és lelkében él Kesjár Csaba. Amíg a születésének 60. évfordulójára írt könyvet készítettem tavaly, akkor rengeteg ember sírt szó szerint, amikor Csabáról beszéltünk. Ez mindent elmond arról mennyien szerették őt" - mondta Harle Tamás azzal kapcsolatban, mennyire sokat jelentett az embereknek a tragikusan fiatalon meghalt autóversenyző.
Kesjár Csabát a reménység hercegének nevezték az 1980-as években, ugyanis egy évvel az első magyarországi Forma-1-es verseny - 1986-ban volt először Hungaroring - után megvolt rá az esélye, hogy a legjobbak között versenyezzen.
Egy olyan fiatalember, aki mindannyiunk reményét valóra válthatja. Sikeres, kedves, gazdag és jóképű, gyakorlatilag egy lapon emlegették a legnagyobb nemzetközi filmsztárokkal. Hihetetlen szeretet övezte" -
jellemezte a tehetséges pilótát Harle, akit annak idején teljesen megdöbbentett Kesjár Csaba halála, ezért is döntött úgy, hogy már akkor könyvet ír róla. "Az utolsó 26 óra" című alkotás másfél hónappal a versenyző halála után jelent meg, és egy hónap alatt 40 ezer példányt adtak el belőle.
Egy évvel ezelőtt olvastam egy cikket róla egy internetes lapban, és döbbenten láttam, hogy több mint ezer hozzászólás és több mint háromezer megosztás érkezett az íráshoz. A szeretet és az emlékezés megnyilvánuása elképesztő volt, ezért úgy döntöttem, hogy elmerülök Csaba és a Kesjár dinasztia életében,
hiszen a nagyapja és az édesapja is fantasztikus versenyzők voltak" - mondta Harle Tamás, miért döntött úgy, hogy újabb könyvet ír a 26 évesen elhunyt Kesjár Csabáról.
A külseje miatt a magyar Alain Delonnak is becézett versenyző szörnyű halálának körülményeiről is beszélt a műsorban a könyv írója. "24 órával a halála előtt az akkori csapattársával megérkeztek a norisringeni pályára és a tűzpiros Hondájával végigcammogtak a pályán, hogy megvizsgálják a kanyarokat.
A halálkanyarban - amelynél később az életét veszítette - megállította a tűzpiros Hondát és azt mondta társának, hogy ha eltéveszti a kanyart, akkor beleszáll a tóba. Csapattársa azt felelte, ha elvéti a kanyart, akkor ott a szalagkorlát, ami megfogja. Döbbenet, de 24 órával később éppen ez a korlát okozta Csaba halálát".
A "Kesjár Csaba 60 - A teljes történet" című könyvében (a könyv a Magyar Sportújságíró Szövetség Nagy Béla Program támogatásával jött létre) a "Halálkanyar" elnevezésű fejezetben Harle az összes lehetséges szemszögből megvizsgálta Kesjár halálának körülményeit, de egyértelmű állást nem foglalt.
Aki elolvassa, választ kap arra, mi történhetett, de szeretném az olvasóra bízni mindezt, nem pedig én meghozni az ítéletet" -
árulta el.
1987-ben, a második Hungaroring idején az egyik Forma-1-es csapat, a Zakspeed felajánlotta a fiatal versenyzőnek, hogy több kört is mehessen az autójával. Arról, hogy mennyire volt reális Kesjár Csaba számára, hogy induljon a Forma-1-ben, és hogy ez mekkora terhet jelentett számára, Harle Tamás a következőket mondta: "Ezt a terhet ő boldogan viselte, és ez abszolút jogos remény volt vele kapcsolatban. 1987. augusztus 9-én, amikor véget ért a második Magyar Nagydíj, akkor 100 ezer néző hatalmas ovációja közepette első magyar emberként beült egy Forma-1-es autóba.
A Saxspeed tulajdonosa saját kezűleg csatolta be Csaba biztonsági övét, de még ő se bízott abban, hogy a magyar versenyző végigmegy a pályán. Ehhez képest 20 másodperccel maradt el a profi pilóták köridejétől. Ez mindenkit megdöbbentett".
"Ő a Forma-3-ban versenyzett, amely az előszobája volt a Forma-1-nek.
Bekerülésének reális esélyét az is mutatja, hogy összeállt egy nemzetközi konzorcium, amely 500 ezer nyugat-német márkát előteremtett akkor Csaba versenyeztetésére, abban a reményben, hogy már az első Forma-1-es évében 3 millió dollár befolyhat" -
tette hozzá Harle.
Kesjár Csaba igazi aranyifjúként élt és élvezte az életet, mindemellett egy nagyon tehetséges versenyző volt, aki egy szörnyű tragédia miatt nem válthatta valóra élete legnagyobb álmát, de a mai napig ott él a magyar emberek emlékezetében.