Ha lehetne kérvényezni a szervezőknél, ezentúl az olimpia minden magyar érdekeltségű versenyszámát az ExCel nevű hatalmas, bevásárlóközpont-méretű komplexumban kéne rendezni, itt ugyanis nagyon jól megy sportolóinknak.
Kezdésnek Csernoviczki Éva nyert egy bronzérmet a cselgáncsozók 48 kg-s versenyében, majd őt követte Ungvári Miklós ezüstje (cselgáncs, 66 kg), és itt született meg az első magyar arany is a kardvívó Szilágyi Áron révén.
Az olimpia harmadik napján is megvolt az esély egy éremre, az egy hónapja combizomszakadást szenvedett Karakas Hedvig ugyanis a vigaszágról elverekedte magát a bronzmeccsig a cselgáncsozók 57 kg-os mezőnyében.
Mint edzője, Illés Sándor utólag elmondta, Karakasnak a francia Automne Pavia ellen is az volt az alaptaktikája, mint a bronzmeccsen, igyekezett minél tovább kihúzni, hogy aztán a meccs végén, vagy a hosszabbításban indítson egy győzelemmel kecsegtető akciót.
"Ahogy az első intést megkaptuk, onnantól váltani kellett, ki kellett nyílni, támadni kellett volna, de tudtuk, hogy nem lesz ez egy egyszerű mérkőzés" - jelezte Illés, hogy hamar borult a taktika. "A két intés jogos volt, kicsit agresszívebbnek, erőszakosabbnak kellett volna lenni a fogásfelvételben, sajnos a francia lány akarata érvényesült. Jobban fel kell belőle készülni, de azért azt hozzá kell tenni, hogy ha nincs a sérülés, teljesen más lehetett volna a meccs. Jelen pillanatban ennek is örülök, hogy ennyire helyre tudtunk jönni a sérülésből. Persze amikor Hedvig továbbjutott a brazil Silva ellen, akkor megjött az étvágyunk, de mindent összevetve elégedett vagyok az ötödik hellyel" - értékelt Illés.
Tanítványa nem tűnt csalódottnak, amiben az is közrejátszott, hogy amikor egy hónapja megsérült, azt mondták neki, talán indulhat az olimpián, és úgy volt vele, ha már egy párharcot megnyer, pozitívan jön ki a dologból. Ehhez képest nem csak itt volt, hanem a pontszerző ötödik helyen zárt.
"Fantasztikus ez az ötödik hely, nagyon boldog vagyok, főleg azért, mert az elmúlt másfél évben volt pár mélypont, de úgy tűnik, kezdek visszakapaszkodni. Ha nincs a sérülés, akkor teher nélkül tudtam volna indulni az olimpián, így is nagyon közel voltam többször, a Caprioriu elleni, végül bírói döntéssel elveszített negyeddöntőben, valamint a bronzmeccs végén is. Úgy érzem, van még keresnivalóm a dzsúdóban" - mondta a kétszeres Eb-bronzérmes Karakas.
A 22 éves Karakas a bronzmeccsről azt említette meg, hogy nagyon kellemetlen stílusú ellenfele volt, akitől legutóbb fél perc alatt kikapott, és korábban csak egyszer tudta legyőzni. "El kell ismerni, végig irányította a meccset, nehéz lett volna fordítani. A sérülés sajnos eléggé gátolt, végig nagyon éreztem a szünetekben próbáltam pihentetni, regenerálódni, de most, hogy letudtam az olimpiát, muszáj lesz vele foglalkoznom, hogy rendbe jöjjön. Normális esetben két-három hónap lett volna a gyúgyulási ideje, sok mindent kipróbáltam, hidegkamrát, bioptron lámpát, gyógytornát, köszönöm szépen mindenkinek, aki próbált segíteni".
Karakas úgy érezte, sokat számított, hogy a társai remekül szerepeltek itt Londonban, plusz löketet adott neki, és úgy volt vele, ha a többieknek összejött, neki miért ne sikerülne. "A magyar dzsúdó nagyon nehéz helyzetben volt, mivel húsz éve nem volt magyar érem az olimpián, és szerettük volna csapatként megmutatni, hogy a cselgáncsozók feljövőben vannak, és a világ élvonalába tartozunk. Szerintem ezt sikerült is bebizonyítanunk."