"Én még mindig nagyon haragszom rá, de be kell látni, hogy jót tett a visszatérése. Nehéz neki megbocsátani, de lassan kiérdemli" - mesélte ötgólos spanyol vezetésnél egy harminc év körüli magyar szurkoló. A férfi szerint nem volt szép, amiket a játékos mondott azt követően, hogy 2009 nyarán lemondta a válogatottságot. "Sértők voltak a szavai, de a bizalom lassan helyreáll. És hát most is ő a csapat legjobbja" - folytatta a drukker.
Mellette három magyar lány szurkolt szinte magából kikelve, ők azonban nem értettek egyet társukkal: "Nem lenne nélküle kerek a csapat, én egyáltalán nem haragszom rá" - mondta egyikőjük.
A magyar drukkerhad mellett feltűnt egy spanyol zászlós, 25 év körüli szurkoló is, aki nagyon sajnálja, hogy nem az ő kedvenceit erősíti Nagy László.
"Balkezes klasszisról beszélünk, nem gyors játékos, de nagyon jó lett volna, ha minket választ. Viszont megértem a döntését, és tiszteletben tartom." A fanatikust egyáltalán nem zavarta volna, hogy Nagynak nincsenek spanyol felmenői. "Ott van a csapatunkban a kapus Sterbik Árpád is, ő sem spanyol, mégis nagy kedvence a drukkereknek. Vagy a kongói származású Serge Ibakát is kedvelem, ő a kosárválogatottunkat erősíti."
Két középkorú spanyol drukkerhez is odamentünk, akik elsőre nem értették, hogy kiről kérdezzük őket, majd a fejükhőz kaptak: "Ladislao Nadjra gondol? Persze, ismerjük. A helyzetéről azt gondolom, hogy egy ember nem választhatja meg a nemzetiségét, vagy ha mégis, akkor ezt a döntést csak egyszer hozhatja meg. Ez örökre szól, éppen ezért Spanyolországban senki sem mérges rá. Nagyszerű játékos, de nem csak az számít."
Egy magyar hokimezbe bújt drukker azt mondta: eddig nem örült annak, hogy Nagy László ilyen hosszú huzavona után visszatért a csapatba, de azt ő is látja, hogy erősítésnek számít, mert most is nagyon jól játszik. "Még van bennem tüske, de most, ebben a pillanatban örülök, hogy a mi játékosunk.
Azt viszont nem értettem, hogy miért nem játszott eddig a válogatottban, akármilyenek voltak is a körülmények, arra nem szabad hivatkozni, hanem játszani kell. Azt viszont nem tudom, komolyan gondolta-e, hogy spanyol akar lenni."
A csarnok legfelső sorába is felmentünk, ahol egy tetőtől talpig spanyol sportfelszerelésben üldögélő "drukkert" szólítottunk le, és hamar kiderült, hogy a spanyol válogatott magyar centerébe, Szirányi Balázsba botlottunk. A Ferencváros egykori pólósa már két éve tagja a spanyol keretnek, így hasonló utat járt be, mint Nagy László járhatott volna, egy óriási különbséggel: Szirányi úgy érzi, hogy a magyar csapatba semmiképp nem fért volna be.
"Bár nem értek nagyon a kézilabdához, a magyarok nagyon örülhetnek, hogy Nagy László itt van, és a csapatot erősíti" - mondta a lelátón ülve a pólós, aki a helyi újságokat olvasva azt szűrte le, hogy a spanyolok tudomásul vették és megértették Nagy döntését, hogy visszatér a magyar válogatottba, és nem Spanyolországot választja.
"Nem volt semmilyen negatív visszhang a médiában vele kapcsolatban, a Barcelona is csak éppen annyira csalódott, mint amikor egy csapattól távozik egy nagyon jó játékos" - célzott Nagy klubváltásra, a jobbátlövő ugyanis 12 év után a Veszprém kedvéért elhagyja a Barcelonát.
Szirányi állítja, őt csak kevésszer érték negatív kritikák azért, mert a spanyol válogatotthoz került: "Nagy ritkán az internetes fórumokon kaptam némi kritikát, de a többi hozzászóló általában megvédett engem. A magyarokkal idén is játszottunk felkészülési mérkőzést, a Vodafone-kupán nagy tapsot kaptam, és korábban, amikor gólt dobtam a magyaroknak, akkor sem fújolt senki."
A játékos jól tudja, hogy a negyeddöntőben összejöhet a spanyol-magyar párosítás a pólótornán, amitől nem tart, de azt azért nem szeretné, ha az ő győztes góljával esnének ki a magyarok. "Figyeltem a magyarok eddigi játékát, és nem kell feljavulniuk, egyszerűen csak azt kell nyújtaniuk, amit tudnak. Fantasztikus játékosai vannak a csapatnak, és ha mindenki koncentrál, akkor ez a csapat most verhetetlen lehet."