Többé senki nem hiszi el, amit lát - ki is az a Je Si-ven?

Óvodásként fedezték fel, kilenc év kellett, hogy olyan olimpiai bajnoknő legyen, aki jobbat tud úszni ötvenen, mint a világelső férfi. Ezek a tények a kínai Je Si-venről, a 400 és a 200 vegyes olimpiai bajnokáról. A talány az, hogy miként jutott el ide - bár a kínaiak szerint egyszerűen csak kivételes tehetség. Az egyik legnevesebb amerikai edző viszont hirtelen arról kezdett beszélni, hogy ő messziről kiszagolja a doppingot.

Bár Je Si-ven már a tavalyi, sanghaji világbajnokságon letette a névjegyét a 200 méteres vegyesúszás megnyerésével, igazán nagyot az szólt, amikor Londonban az egyéni rekordján öt másodpercet javítva győzött 400 vegyesen, egyúttal egy másodperccel megdöntve a még szuperdresszben úszott világcsúcsot. A 16 éves Je azóta kétszeres olimpiai bajnoknak mondhatja magát, kedd este ugyanis 200 vegyesen is leverte a mezőnyt, igaz, világ- helyett most beérte olimpiai csúccsal.

Je berobbanásához hozzájárult az a hihetetlennek tűnő tény is, hogy az egyik leginkább emberpróbálónak tartott szám, a 400 vegyes utolsó ötven méter gyorsán jobb időt ment, mint a férfi győztes Ryan Lochte. Az amerikaiak egyik leghíresebb edzője, John Leonard Jet az úszás zavaró szupernőjének nevezte, és azt mondta, eddig mindig megérezte, ha valaki doppingolt. Ezzel alig leplezetten utalt arra, hogy ezt sejti Je előretörése mögött is.

Lochte is megirigyelné, amit 400 vegyesen produkált

Természetesen a 200 vegyes utáni kedd esti sajtótájékoztatón is Je volt a téma, az egyik újságíró például Frei Tamást idéző bátorsággal kérdezte meg a kínaitól, hogy használt-e valaha tiltott teljesítményfokozó szert. A frappáns felvetésre egyfelől egy nem meglepő nem, másfelől Je felháborodása volt a válasz. Mint mondta, más országok kiemelkedő eredményt elérő sportolóira bezzeg nem mutogatnak, és ebben egyetértett vele a 200 vegyesen harmadik Caitlin Leverenz is, aki szerint ha Jeből céltábla lett, akkor más sportolókat is be lehetne sározni.

"A két aranyérem hatalmas eredmény, csak gratulálni tudok Jenek. Hallottam, sokan azt mondják, lehetetlen, hogy valaki ilyen elképesztő időt ússzon az utolsó hosszon, de ő bizonyította, hogy mégis lehetséges" - méltatta a győztest Leverenz.

Jere hétéves korában, még az óvodában figyeltek fel remek fizikuma miatt, és innen már csak kilenc év kellett, hogy eljusson a sportág csúcsára. "Van, hogy Isten néha ad, máskor elvesz valamit. Mindenkiből lehet zseni, mindenki elérheti a céljait" - mondta a bajnoknő. Azt állította, nem számolta, hány hétig készült, de azt igen, hogy délelőttöként és délutánonként is 2,5 órát edzett. A felvetésre, hogy egy ilyen ötven után, mint amit a 400-on úszott, elindul-e valamikor gyorson is, csak annyit mondott: talán egyszer megpróbálja, de erről egyelőre nem döntött.

Savanyú a szőlő Amerikában?

Miközben világszerte egymás után jelennek meg az írások, nyilatkozatok arról, hogy most akkor doppingolhatott-e, vagy sem, az [origo]-nak Londonban nyilatkozó szakírók inkább rokonszenvvel beszélnek róla.

"Hatalmas dolgot vitt véghez, de az emberek már csak olyanok, hogy szeretnek egymásra mutogatni" - fogalmazott Kelli Anderson, a Sports Illustrated újságírója. "Persze ha valaki öt másodpercet javít az egyéni legjobbján, egyből kételkedni kezdenek a tisztaságában, de ez még nem jelenti azt, hogy valóban csalt. Szerintem jogosan háborodtak fel a kínaiak a vádakon" - osztotta meg véleményét a témában az amerikai újságírónő.

A China Daily munkatársa, Szun Hsziao-hua kevésbé óvatosan fogalmazott. Szerinte egyszerűen baromságot állítanak az amerikaiak. "Olyan mennyiségű és színvonalú ellenőrzés van, hogy nincs esély kibújni alóla. A sportolókat egyből viszik a vizsgálatra, és 72 órán belül meg is van az eredmény" - mondta a kínai újságíró, aki szerint Je 200 vegyesen aratott győzelme nem volt meglepetés, de a 400 vegyesen elért győzelmével kapcsolatban ő is kíváncsi, hogyan lehet ilyen őrületes utolsó ötvenet úszni.

Mike Wise, a Washington Post tudósítója más aspektusból és általánosabban közelítette meg a dolgot. Szerinte az a baj, hogy ha valaki nagy eredményt ér el - példaként a Pekingben három aranyat összeszáguldó Usain Boltot hozta fel -, egyből gyanakodni kezdenek az emberek. "Többé senki nem hiszi el, amit lát, mindenki meg akarja tudni, mi van a háttérben. De ez csak arra jó, hogy a veszteseknek felmentést adjon" - fogalmazott.

Véleményével nincs egyedül. Adrian Moorhouse, a szöuli olimpia 100 méteres mellúszásának bajnoka azt mondta, az amerikaiaknak savanyú a szőlő, ezért próbálnak fogást találni. "Egyszerűen arról van szó, hogy remek formában van. Ráadásul rengetegen élnek Kínában, bőven van merítési lehetőség. Ha több ezer gyerek kezd el sportolni, könnyebb megtalálni a csiszolatlan gyémántokat. Lehet, hogy Jevel ők is megtalálták a Phelpsüket."

Ezzel érvel a kínai doppingellenes bizottság vezetője, Csiang Zsi-szue is. Azt bizonygatta, hogy sportolóikon száz ellenőrzést végeztek, mióta Londonban vannak, és senki sem bukott le. "Amikor Phelps Pekingben nyolc aranyat nyert, egyszer sem kérdőjeleztük meg, hogy tiszta körülmények között tudta le a számokat", vázolta, mennyivel több jó szándékkal közelítik meg ők a nagy teljesítményeket.

A jelek szerint ez az udvarias megértés a jellemző a házigazdákra. A brit olimpiai bizottság vezetője, Lord Moynihan is arról beszélt, hogy nem bölcs dolog a vesztesek edzőinek megkérdőjelezni a győztesek sikerének jogosságát. Mint magyarázta, "tudjuk, mennyire jó a doppingellenőrzésben a WADA. Márpedig ők tisztának mondták. Innen nincs miről beszélni, és csak sajnálkozhatunk azon, hogy még mindig tartják magukat a spekulációk. Ez rossz dolog. Ismerjük el, hogy itt van egy fantasztikus úszó, akinek a tehetségét el kell ismernünk". A szervezőbizottság, a LOCOG elnöke, Sebastian Coe ehhez csak annyit tett hozzá: igazságtalanság elítélni egy sportolót csak azért, mert egyszer volt egy kiugró teljesítménye.

A tudományos edzés kora

Más kérdés, hogy mára senki sem lepődik meg, ha a kínai úszó és a dopping kifejezések egyazon mondatban fordulnak elő. 1994-ben az Ázsiai Játékokon a kínai csapat hét tagját kapták el szteroidok használata miatt, négy évvel később négy sportolójuk egy vámellenőrzésen bukott le, amikor a csomagjukban hatalmas adag növekedési hormonnal igyekeztek a perthi világbajnokságra - idézte fel a Time magazin. Az ázsiai ország doppingellenes ügynökségének helyettes vezetője azonban állítja, ez tényleg csak a sötét múlt, mára megváltoztak az edzéstechnikák, megváltoztak a törvények és a tesztek is.

"1990-ben, amikor Kínában elindult a doppingellenőrzés, évi 65 vizsgálatot végeztünk. Most ez a szám 15 ezer. Amennyire én tudom, Amerikában és Ausztráliában 7-8 ezret csinálnak évente. Rendszerünk komoly és szigorú, sportolóink megkapják a megfelelő oktatást is" - győzködött mindenkit. Hogy aztán ez mennyire volt sikeres, nehéz eldönteni. Mindenesetre a múlt hónapban egy másik úszónőjüket, Li Cse-sit kellett eltiltani, mert márciusban vérdoppingon kapták. És nem volt nagyon rég 2009 sem, amikor öt junior korú kínai úszót marasztaltak el anabolikus szerek használatáért.

A hivatalos kínai nyilatkozatokban mindez egyéni akcióként, edzők bűneként jelenik meg, a múlt hónapban azonban két, korábban a kínai olimpiai csapatban dolgozó orvos mesélt a Sydney Morning Heraldnak a nyolcvanas és kilencvenes évek doppingolási gyakorlatáról, "rutinnak" nevezve azt. "A dopping használatát a tudományos edzés részének tekintették. És az 1998-as visszavonulásom idején e szereket még mindig széles körben használták" - mondta egyikük a brit Guardiannek. Megemlítette például az esetet, amikor még 1990-ben egy pekingi konferencián a doppingprogram egyik vezetője megjegyezte: a kínai úszók érdemeinek legalább fele inkább őket illetné meg.

Hogy mára megilleti-e még őket bármi, az más kérdés. Mindesetre egyelőre semmi sem bizonyítja ezt. A világ nem lát mást, mint egy kivételes tehetségű versenyzőnőt. Akiből még bármi lehet - hiszen alig tizenhat éves.