Olimpia Mormonföldön

Mormonország hálás szívvel gondol Budapestre, ahol 1995. június 16-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság odaítélte a rendezési jogot Salt Lake Citynek, megvalósítva a nagy álmot, amelyért már évtizedek óta küzdött.

A Sziklás-hegység városa, amelyet a nyugati utak kereszteződéseként is emlegetnek és Utah állam ősidőktől fogva a pueblo, valamint a navahó indiánok területe volt, az első fehér telepet csupán 1847. július 24-én alapították a mormonok, akik Brigham Young vezetésével érkeztek a területre. Salt Lake City első lakossága 148 főből, pontosabban 143 férfiből, 3 asszonyból, 2 gyerekből állt. A város az 1900-as évek elején kapta arculatát, majd mintegy 20 éve lett igazi világváros. köszönhetően persze a természeti adottságoknak, a környező 3500 méter magas hegyeknek, ahol télen olyan síparadicsomok vannak, mint Snowbird, Park City Mountain Resort, Deer Valley vagy Snowbasin. Ezek mellé az olimpia szervezőbizottsága még létrehozta a Winter Sports Parkot, ahol sí-, bob, szánkó- és snowboard-pályát, valamint műkorcsolya-csarnokot építtettek.

Az olimpia persze nem szűkölködik majd a nagy nevekben sem. Szánkóban indul minden idők egyik legnagyobb sportolója, a német Georg Hackl, aki immáron négy egyéni érmet szerzett a téli játékok történetében - az elsőt, egy ezüstöt, még 1988-ban, Calgaryban. Ha most nyer, akkor viszont elsőként lehet négy egymást követő téli olimpia aranyérmese, amelyre "nyáron" is csupán Carl Lewis (távolugrás), Al Oerter (diszkoszvetés) és Paul Elvstrom (vitorlázás) volt képes.

Alpesi síelésben a legnagyobb sztár Nagano kétszeres olimpiai bajnoka, Hermann Maier lehetett volna, ám végül nem vállalhatta az indulást, csakúgy, mint a többi sérült osztrák, Josef Strobl, Werner Franz, Rainer Salzgeber és Heinz Schilchegger sem. Az olimpia sztárja így az osztrák Stephan Eberharter, az olasz Kristian Ghedina vagy meglepetésre a svájci Didier Cuche lehet, míg a hölgyeknél az osztrák Michaela Dorfmeister, az olasz Isolde Kostner, az amerikai Picabo Street, a szlovén Janica Kostelic és a svájci Sonja Nef a fő esélyes.

Sífutásban egyelőre képlékeny a mezőny, hiszen a nagy sztár, a norvég Daehlie visszavonult, a finn Myllylae pedig eltiltását tölti. Így a férfiaknál megnőtt a norvég Alsgaard, a svéd Eloffson vagy a spanyol színekben versenyző Mühlegg esélye, míg a hölgyeknél keretbe foglalhatja pályáját az olasz Belmondo, aki 1989-ben éppen Salt Lake Cityben nyerte meg élete első Világkupa-viadalát, vagy a két orosz sztár, Lazutyina és Csepalova. Síugrásban még mindig a Hannawald-Malysz párharc foglalkoztatja a szakmát, műkorcsolyában pedig nagy kérdés, végre beteljesül-e a négyszeres világbajnok és olimpiai ezüstérmes Michelle Kwan nagy álma, az ötkarikás elsőség.

Ami a magyarokat illeti: Sebestyén Júlia révén akár tízbe is kerülhet versenyzőnk, ezen kívül csak a részsikerek hajtják a 24 tagú különítményt. Például, hogy sikerül-e ismét megelőzni bobban az immáron ötödik olimpiáján startoló Albert, monacói herceget.