A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA honlapja szerint a portugáliai Setúbalban megrendezett vasárnapi 10 kilométeres viadalon a magyar versenyző 1:52.42.4 órás idővel a 14. helyen csapott célba. A legjobb tíz helyezett - országonként egy - jutott kvalifikációhoz, illetve mögöttük az öt kontinens egy-egy legjobbja. Ez utóbbi kvóta jutott Pappnak.
A verseny első felében a két magyar induló, Papp Márk és Gyurta Gergely is az élbolyban haladt, 2 kilométernél a 4. és a 7. helyen regisztrálták őket, míg 3.7-nél Papp tartotta a helyét, Gyurta viszont elkezdett visszaesni (10. hely), és begyűjtött egy figyelmeztetést is. Féltávnál Papp még mindig a negyedik helyen haladt, az ifjabbik Gyurta viszont ekkorra már a 30. helyen állt, és kettejük között 12 másodpercre nőtt a különbség. Hamarosan aztán meglepő jelzés érkezett a versenybíróktól: Gyurtának felmutatták a piros zászlót, azaz körülbelül 5.6 kilométernél kizárták a viadalból.
Azaz egy esély maradt a riói kvótára, ám ahogy a mezőny meglendült, Papp is elkezdett visszább szorulni, 6.8 kilométer után 11., 8.4-nél 14. volt, azaz egyértelműnek tűnt, hogy óriásit kell küzdenie az olimpiáért az utolsó körben.
Végül az időnként valóban öldöklő küzdelemben sikerült megőriznie a 14. helyet, ami pont ötkarikás helyet ért, mivel előtte két-két német, ausztrál és eucadori ért célba, ám a szabályok értelmében Setúbalban egy nemzetből már csak egy úszó szerezhetett kvótát, azaz az említett nációk második úszója kiesett.
A versenyben – akárcsak a hölgyeknél – kínai siker született, Lijun Zu 2.2 másodperccel előzte meg a németek legjobbját, Christian Reichertet, az olimpiai címvédő Oussama Mellouli ötödik helyen zárt.
Gyurta Gergely értetlenül fogadta a kizárást, mint mondta, sosem szokott verekedni, általában őt ütik, nem fordítva – egyetlen vigasza, hogy medencében több számban is megvan az olimpiai A-szintje.
Papp Márk annál boldogabban nyilatkozott. „Hihetetlen verseny volt, sohasem volt még ilyenben részem. Elég lassan haladtunk a táv első felén, amit nem nagyon bántam, azon viszont kissé csodálkoztam, hogy a mezőny nagy része már a második körben kiment frissíteni. Én csak a harmadikban akartam, de változtattam, és kiálltam én is. Fél táv után, a negyedik körben indultunk meg, az a német srác (Andreas Waschburger) pörgette fel a tempót, aki végül kiesett. Még belefért egy frissítés, de ekkor már tényleg nagyon begyorsultunk.
Aztán következett az utolsó kör, amiben olyan verekedés tört ki, szinte a semmiből, amilyenben még nem nagyon volt részem. Persze, az olimpia volt a tét, azaz valamelyest érthető volt a keménykedés, ettől függetlenül hihetetlen ütések, lenyomások mentek, a bírók engedték, én is kaptam szépen, ennek ellenére próbáltam az elöl lévőkkel menni, igaz, ez így nem volt annyira egyszerű. Végül is leszakítottak párunkat ezekkel a módszerekkel, onnantól az volt a tét, hogy ebben a második csoportban a lehető legjobb helyen végezzek. Nem igazán tudtam, hogy ki hányadik, miképp arról sem volt fogalmam, hogy Gyurta Gegét közben kizárták, csak magammal foglalkoztam, és hajráztam, ahogy bírtam. Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy végül sikerült kijutnom az olimpiára, egy fantasztikus álom vált ezzel valóra.”