A pályafutását szertornászként kezdő Szögedi Szandra Budapesten nőtt fel, 10 éves kora óta pedig már hetente tízszer edzett.
Mindig a sport körül forgott az életem, el sem tudnék képzelni mást"
– mondta.
A magyar cselgáncsozó Origónak adott interjújában is kitért a gyerekkori kemény edzésekre, állítása szerint sokat köszönhet azoknak a szigorú légkörben telt éveknek.
„Mostani fejjel visszatekintve olyan volt, mint egy katonaság. Illyés Sanyi bácsi nagyon szigorú edző volt, de az eredmények egyre csak gyarapodtak. Szóval a kemény munka mindig kifizetődött, de persze gyerekként ezt nem érezte az ember. Ha valaki visszatekint az akkori csapatra, és megnézi, ki merre barangol manapság, azt látja, hogy mindannyian egytől egyig sikeresek lettünk. Legyen az kiemelkedő pályafutás vagy jó karrier. A fegyelem sok dologra megtanított minket, ezeket az életben többszörösen hasznosítjuk" – mondta még 2014-ben az Origónak.
Szögedi Szandra, miután áttért a cselgáncsra, egy éven belül második lett az országos bajnokságon, 2005-ig pedig 12 junior címet nyert Magyarországnak.
Egy éven belül azonban szülei elváltak, anyjával Londonba költözött, pincér lett, és úgy tűnt, véget ér a dzsúdókarrierje.
Akkor változott meg minden, amikor a 2008-as olimpia nyitóünnepségén meglátta korábbi csapattársait, ekkor ugyanis elhatározta, hogy újra visszatér a tatamira. A helyi cselgáncsteremben kezdte újra az edzéseket úgy, hogy ekkor már három éve egyáltalán nem dzsúdózott. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, a ghánai Alex Amoakóval, akivel nemsokára összeházasodtak Kumasiban.
Szögedi Szandra a ghánai esküvő során döntötte el, hogy felveszi a nyugat-afrikai ország állampolgárságát, és Ghánát képviseli a versenyeken.
Szerettem volna magyarként folytatni, de nem minden országban engedélyezik azt, hogy valaki más országban éljen és készüljön, mint amelyiket képviseli.
Szerencsére a ghánaiak lehetővé tették, hogy Nagy-Britanniában eddzek, magyarként erre nem volt lehetőség" – mondta Szögedi, aki 2011 óta ghánai-magyar kettős állampolgár.
Az újabb törést a londoni olimpia okozta, négy évvel ezelőtt ugyanis éppen csak lemaradt a kvalifikációról, ami miatt depresszióban szenvedett.
"Olyan volt az egész, mintha egy világ omlott össze volna bennem, teljesen magam alatt voltam, nem tudtam abbahagyni a sírást" – idézte az olimpiai hírszolgálat a 27 éves versenyzőt, aki négy évvel ezelőtt mindössze négy ponttal maradt le a világranglistán a még ötkarikás indulást jelentő pozícióról.
Rióban végül nem sok időt töltött a tatamin, az első meccsén kikapott a brazil Mariana Silvától, aki egy ipponnal búcsúztatta.