Ha időrendben megyünk, akkor Szepesi György és a magyar férfi pólóválogatott ötödik olimpiai bajnoki címével kell kezdenünk. A magyar csapat a Szovjetunióval játszotta a döntőt az 1964-es tokiói játékokon, és bár az ellenél 2-1-re vezetett, Laky Károly szövetségi kapitány együttese fordítani tudott, és végül 5-2-re győzött.
Az utolsó, ötödik magyar gólnál hangzott el legendás riporter azóta klasszikussá vált mondata:
Lőj, Dömötör, lőj, lőj!"
Szepesi György narrátorként működött közre a Balczó Andrásról szóló filmben, amelyben megtaláltuk a magyar öttusázó 1972-es müncheni egyéni olimpiai bajnoki győzelmét is. Azt Vitray Tamás közvetítette, már ott ízelítőt kaptunk, ha Vitray valakit „hívott".
18.00-tól a bajnoki cím:
A „Gyere!" húsz évvel később, Szöulban is elhangzott, de akkor már mellé került az „Egérke" és a „kicsi lány". Minden idők legemlékezetesebb magyar olimpiai bajnoki közvetítéséhez persze kellett az a földöntúli bravúr is, amelyet Egerszegi Krisztina 14 évesen véghezvitt 1988-ban Szöulban. Egészen hátborzongató volt az is, ahogy Vitray Tamás a rajtnál mért 60-as pulzusszámtól eljutott odáig, hogy Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok 200 méteres hátúszásban.
Hasonló történhetett volna Gyurta Dániellel is 2004-ben Athénban, amikor 15 évesen berobbant a világ élvonalába, és csak egyetlen ember, az akkor verhetetlen japán Koszuke Kitadzsima tudta őt megelőzni 200 mellen. Gyurta akkor ezüstérmet nyert, Szabó Gábor pedig azt mondta, hogy lesz ő még olimpiai bajnok.
Igaza lett, 2012-ben Gyurta világcsúccsal nyert meg a számot, Deák Horváth Péter kommentálásában:
Ha már medence, 12 éven keresztül zsinórban három olimpián örülhettünk magyar győzelemnek a férfi vízilabdatorna végén, Kemény Dénes irányítása alatt 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is aranyérmes lett a magyar csapat. A 2004-es athéni döntőben Szerbia-Montenegrót vertük egy fantasztikus meccsen 8-7-re, nem csoda, hogy a lefújás után Hajdú B. István azt mondta, hogy
sose hitte volna, hogy 13 fürdőgatyás férfitől még elsírja magát.
Sírt Horváth Mariann is a 2012-es londoni olimpián, amikor a fiatal Szilágyi Áron az igen erős kardmezőnyben meglepetésre aranyérmet nyert. Horváth Mariann sírása kevésbé volt mókás, mint Hajdú B. Istváné, viszont az őszinteségével még nagyobb eufóriát okozott a magyar szurkolóknak.
Semmilyen magyar kötödése nincs ugyanakkor a talán leghíresebb olimpiai közvetítésnek, amely id. Knézy Jenő nevéhez fűződik. Műsoron kívül várta az élő adást az uszodában a 2000-es olimpián Sydneyben, amikor a 100 méteres férfi gyorsúszás selejtezőjének első fordulójában két nigériai és egy egyenlítői-guineai úszó állt a rajtkőre. A rajtnál a két nigériai beugrott, így azonnal kizárták őket, az igazi komédia azonban csak innen indult: