Hajós Alfréd beugrott az athéni tengeröbölbe, majd úgy jött ki onnan, hogy bevonult a történelembe. Minden magyar sportrajongó, de talán minden magyar ember ismeri a nevét, mint az első olimpiai bajnokunkét. Azt már kevesebben tudják, hogy mindössze 18 éves volt, amikor ezt a történelmi tettet végrehajtotta.
Elsőéves hallgatója a Műszaki Egyetemnek, és az előadások előtt a közeli Rudas-fürdőben készült az olimpiára, majd onnan ment iskolába.
1896 áprilisában pedig az olimpiára. Athén ugyan jócskán délebbre van hazánktól, de olyankor még nem éppen fürdőzésre alkalmas a tenger. Akkoriban még az olimpiák szervezői nem bíbelődtek mindenféle mesterséges medencék építésével. Ott volt víznek a tenger, lehetett versenyt rendezni. Az csak a versenyzőket zavarta, hogy ebben a hónapban az csak 12 fokos volt. Három számot rendeztek, 100, 500 és 1200 méterest. A pályát görögös precizitással kimérték, a versenyzőket egy hajóval kivitték a pireuszi öböl egy megfelelő helyére.
Ott két bója közé kifeszítettek egy kötelet, az indulók megfogták azt, és a jelre elindultak. 100 méteren 13 úszó vállalta a – stílszerűen szólva – spártai körülményeket, köztük a magyar tinédzser. Aki remekül rajtolt, majd hiába nézelődött, nem látta ellenfeleit. Ma úgy mondanánk: rajt-cél győzelmet aratott. Kicsit ünnepelt, majd indult volna vissza a rajthoz, hisz kezdődött az 500 méteres szám. Ám nem ért oda időben, így azt nélküle rendezték, így egy osztrák, Paul Neumann nyerhetett.
A harmadik számra, az 1200-ra viszont visszaért, és az igazi túlélőversenyt 60 méteres előnnyel nyerte.
Közelébe sem ért senki, igaz ilyen körülmények között az is győztesnek számított, aki élve kievickélt a vízből. Hajóst is a célban úgy kellett felhúzni a kísérőhajóra, de ez a lényegen nem változtatott: Magyarország az első újkori olimpián két Hajós Alfréd úszó-aranyat könyvelhetett el.
Hajós Alfrédnak a következő 120 évben szerencsére volt követője jócskán. 20 magyar úszó összesen 28 olimpiai aranyérmet szerzett eddig. Ezen a téren jelenleg a legeredményesebb Egerszegi Krisztina öttel, az urak közül pedig Darnyi Tamás néggyel. Ők a '80-as évek második felében és a '90-es évek elején oktatták a világot.
Aki látta soha nem felejtheti, ahogy „Egérke, a kicsi lány" 1988-ban állt a dobogó tetején és még úgy is kisebbnek tűnt termetre a két oldalán irigykedő keletnémet vetélytársnál.
Tudásban azonban óriás volt hozzájuk (és a világhoz) képest. Négy évvel később már „Krisztina királynőként" nyert három aranyérmet. Még akkor is csak 18 éves volt. Atlantában pedig 22, amikor megszerezte az ötödik aranyát is. Más abban a korban egy nagy ígéret, ő viszont harmadik olimpiáján ötödször állt a dobogó tetején. Darnyi Tamás 1988-ban és 1992-ben is két-két olimpiai aranyérmet szerzett, és ezen a helyen nem térünk ki a világbajnoki-, Európa-bajnoki sikereikre, főleg nem a magyar bajnokságban szerzett érem-mennyiségükre, mert akkor más úszóra nem marad idő. Mert előttük is született jó néhány magyar arany a medencékben.
Hajós Alfréd athéni diadala után 1904-ben St. Louisban Halmay Zoltán szerzett két olimpiai bajnoki címet, gyorsúszásban. 50 és 100 yardon.
Nem csak a mértékegységek, valamint az a tény, hogy egy tóban rendezték a versenyt jelzik, hogy mai aggyal szokatlan volt a viadal, hanem az 50 yard végeztével kirobbant cirkusz is. Az egyik amerikai versenybíró azt állította, hogy a helyi versenyző, Leary nyert, és mivel senkinek a kezében semmilyen bizonyíték nem volt, a két leggyorsabb újra úszott. Ekkor már egyértelmű volt a magyar úszó diadala, akárcsak másnap 100 yardon. Halmay sikere után 32 évet kellett várni az újabb úszó aranyra, ekkor Csík Ferenc győzött 100 méter gyorson. Ez a diadal nem sport-történelmi volt, hanem inkább média-történelmi.
Ugyanis erről volt a Magyar Rádió első élő olimpiai aranyérem-közvetítése.
Nyilván nem sétálgatott egy ország különböző detektoros rádiót a füléhez szorítva, és nem is sztereóban üvöltött a riporter a bevásárlóközpontokban, de óriási dolog, hogy 1936-ban a berlini játékokról a történés pillanatában értesülhettek a szerencsés előfizetők. A riporter Pluhár István volt.
A II. világháború után már egyre jobban teret hódítottak a rádióközvetítések, és a helsinki olimpián már nem ezek miatt volt lázban az ország, hanem a fantasztikus aranyeső miatt.
Ebből az úszók négy elsőséggel vették ki a részüket, a hét női számból négyet magyarok nyertek. Székely Éva, Szőke Kató, Gyenge Valéria egyéniben győzött, és a 4x100-as női gyorsváltó is diadalmaskodott.
Utóbbinak a helyszínen csak az a négy tagja (Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva és Szőke Kató) kapott aranyérmet, aki a döntőben úszott, ám néhány héttel az olimpia után az előfutamban szereplő Littomericzky Mária is megkapta a medáliát a budapesti finn nagykövetségen. Őt is olimpiai bajnokként tartja számon az utókor.
A remek helsinki szereplés után az úszók sokáig megrekedtek ennél a kilenc aranynál, a 10-re egészen az 1980-as moszkvai játékokig kellett várni.
Vagyis 28 évet. Ekkor Wladár Sándor nyert 200 háton. Aztán jött a már említett aranykor! 1988-ban az Egerszegi- Darnyi páros mellett Szabó József is a csúcsra ért, majd az 1996-os aranyolimpián sem maradt arany nélkül a magyar küldöttség, pedig akkor már Egerszegi és Darnyi visszavonult. Rózsa Norbert és Czene Attila volt a méltó utód, aztán a XXI. században az urak közül már csak Gyurta Dániel szerzett úszó olimpiai bajnoki címet hazánknak.
A hölgyek közül 2000-ben Kovács Ági lett bajnok, 2012-ben hosszútávúszásban Risztov Éva, majd legutóbb jött Hosszú Katinka mesteri hármas sikere.
Hosszú Katinka most is indul Tokióban. Méghozzá a tervek szerint négy számban, ebből kettőben éremesélyes. Ám nem neki van a legnagyobb esélye az úszó különítményből az olimpiai bajnoki címre. Szántó Dávid, az egykori kiváló sportriporter szerint, aki jelenleg a MÚSZ nemzetközi vezetője, Milák Kristóf talán az egész magyar olimpiai csapat legnagyobb aranyesélyese.
Annyival jár a világ előtt, hogy a koronavírusból való kigyógyulása után olyan időeredményeket produkált 200 pillangón, amilyeneket vetélytársai csúcsformában. Szántó szerint Miláknak csak saját maga lehet az ellenfele, illetve ha esetleg fennakad a folyamatos COVID-tesztek egyikén, mert sajnos manapság ezzel az új tényezővel is számolni kell.
A rövidebb számban nem ekkora esélyes, de legalább ezüstérmes lehet ott is.
Hosszú Katinka természetesen szintén éremesélyes. Neki rosszat tett az olimpia egy évvel való halasztása. Ha az eredeti időben lettek volna a játékok a két vegyes számban egyértelmű az első hely várományosaként állt volna rajtkőre. Most nem ennyire jó a helyzet. Neki nagyon hiányoznak a folyamatos versenyek, amik az elmúlt egy évben a világjárvány miatt elmaradtak. Ha idén tavasszal rendezték volna az olimpiát, akkor pesszimistábbak lettünk volna a szereplését illetően, de a közelmúltban szisztematikus munkával ismét az élre hozta magát.
A két vegyes számban remélhetünk tőle érmeket. 400 vegyesen kezd, itt a legnagyobb amerikai riválisa nem indul, de így is lesz vetélytárs, pl. Japánból, Kínából. Vagyis akár arannyal is kezdhet, de a szakvezetés egy éremmel is boldog lenne. Ami biztos: ez a szám meghatározza az egész szereplését, mert ha ez jól sikerül, akkor 200 vegyesen is „nagyot alkothat".
Sokat várhatunk a hosszútávúszó, Rasovszky Kristóftól.
Ő világ- és Európa-bajnok, egy olimpiai arannyal megkoronázhatná a pályafutását. Igaz, még csak 24 éves, vagyis ideje van, de jobb korábban nyerni, mint később. Ez a nyílt vízi szám nem annyira kiszámítható, mint a medencések, itt egy rossz forduló, egy „pofozkodásból" szerzett apró hátrány meghatározó lehet. 5-6 versenyző azonos esélyekkel küzd az érmekért, köztük van Kristóf is.
Cseh László ötödik olimpiáján indulhat, de most nem éremesélyes. Neki folyamatosan kell előre haladnia, előbb középdöntőbe jutni 200 vegyesen, majd döntőbe. Ő már egy nagy sikert a játékok kezdetén is elérhet, ha a szövetség javaslatát elfogadja a MOB, és ő viheti a zászlót a nyitóünnepségen. A versenyek sorrendje miatt ilyen megtiszteltetés még soha nem érhetett magyar úszót a múltban.
A tervek szerint 38 úszónk indul az olimpián, ami lehet, hogy 34 lesz. A már szóba hozott „nagyágyúkon" kívül Kenderesi Tamásra és Kós Hubertre érdemes még különösen figyelnünk, továbbá Kapás Boglárkára, aki 200 pillangón nagyon jó lehet.
Öt váltót is sikerült „összerakni", közülük a 100 és 200 méteres férfi gyorsváltó döntőt úszhat.
Szántó Dávid szerint egy aranyéremmel és további 2-3 éremmel elégedettek lehetünk az úszók részéről, az esélyeket senki nem tudja jobban, mint ő. Ám mi, szurkolók természetesen telhetetlenek vagyunk. Mert az úszók 125 éve folyamatosan elkényeztetnek minket.