Felfoghatatlan: magyar aranyesély olimpián vitorlázásban

Berecz Zsombor negyedik lett a Portóban rendezett Finndingi-vb-n

A már nem éppen fiatal sportrajongók bizonyára emlékeznek rá, hogy milyen izgatottan várta mindenki a híreket a moszkvai olimpián a Detre testvérek szerepléséről. Az ugyan nem volt teljesen világos, hogy milyen sportban indultak az ikrek, de nagyon reménykedtünk az éremben. Össze is jött az a tallinni öbölben, bár akkoriban azt se nagyon tudta senki, hogy a moszkvai székhelyű olimpiának ezt a versenyszámát még csak nem is Oroszországban rendezték, hanem Észtországban. Ám ez nem is volt fontos, a lényeg, hogy a Detre testvérek bronzérmet szereztek. Repülő hollandi kategóriában, de ez az információ már tényleg csak a legmegszállottabbakhoz jutott el.

Mert ki tudott bármit is hazánkban a vitorlázásról 1980-ban?

Talán egy akció-vígjátékból szerezte a többség az első információkat. A Detre-ikrek tallinni sikerével párhuzamosan készült a legendás Bujtor István film, a Pogány Madonna, mely a Balatonon játszódik, és nem csak sok jelenetet forgattak vitorlásversenyen, de még azt is megtudtuk belőle, hogy mi az a tőkesúly, és milyen gondot okozhat annak a hiánya.

Persze erre a tudásra építve nem lett senki a sportág elkötelezett híve, mert olyan belterjes, úri (tehát a szocialista embertípustól távoli) dolog volt vitorlázgatni.

Főleg közben dobozos sört inni, mint a Bujtor-film hősei.

A Pogány Madonna című filmben sokat vitorláztak, bár itt a Bujtor-Kern páros épp motorcsónakban ül Fotó: Polyák Attila - Origo / Bujtor István családi archívuma

Aztán az idő előrehaladtával egyre többen ismerték meg, hogy milyen egy vitorláson ringatózni a magyar tengeren. Persze egy vitorláson sörözgetni, és versenyszerűen vitorlázni kb. annyira van egymástól, mint amennyire az eddigi olimpiákon magyar vitorlázó volt az aranyéremtől. Ha minden jól alakul, akkor ez a mondat a közeljövőben érvényét veszíti.

Ugyanis a tokiói olimpián Magyarország aranyesélyes vitorlázásban!

De erről majd később.

Előtte rögzítsük, hogy a világ már elég régen ismeri a vitorlázást, mint sportot. Az első sportra emlékeztető feljegyzés ebből a tárgykörből a XVII. századból származik. 1661-ben II. Károly, angol király és a yorki herceg mérte össze vitorlázó tudását.

Aztán a már teljesen keretek közé szorított versenyzésnek köszönhetően a vitorlázás csak az első és a harmadik olimpiáról hiányzott. 1900-ban nyolc számban is avattak bajnokot. 1908 óta folyamatosan szerepel a műsorban, de a sportág leglelkesebb híve sem biztos, hogy el tudja sorolni az összes hajóosztályt, melyben olimpiai érmeket osztottak valaha. Ugyanis 32 volt belőlük. Nem csak a hajóosztályokat váltogatták gyakran, hanem azok számát is. 1920-ban pl. 14 vitorlázó számban hirdettek győztest, 1924-ben és 1928-ban csak három-háromban. Aztán ez 5-6 körül stagnált egy ideig, majd az ezredforduló idején 9-10-re nőtt.

Az utóbbi évtizedek legnépszerűbb száma a csillaghajó, a soling és a finndingi volt.

Sajnos a repülő hollandi, melyben Detre Szabolcs és Detre Zsolt bronzérmet szerzett, 1988-ban szerepelt utoljára az olimpián. Ezt az akkor 41 éves ikreknél sokkal jobban sajnálhatta Majthényi Szabolcs és Domokos András, akik 13-szoros világbajnokok ebben a hajóosztályban. Ám az ő pályafutásuk későbbre datálódik.

A 13-szoros világbajnok Majthényi Szabolcs (elöl) és Domokos András páros nem indulhat az olimpián, mert a repülőhollandit levették a műsorról Forrás: MTI/Varga György

Magyar egység először 1928-ban, Amszterdamban rajtolt az olimpián, de a 6 méteres hajó legénysége nem szólt bele az érmekért folyó csatába, ahogy Uhl Raul sem a 12 lábas dingijével.

1936-ban Heinrich von Omorovicza Tibor helyezetlen lett a 7. yolle osztályban, és ezt követően egy ideig szem előtt tartották vitorlásversenyzőink a tényt, hogy nem vagyunk tengeri nagyhatalom.

1960-ban indultak ismét magyarok ebben a sportban, azóta viszont minden olimpián (természetesen az 1984-esen kívül) rajtoltak honfitársaink. A Detre-ikreket nem számítva inkább lelkesen, mint eredményesen. Ami érthető, hisz ez egy nagyon drága sport, és nálunk nincs ennek hagyománya, és a feltételek sem adottak. Aki járt már a Balatonon, továbbá tengeröbölben, sőt nyílt tengeren, az pontosan tudja a különbséget. Ha a nyaralók is érzik ezt, mennyire tudhatják akkor a különbséget a versenyzők. Ha egy magyar vitorlázó lépést akar tartani a világ élvonalával, minimum az év felét külföldi felkészüléssel kell töltenie.

Berecz Zsombor egy ideje nemcsak lépést tart a mezőnnyel, hanem gyakran annak élére is áll.

Kétszeres Európa-bajnok, 2018-ban világbajnoki címet szerzett, és megnyerte az előolimpiát. Finndingiben, vagyis olyan számban, mely szerepel az ötkarikás játékokon. Igaz utoljára, de ennek a ténynek jelen esetben csak annyi szerepe van, hogy az összes nagy „finnes"-nek ez az utolsó esélye, hogy olimpiai érmet szerezzen. Egy laikus nem is gondolná, a finndingi kizárásával kis túlzással felső súlyhatárt vezetnek be a vitorlázásban, erről nagyon szellemesen ezt mondta Zsombor, amikor a döntés napvilágot látott 2019-ben:

Ezzel kizárták a 90 kiló feletti srácokat, maradnak a csontvázak. Egészen biztos, hogy én már soha nem leszek 82 kiló. Az a legszörnyűbb, hogy Tokió után a súlyom miatt nem lesz olyan hajóosztály, amiben indulhatnék az olimpián."

Berecz Zsombor a Balatonon is készült az olimpiára Forrás: Szűcs Ábel

Most azonban még ott lesz a rajtnál Berecz Zsombor a hajójával. Ő már a 2008-as, pekingi olimpián is szerepelt, akkor az utolsóelőtti kvótát kaparintotta meg. Laser standardban indult és a 29. helyen végzett. 2012-ben ugyanebben az osztályban 21. lett. Ezt követően váltott finndingire. Rióban már ezzel a hajóval lett 12. Azóta viszont egyre jobb. Most 35 éves, a súlya megfelelő, a felkészülése rendben volt. Ilyenkor kell három pontot tenni a gondolat végére, mert egyelőre egy magyar sportrajongó képtelen felfogni azt a tényt, hogy egy vitorlázónk aranyesélyes lehet az olimpián.

A Tokiótól 70 km-re lévő Enosimában mérik össze az erejüket a versenyzők.

Itt elképzelhető a 35 fokos hőség is, ami ideális a világ bármely tengerpartján a nyaralóknak, fürdőzőknek, ám a verseny helyszínén az ehhez párosuló 90%-os páratartalommal együtt nem szórakoztató. Persze ide senki nem szórakozni érkezik, hanem küzdeni. Méghozzá olimpia érmekért, minél előkelőbb helyezésekért. A nagy ellenfelek közül többen bizonyos szélviszonyok között érzik jól magukat. Ha a verseny során végig ugyanolyanok lesznek a körülmények az nem kedvezne Zsombornak. Neki az lenne az ideális, ha néha kis szél lenne, néha nagy, néha még nagyobb, szinte már tájfun. A legjobbak közül ugyanis ő legsokoldalúbb, többen bizonyos körülményekre specializálták magukat. Mivel az első és az utolsó futam között nyolc nap telik el, jogosan lehet reménykedni abban, hogy nem azonos szélviszonyok között csatáznak mindennap.

Berecz Zsombor az olimpián a finn dingi szám egyik aranyesélyese Forrás: AFP/William West

Nagy valószínűséggel 4-5 versenyző esélyes az éremszerzésre. Ebben a sportban nehéz elképzelni, hogy valaki a semmiből érkezve a dobogó tetejére álljon. Zsombor igazi ellenfele brit, holland, új-zélandi és spanyol sportoló lehet. A brit Giles Scott a címvédő, de mostanában nem túl jók az eredményei. Az új-zélandi Joch Juniornak sem, ő a kvalifikációt sem tudta megszerezni, ám megkapta az országának járó kvótát.

Félő, hogy szövetségének illetékesei tudják mit csinálnak, de reménykedjünk abban, hogy csak azért indulhat, mert jóban van a döntéshozókkal.

A holland Nicholas Heiner korábban a már említett laser sztárja volt, a közelmúltban „felhízott" a finndingis mezőnyhöz, remélhetően még nincs meg a kellő rutinja itt. Ők a közelmúlt nagyjai, a spanyol Joan Cardona viszont a jelené lehet. Együtt készült Berecz Zsomborral, reméljük ezt nem azzal „hálálja meg", hogy előtte végez.