Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Amikor a magyar irodalom legismertebb alakja, Petőfi Sándor a XIX. század közepén forradalmi hevületben papírra vetette a „fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti a kart" sorokat, aligha gondolta, hogy akaratán kívül a legsikeresebb olimpiai versenyszámunknak is reklámot csinál ezzel. Olyat, melyet még majd' két évszázaddal később is idézgetnek egy-egy olimpia előtt.
Továbbá az 1866-ban Carrodanóban született olasz lovag, Italo Santelli sem reménykedett abban, hogy neve majd szerepel egy 2021-es olimpiát beharangozó cikk-sorozat első fejezetében.
Arra meg végképp' nem gondolt, hogy majd egy magyar írásban lesz róla szó. Még akkor sem gondolhatta ezt, amikor 1896-ban megnyerte Budapesten a millenniumi kardversenyt. Bár amikor ezen sikere után felkérést kapott, hogy alapítson a magyar fővárosban vívóiskolát, talán már felrémlett benne, hogy beírhatja magát új hazája sporttörténelmébe.
A Blaha Lujza téri Santelli-vívóiskola futószalagon termelte a sportág világklasszisait, akik számolatlanul szállították hazánknak (és a „maestro"-nak) az olimpiai aranyérmeket is.
Nála készült dr. Gerde Oszkár is, aki erőssége volt az első olimpiai aranyérmet nyerő magyar kardcsapatnak. Az 1908-as olimpiáról van szó, ugyanis akkor rendeztek először csapatversenyt kardvívók számára. Nyolc ország nevezett, Magyarország a negyeddöntőben 9-0-ra lesöpörte Németországot, az elődöntőben 11-5-re a nagy esélyes Olaszországot, majd a döntőben 9-7-re a Cseh Királyságot. Így 1908. július 24-én megszületett az első magyar olimpia bajnoki cím vívásban.
Majd hamarosan a második is. Ugyanis dr. Fuchs Jenő a csapat után egyéniben is aranyérmes lett. Korábban nem volt lehetőségük a magyar vívóknak olimpián szerepelni, ugyanis Ferenc József csak úgy engedélyezte a katonatiszteknek az indulást, hogy azok az Osztrák-Magyar Monarchiát képviselik. Ám erre egyetlen magyar vívó sem volt hajlandó. 1908-ban viszont már nem csak katonatisztek indulhattak Magyarországról, így kerülhetett a csapatba a Pallas nyomda főgépmesterének fia, a jogász diplomával rendelkező Fuchs Jenő.
Aki soha semmilyen komoly versenyen nem diadalmaskodott Magyarországon.
Sem 1908 előtt, sem azt követően. A londoni olimpia évében megnyert egy jogászversenyt (!), majd a magyar bajnokságban nyolcadik helyen végzett. Az akkori szakvezetés mégis jelölte az olimpiára, és ezt jól tette. Pedig Fuchsnak még egyesülete sem volt, az ötkarikás játékokra a Santelli-iskola versenyzőivel készülgetett. A jelek szerint eredményesen. Neki nagy előny volt, hogy nem éppen „laboratóriumi körülmények között" rendezték a vívóversenyeket Londonban. Ugyanis a nyitott olimpiai stadionban került ezekre sor, többnyire tipikusan angol időjárás közepette. A szakadó esőben a versenyzőket csak egy hevenyészett kis ponyva védte az „agyonázástól", ráadásul durván hengerelt kavicsos talajon küzdöttek egymással. Ezért becézték a későbbiekben Fuchsot a „kavics bajnokának".
A csapatversenyen nyújtott kiváló teljesítmény után Magyarországot a legjobb nyolc között öt kardozó (Fuchs Jenö, Werkner Lajos, Tóth Péter, Szántay Jenő és Zulawszky Béla) képviselte. Az első három tagja volt aranyérmes csapatnak is. Zulawszky nem, ő viszont a nyolcasdöntőben hat mérkőzést megnyert, és csak egyet veszített el. Pont ilyen mérleggel végzett Fuchs is, így meglehetősen furcsa szabály szerint döntötték el, hogy kié lesz az arany-, és kié az ezüstérem. Egyetlen tusra menő akcióra álltak fel a kavicsos pályára. Az is rendkívüli lett. Zulavszky támadott, Fuchs riposztozott, és utóbbi pengéje eltört előbbi vállán.
Ezzel véget is ért a döntő, majd az illetékesek „kisnóblizták", hogy ki legyen az olimpiai bajnok.
Két zsűritag szerint Fuchs védte a támadást és a riposztja érvényes, ezért neki jár az arany. Kettő szerint Zulavszkynak, mert eltalálta Fuchsot, akinek az ellentámadása érvénytelen lett. Na, azt mondja meg valaki 113 év távlatából, hogy kinek volt igaza! A zsüri 2-2-es állásfoglalása után annak elnöke Fuchs Jenőt hirdette ki győztesnek.
Fuchs a két olimpia aranyérem megnyerése után négy éven keresztül egyetlen versenyen sem indult. Az 1912-es olimpiára már összeállt a magyar válogatott, amikor az utolsó edzések egyikére ártatlan arccal besétált. Majd néhány napon át olyan oktatást tartott vetélytársainak, hogy a szakvezetés kénytelen volt elvinni az olimpiára.
Jól tette. Ugyanis egyéniben is megvédte a címét, és a csapattal ismét olimpiai bajnok lett.
Egyéniben a nyolcas döntőben hét magyar vívhatott, ekkora fölény manapság semmilyen sportban nem képzelhető el! Fuchs két oldalán a dobogón Békessy Béla és Mészáros Ervin állt, amivel nagy fejtörést okoztak a szervező bizottságnak. Ugyanis csak két magyar zászló állt rendelkezésre a díjátadáshoz. Gyorsan elszaladtak a Monarchia nagykövetségére, de ott sem volt piros-fehér-zöld. Már-már úgy tűnt, hogy egy olasz zászlót húznak fel „fejreállítva" harmadiknak, ám végül valakinek a poggyászából előkerült egy kis magyar lobogó.
1912-ben nem csak mezőnynek, hanem a szervezőknek is feladták a leckét a magyar kardozók nagyszerű teljesítményükkel. A későbbiekben már csak a vetélytársak hajoltak meg a magyar kardozók előtt, de ők (szerencsére!) folyamatosan.
1920-ban Magyarország a háború elvesztése miatt nem indulhatott az olimpián,
ám az ezt követő kilenc ötkarikás játékokon mindig magyar vívó nyerte a kard egyénit.
Ráadásul nyolc sportolónk, ugyanis csak Kárpáti Rudolf tudott kétszer győzni, 1956-ban és 1960-ban. A bajnokok közül Gerevich Aladár, Pósta Sándor és Kabos Endre is Santelli „műhelyében" készült. 1928 és 1960 közötti hét olimpián a csapatversenyt is Magyarország nyerte. Ilyen lenyűgöző széria nem sok van az egyetemes sport történetében.
1960 óta viszont csak egy alkalommal tudtunk csapat-aranyat nyerni, 1988-ban. Az 1964-es, tokiói olimpia után az egyéni aranyérmek termelése is lelassult. Legalábbis az azt megelőző 60 évhez képest. 1964 óta „csak" három olimpiai bajnoki címet szereztünk ebben a szakágban. Szabó Bence 1992-ben, és Szilágyi Áron az elmúlt két olimpián.
Ezzel el is érkeztünk a jelenbe. Ugyanis Szilágyi Áron idén is indul.
Olyan tettet hajthat végre, amilyet soha senki. Hiszen egyéniben senki nem nyert három aranyérmet férfi kardvívásban.
Csapatban igen, sőt minden magyar sportrajongó tudja, hogy Gerevich Aladár zsinórban hatszor lett olimpiai bajnok úgy, hogy a II. világháború miatt két játékot nem tudtak megrendezni.
Szilágyi Áron két évvel ezelőtt itt, az origo.hu-n mondta el, hogy két arannyal szeretne hazajönni Tokióból. Legszívesebben honfitársával, Szatmári Andrással vívná a döntőt, miután korábban legyőzi Szang Uk Oh-t.
A koreai jelenleg vezeti a világranglistát, és a magyaroknak (valamint a világ összes kardozójának) az elsőszámú célpontja.
Nem is régen, a budapesti Világkupa döntőjében találkozott az olimpiai arany két legnagyobb esélyese, és Szang Uk Oh 15-14-re verte Szilágyit. Szép visszavágási lehetőséget kínál az olimpia.
Akár a döntőben győzi le vetélytársát a kétszeres bajnok magyar vívó, akár (ahogy szeretné) korábban. Egyébként jelenleg negyedik a világranglistán, a döntőbe általa ellenfélként várt Szatmári pedig 12. Utóbbinak viszont van olyan komoly eredménye is, ami Szilágyinak nem: egyéni világbajnoki cím. Június elején, vagyis néhány héttel a rajt előtt ezt mondta egy tv-műsorban:
Úgy készülök, hogy olimpiai bajnok leszek, világbajnokként nem is utazhatnék ki másként. Mindent ennek rendelek alá, ez az egy célom és vágyam van. Nagyon szeretnék csapatban is bajnok lenni, a legnagyobb álmom válna valóra, ha két aranyéremmel térnék haza Tokióból."
Neki nem sikerült valami jól a már említett hazai Vk-viadal, ugyanis csak egy győzelmet aratott. Gémesi Csanádot verte meg 15-14-re. Aki a harmadik egyéni indulónk lesz Tokióban. Ő jelenleg 33. a világranglistán, és korábban volt már dobogós Európa-bajnokságon és Világkupán is.
A magyarok legnagyobb vetélytársa a már szóba került koreai versenyző lehet, őt a világranglistán közvetlenül az amerikai Eli Dershwitz és az olasz Luca Curatoli követi. Mögöttük negyedik Szilágyi. A csapatversenyben pástra léphet még a három említett magyaron kívül Decsi Tamás, aki igazi specialistája ennek a számnak. Ugyanis társaival nyert már világbajnoki és Európa-bajnoki címet is.
A csapat az Egyesült Államok ellen kezd, elvileg itt esélyes a továbbjutásra, de az amerikaiakkal illik mindig vigyázni.
Ne feledjük, hogy ebben az évezredben már kétszer is megvicceltek minket olimpián.
Ha most túljutnak rajtuk a fiúk, akkor egy előrehozott döntőben az olaszok ellen harcolhatnak. Akikkel elég kiegyensúlyozott a mérleg mostanában. A legutóbbi nyolc meccsből négyet mi nyertünk, négyet ők.
Ám az olimpiák történetében mi 10 csapat-arannyal rendelkezünk, az olaszok csak néggyel. Továbbá Magyarország 14 egyéni olimpiai bajnoki címet szerzett kard egyéniben. Pedig csak 23 olimpiára nevezhettek a magyar kardozók.
