A darts a középkori Angliából származik, de annak ellenére, hogy a tábla a hozzá való nyilakkal kapásból valamiféle harcra emlékeztet, az alkotók már a kezdetektől játéknak szánták. Már a 15. század elejéről léteznek Angliából és Franciaországból "régészeti leletek", melyeken a mai darts kezdetleges formái láthatók. A játék világhódításában kulcsszerepet játszott az Angol gyarmatosítás, mikor is a szigetországiak hajóikon magukkal vitték dartskészleteiket a világ minden tájára.
A játék mai formájának megjelenésére a 19.
Dartstábla, helyiértékekkel |
A számok oly sokszor átkozott elhelyezését Brian Gamblinnak köszönhetjük. Gamblin egy buryi asztalos volt, aki 1896-ban, 44 évesen alkotta meg a máig frusztráló elosztást, és 1903-ban meghalt, mielőtt szabadalmaztatta volna ötletét. Alapelve az volt, hogy a magas és alacsony számok arányos elrendezésével minimálisra csökkentse a szerencse szerepét. Aki 20-ast akar dobni, könnyen az egyesbe találhat, aki 19-est az a hármastól érezheti fenyegetve magát, így Gamblin terve sikeresnek mondható. Mellesleg a 20 szám elhelyezésének 121 645 100 408 832 000 variációja lehetséges. A biztonsági dobásra törekvőknek maradt a kör bal alsó része (a 19-es, 7-es, 16-os, 8-as számokkal), ahol nem garantált a nagy dobás, de hibázni sem nagyon lehet.
Nagy-Britanniában 7 millió igazolt "dartista" van, világszerte pedig több mint 25 millió, de az igazi népszerűség abban mérhető, hogy a különböző szórakozóhelyeken, kocsmákban, sőt, már egyre inkább otthonokban is óriási tömegek "sportolnak". A nemzetközi szövetség 1994-ben még csak 36 versenyt szervezett, a 2001-es kalendárban viszont már 48 eseményre bukkanunk, köztük a május 18-20-án rendezett várgesztesi nemzetközi tornára.
Egyes téves nézetekkel ellentétben, a szabályok szerint csak az a dobás ér, amikor a nyíl benne is marad a táblában. Ez az elektronikus táblák korában nem mindig egyszerű feladat, korábban viszont fatáblákra szórtak acélhegyű nyilacskákat. A legjobb "táblaalapanyag" sokáig a szilfa volt, de a hőskorszakban próbálkoztak parafával, préselt papírral, de még állati szőrrel is. Persze ma sem csak áramos táblák léteznek, a legjobb minőségű a szizal kenderből gyártott bristle board, amely szerkezetileg olyan, mint egy jól összeszorított végű ecset. Egy ilyen tábla mintegy 16 millió rostszálból áll, melyeket 10 tonna nyomással préseli össze az őket körülvevő acélváz. A jó alapanyagnak és a szigorú gyártási követelményeknek hála, manapság ezek a legtartósabb táblák a világon.
A legjobb minőségű versenytáblák forgalmazói (Winmau, Harrows, Unikorn) garantálják, hogy a tábla egy négyzetcentiméterén 12 000 szúrást kibírnak. A tábla 20 szektorra van felosztva, itt ennek megfelelően 1-től 20-ig helyezkednek el az értékek, de van egy vékony külső gyűrű, amely duplát ér, illetve egy belső, amely triplát. Az így keletkező szektorokat általában acélhuzalok választják el, de sok táblán egyszerűen csak műanyag csík. A tábla közepén egy 25 pontot érő mező van, a kellős közepén pedig egy 50-et. Bizonyos táblákon a számok levehetőek, így a kör elfordítható és a leggyakrabban célzott 20-as mező máshová kerül, ami meghosszabbítja az eszköz élettartamát.
A mindenki által ismert henger alakú nyílon kívül létezik hordó alakú, ahol a tőkesúly középre, és torpedó alakú, ahol a nyíl elejére esik. A vékony nyilak azoknak a versenyzőknek jönnek jól, akik kis kupacba hajigálják ezeket a táblába, így például a tripla 20-as elérhetősége sokkal hatékonyabb lesz. A fogófelület megmunkálásánál kínos ellentmondásba ütköznek a mérnökök: a kedvező aerodinamikai tulajdonságokat biztosító sima felület rossz fogást biztosít és fordítva.
A technikai részletek azonban aligha zavarják a szórakozni vágyó népeket, akik ma már kis túlzással a sarki ABC-ben is vehetnek darts-készletet. Az elektromos táblák többnyire 4 ceruzaelemmel funkcionálnak, 60-nál több féle játékot tárolnak 4 nyíl jár hozzájuk és maximum nyolcan, de akár egyedül, a gép ellen is játszhatnak vele.
[laky]
Ajánló:
Márciustól induló magyar darts-site