Siketfajdok visszatelepítése az Őrségben

A siketfajdok visszatelepítésével próbálkoznak az Őrségi Nemzeti Park munkatársai. Ha az első tenyészpár tartása sikerrel jár, újabb példányokat szereznek be.

A siketfajd

Közölte: a kőszegi Chernel-kertben egy gazdasági társaság adományának köszönhetően megépült egy siketfajdok tartására alkalmas röpde, két példányt pedig ajándékba kaptak a Hármashatár Baráti Kör tagjaitól. A siketfajd tenyészpár Nyugat-Európából származik, ahol sikerrel szaporították a fajta egyedeit.

- Amennyiben a tartás sikerrel jár, újabb tenyészpárokat szerez be a nemzeti park, néhány év múlva pedig sor kerülhet az Őrségbe való visszatelepítésre is - fűzte hozzá.

Markovics Tibor hangsúlyozta: a tudományos program ugyan elindult, de továbbviteléhez szükség lesz a szaktárca támogatására is, melyet pályázatokon indulva kívánnak elnyerni.

Hozzátette: ahhoz, hogy a siketfajdok újra nyugodt fészkelő helyekre találjanak a Vend-vidéken, ritkítani kell az Őrség vaddisznó és róka állományát, amelyek az ország más területeihez hasonlóan ezen a tájon is túlszaporodtak.

Hangsúlyozta: Magyarországon a siketfajd az 1960-as évek közepéig őshonosnak számított, az Őrségben 200-300 példány is élt, utolsó egyedeik fészkelését 1965-ben figyelték meg a Vend-vidéken.

Az Őrségi Nemzeti Park címerében is látható nagytestű madár a szakemberek szerint nagyon érzékeny a környezetére, kényes a táplálkozásra; a folyamatos környezeti zavarás, a terjeszkedő mezőgazdasági művelés vezetett kipusztulásához Magyarországon.