Az eseményt követő sajtótájékoztatón a miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a rossz szemléleten, hogy a sport csak az élsportot, a nagy világversenyeket jelentheti.
Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest a társadalomnak csak töredéke végez napi, rendszeres testmozgást és tartozik valamilyen egyesülethez.
Szavai szerint Nyugat-Európa országaiban a sportot ugyanakkor tudatosan az egészségmegőrzés eszközeként kezelik. Ennek köszönhetően szélesebb bázisrendszere alakult ki, jelentős üzletágak állnak mögötte, ebből pedig elegendő pénz jut az élsport támogatására is.
- A jövőben hasonló rendszer kialakítása szükséges Magyarországon is - mutatott rá.
Úgy vélte: a munkát a diáksport, az iskolai sport erősítésével kell kezdeni. A mozgásban gazdag életmódot ugyanis gyermekkorban lehet megalapozni, és ha ez sikerül, akkor a felnőtt társadalom is egészségesebb lesz.
Tájékoztatása szerint a szaktárca erre is gondolt, amikor meghirdette idei pályázatait, köztük azt az egymilliárd forintos keretösszegűt, amely az önkormányzati tulajdonú iskolai sportlétesítmények bővítésére, továbbá újak kialakítására szánnak.
Jánosi György elmondta: bár pontos felmérések nincsenek az oktatási intézmények sportlétesítményeinek, -eszközeinek állapotáról, de az biztos, hogy az iskolák mintegy negyedében semmiféle mozgásra lehetőséget adó létesítmény nincs.
A miniszter leszögezte, ezzel együtt a versenysport támogatása nem csökken.
Példaként említette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság a tavalyi 750 millió forint helyett 1,5 milliárd forintot kap az olimpikonok felkészítésére.