Túraajánlatunk: irány Rezi vára

Már egy évvel korábban is terveztük, bemutatjuk Rezi várát, illetve az oda vezető turistautat, hiszen nem mindennapi látványban van része annak a vállalkozó szellemű kalandornak, aki a Keszthelyi-hegység eme látványosságát szeretné megnézni. 2003 márciusában nem túl vidám körülmények fogadtak bennünket, hiszen esett a hó. A sors fintora, hogy idén sem jártunk sok sikerrel, a latyakos, hóátfúvásos, néhol bokáig érő víz megnehezítette dolgunkat. De ezúttal a kalandunkat képekben is megosztjuk az [origo] olvasóival.

Nézze meg képgalériánkat!

Eredendően Hévízet választottuk hét végi pihenésünk helyének, a világ második legnagyobb kiterjedésű természetes termáltava ideális körülményeket biztosít, hiszen a tó vízének hőmérséklete 35-38, a víz felszínén 28-32 fok, s ez télen sem süllyed 26-29 fok alá.

Szállást találni könnyű, hiszen lépten-nyomon szállodák, panziók épültek, a városka sétálós utcája minden igényt kielégít, a kispénzűeknek pedig nyugodt szívvel ajánlhatjuk a Hévíz és Alsópáhok között fekvő Solar kempinget, amely fűthető faházaival és megfizethető áraival nagyobb családnak is kiváló szállást biztosít.

Gyalogos kirándulásunk célpontja ezúttal Rezi vára volt, a település megközelítése nagyon egyszerű, Keszthelyig vasúton vagy a 71-es úton utazhatunk, onnan pedig közel 8 kilométeres út megtétele után, Cserszegtomajon keresztül érhető el. A településen átvezető kék várjelzést kell követni, amely a labdarúgópálya mellett elhaladva előbb keleti, majd északi irányt vesz. A betonút és a földes út találkozásánál egy tábla jelzi az irányt, s azt: még öt kilométer a vár.

A könyvek és az internetes források arra buzdítanak, a lustábbak bátran vágjanak neki az útnak autóval, hiszen a köves ösvény egészen a várig visz. Nos, ezt hóolvadáskor, tavasszal nem ajánljuk, egyébként is nyáron van ott több látnivaló.

Eltévedni nem lehet, a jelzések tökéletesen irányt mutatnak, ráadásul a túra száraz időszakban nem vesz igénybe többet másfél óránál, az utolsó ötszáz métert leszámítva még komolyabb emelkedőt sem kell leküzdeni.

A falu első írásos említését 1236-ban találhatjuk meg, a "Rezy lerra castrensi de Zala" elnevezés átterjedt később a jelenleg mintegy ezer főt számláló falura is. A vár a település határában álló, 427 m magas Meleg-hegy egyik szirtfokán, egy 418 m magas dolomitsziklára épült, mostanra már csupán a keleti fal nagyobb, illetve a nyugati fal kisebb része áll.

Forrás: [origo]

(Az öregtoronyból az alatta lévő meredek, sziklás oldalon leereszkedve, ötpercnyi sétával elérhetjük a hegy gyomrában megbúvó Sikalikja barlangot, az egykori melegforrások feltörési helyét.)

Dr. Vándor László történész szerint az ismert kirándulóhely korábban alig volt látogatható, lévén a hegy tövében katonai objektum feküdt, az utóbbi években azonban már jócskán megszaporodott a turisták száma. A vár keletkezéséről keveset tudni: a falu a 13. század végén a Pecz nemzetség tulajdonában volt, később a Lackfi család, majd Eberhard zágrábi püspök és testvére, Alby Albeni Rudolf lett a tulajdonos. A XVI. században Rezi az ország egyik jelentős végvára lett. A település sokat szenvedett a török időkben; az oszmán hadak 1555-ben, 1572-ben és 1573-ban kirabolták és felégették.

Egy 1592-ben kelt oklevél már romba dőlt várról tesz említést. 1741-ben Festetics Kristóf grófnak birtokába került Rezi, és e családé volt 1945-ig. A várnál lévő tábla leírása szerint a hajdani várból napjainkra már csupán a keleti és a nyugati oldal hosszirányú falak maradtak fenn. A keleti fal végében jól érzékelhetőek a vár legfontosabb építményének, az öregtoronynak a maradványai.

Forrás: [origo]

1998-ban a mélybe omlott a keleti falszakasz jelentős része, amely után elindultak a vár konzerválási munkái, a falak megerősítése, és 2000-ben elkezdődtek a régészeti kutatások is. Ennek során került elő a vár kapuja és került helyreállításra a mellette fekvő délnyugati torony. A vár kutatása és helyreállítása jelenleg is folyamatban van: a bejáratnál nagy tábla figyelmeztet: "Építési terület, belépni tilos!"

Persze, aki nem lép be, nem láthatja azt a gyönyörű panorámát, ami szeme elé tárul: a fal mellett táblák jelzik, hogy tiszta időben merrefelé kell keresnünk Sümeg, Tátika és Hegyesd várait és a Zalaszántó fölött magasodó zarándokhelyet, egy buddhista sztúpát.

Aki újabb túrára vágyik, még ajánljuk neki Tátikát, a várhoz jelzett turistaúton, kb. 35 perces közepesen nehéz túrával juthatunk el a Zalaszántó és Sümeg közötti közúttól, követni a piros és a piros "L" jelzést kell.

Pincési László