Helikopterből ugrás és síőrület

Kanadában Brit Columbia hegyeit meghatóan lágy és könnyű porhó borítja, ami Új-Zéland mellett a Föld legáhítottabb helikopterboard célpontjaivá teszi. Górcső alá vettük a felkészülés 3 legfontosabb mozzanatát.

Először is egy kis hótan: a világ magashegységeiben általában egy köbméter friss hó súlya 300 kg. A kanadai Brit Columbia hegyeiben egyes, különleges mikroklímával rendelkező hegyoldalakon ugyanennyi friss hó csupán 8-20 kg-t nyom. Ez a fehér csoda leginkább a tejszínhabhoz hasonlítható: snowboardon állva szinte derékig süllyed az ember. Ennek a könnyű hónak persze megvan a maga veszélye: a mozdulatlan csöndben a meredek hegyoldalakon rettentő könnyen, minden előjel nélkül megindul lefelé, nem kímélve erdőt, embert.

Egy éve épp ezen a vidéken vesztette életét a legendás snowboard-világbajnok, Craig Kelly, aki mellesleg hivatásos helisí-túravezető volt. A helikopterrel történő felvonózásnak megvannak a maga sajátosságai és tudnivalói. Az ilyen jellegű elmélettel kezdődik az utazás.

A vezető elmagyarázza, hogy a helikopterből való kiszállás után húzd le a fejed, felkészít egy esetleges zuhanásra, testsúly és tudásszint szerint csoportokba oszt minket, majd jöhet a hótan. Vezetőnk megígértette velünk azt, hogy csak utána szabad síelni, mert ő tudja (aztán elismerte, hogy inkább csak sejti), hogy hol lehet lavinaveszélyes a hó. Lesznek olyan szakaszok a túra során, ahol bizony veszélyesen laza a friss vagy az éppen túlságosan megereszkedett hó, és a szélviszonyok is rásegíthetnek egy csuszamlás kialakulásához. Egyébként az együtt maradás az off-piste sízés etikettjéhez is hozzátartozik. Tiszteld annyira az utánad érkező sízőket, hogy a lehető legjobban megőrzöd nekik az érintetlen terepet; így a kalandsí/board funatikusok nem szóródnak, hanem viszonylag közel maradnak egymáshoz.

És elérkezik a nagy nap. Egy múlt heti hóvihart követően a Rogers Pass felett a narancssárga korong hajnali fél hatkor jelzi, hogy hibátlanul szép időre van kilátásunk. Az Eggs Benedict nevet viselő hegyet fogjuk bevenni a mai napon, mely a Selkrik-hegyvonulat része. A Columbia-csúcs (11 500 láb - kb. 3800 m) Chamonix-t juttatja eszünkbe. A hóviharral érkezett 80 centi hó megülepedett annyira, hogy a lavinaveszély minimális, de szerencsére tegnap 15 centi friss cucc esett.

A hatüléses A-Star helikopter felvitt minket az Eggs Benedict tetejére, ahonnan 1000 méter szint vár ránk. A kanadai hátországban jártas vezetőnk számos kék jegű gleccserre hívja fel figyelmünket. A legmarkánsabb képződmény az egyik gleccser lábánál lévő Blue Tongue, egy óriási jégbarlang. A jégbarlang bejárata a hátország közepén elámítja és megidézi a csoportot; jól tükrözi a hely hatalmát, ami különös és szinte félelmetes varázsával örök nyomot hagy minden oda látogató kalandor lelkében. A csúszás végén, 1000 méter szint leigázása után a helikopter a völgy bejáratánál vár. Felcuccolunk, és 10 perc múltán repülünk is a Perfect Glacier felé, mely tényleg hibátlan. Térdig érő érintetlen hó fogad minket az egyenletes lejtésű gleccser tetején. A következő futam az Eat your Wheeties nevet kapta a helyi vezetőktől, és az előző menethez hasonló hóval várt minket. A nap további részében masszív sziklatömbök alatt sízünk, olykor csábító katlanokba tévedve, helyenként hatalmasakat zakózva. Délután ötkor már 10 000 méter vertikál van a lábunkban, és noha a nap még nem térne nyugovóra, a nemzetközi csapat a chalet-ben váró vörösboros vacsorára áhítozik.

A beszámolót a Kalandvilag.com szállította.