Balaton-felvidék: a füredi savanyúvíztől Zádorvárig

Túraajánlónk kiindulóhelye ezúttal egy kisváros, Balatonfüred volt, amelynek látványosságait így a nyári csúcsforgalmat elkerülve sikerült alaposan szemügyre vennünk. A túrázók sem maradnak ki azonban semmiből, hiszen a Balaton-felvidéket járva meglátogattuk a már-már elfeledett pécselyi Zádorvárat, felmásztunk a Jókai-kilátóhoz, majd a helyi konyha mesteri ízeit és a borkultúrát a Koloska-völgyben teszteltük.

Nézze meg képgalériánkat!

Akinek a nyári nyüzsgésben nem volt kedve felfedezni Balatonfüred szépségeit, javasoljuk, térjen vissza késő tavasszal vagy kora ősszel, amikor már kevesebb turista jár a városka utcáin, s fedezze fel Magyarország első gyógyüdülővárosának nevezetességeit.

A város jelenlegi ősének több település is tekinthető, a legrégebbit, Arácsot már egy 1118-as oklevél is megemlíti, magát Füredet a 1211-ben kelt a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik először. A falvak közül is mindössze ez a kettő vészelte át a török időket, s bár manapság külön vasút állomással rendelkeznek, közigazgatásilag 1954 óta egy településnek kell őket tekinteni.

A város nevezetessége az Állami Szívkórház épületegyüttese, amely Cametter Bernát terve alapján 1869-ben épült, s vált világhírűvé. Itt gyógyult 1926-ban a híres Nobel-díjas hindu költő, Rabindranath Tagore is, akiről a part menti sétányt el is nevezte a város.

A kórház előtt áll az 1802-ben épített Kossuth Lajos-ivócsarnok; a Balaton-part közelében fakadó savanyúvizes forrásokról már a XVII. században tudtak, 1765-ben már fürdőház állt, az emeletén bérbe vehető szobákkal. A kulturális fellendülésre sem kellett sokat várni, a gyógyvíz, a Balaton és a fenséges bor együttes hatására Füred hamar központi szerephez jutott : 1831-ben itt épült meg a Dunántúl első kőszínháza 1831-ben, 1846-ban pedig itt bocsátották vízre az első, balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt.

1777-ben jelent meg az első verses leírás a "füredi savanyúvízről" Fejér Antal táblabíró, költő, műfordító tollából.

"Forr e Savanyúvíz Balaton partyábul,
Szerentsés ki issza minden nap kúttyábul,
Nem gazdagul orvoss annak arannyábul,
Sem harangozó pénz nem néz ki orrábul.

Az itt való népnek ez a Patikája
Ha ebbül ihatik, szűnik nyavalyája,
Újjul belső része, vidul szeme, szája,
Mint jó bortul Tánczra kész lába, bokája."

(részlet a versből)

A már említett Tagore-sétány egyik kiindulópontja a kikötő, a mólóról Siófokra és Tihanyba indulnak hajók, szép időben gyönyörű fotók készíthetők a távoli dombon fekvő apátságról vagy a Balatonban vitorlázó hajókról.

Papsokai templomrom [origo]

A város nevezetessége a Jókai-villa, amely a kikötőtől gyalog mindössze pár percre található. Jókai Mór 1870 körül építette nyaralóját, amely szülőháza az egyik leghíresebb regényének, Az aranyember-nek. A villa emlékmúzeumként működik, sajnos ott jártunkkor, április végén még zárva tartott.

Ha utunkat Balatonszőlős felé folytatjuk, majdnem elhagyva Füredet meglepetésre várjelzésre bukkanunk a közút mentén. A jel egy elhagyatott temető felé mutat, ott áll az egykori Papsoka falu gótikus templomának romja Építészeti sajátossága, hogy két gótikus kapuja volt. Oklevelek először 1211-ben említik, magát Papsoka falut 1314-ben utoljára találjuk meg az iratokban. Minden bizonnyal a 16. századi török pusztítások áldozatává vált a templom, amely Kiss Ákos (1953), majd Koppány Tibor (1964-65) feltárását követően - még ha rejtett helyen is, de - szépen felújítva várja a látogatókat.