Most következő sorozatunkban a 2017-es NFL Draftra jelentkező legtehetségesebb játékosokat mutatjuk be. Az irányítók, az elkapók a tight endek és a futók után most a támadó- és a védőfalembereké a szó.
A draft első számú védőfalembere, Jonathan Allen pont egy kakukktojás, hiszen hol defensive endként, hol defensive tackle-ként listázzák. A Nick Saban irgalmat nem ismerő Alabama-védelméből érkező Allen érett, rutinos játékos: 2016-ban 10,5 sack került a neve mellé. Linebackerként kezdte, majd játszatták endként és tackle-ként is, ennek megfelelően tapasztalt, ráadásul igazi vezér a pályán, aki karizmatikus személyiségével hihetetlenül képes motiválni a csapattársait.
Vele kapcsolatban egyetlenegy gond van, éspedig a mérete, és többek közt ezért is ingázik az end- és a tackle-poszt közt: defensive endnek a maga 190 centiméteres magasságával alacsonynak számít az NFL-en belül, ha pedig belső falemberként számítanának rá, ahhoz jó pár kiló izmot fel kéne szednie. Ennek ellenére rutinja és személyisége miatt valószínűleg az első körben kiválasztják majd.
Allenhez hasonlóan McDowell szintén játszott endet és tackle-t is, de testfelépítése – 198 centi magas és 134 kiló – őt már leginkább arra predesztinálja, hogy belső falemberként keresse meg a kenyerét az NFL-ben. Robbanékony játékos, kellően hosszú karokkal, aki pusztán fizikai erejével is képes elnyomni az ellenfél támadófalembereit, és berogyasztani az irányítót védő zsebet. Indulósebessége miatt a fal szélén is hatékony, könnyedén kapja el a mobilisabb irányítókat is, és a külső futásokra is gyorsan odaér.
McDowell a felépítése alapján prototipikus NFL-védőfalember, és a szakértők szerint nála csak technikai gondok vannak – néha túl magasan játszik, és a lábmunkája sem igazi –, de egy jó edző kezei alatt az adottságai aranyat érhetnek.
Kovács Sándor: Én Allent inkább defensive endnek látom, bár egy 4-3-as védelemben valóban elképzelhető, mint 3-tech defensive tackle. A favorit Malik McDowell, aki pozíciójának legígéretesebbje, de sajnos munkamorálja nem mindig a legjobb. 4-3-ban és 3-4-ben is használható: 4-3-ban nose tackle-t, míg 3-4-es védelmekben akár defensive end-et is játszhat. A meglepetésjátékos Caleb Brantley lehet (Florida Gators). Three tech védőfalembernek kiváló, bár nem hiszem, hogy első körben elviszik, kivéve, ha valaki benne látja a jövő Aaron Donaldját.
Bencsics Márk: Egyértelműen kimagaslik Jonathan Allen ebből a szempontból. Hihetetlenül mozgékony és brutális nyomást gyakorolni az ellenfél irányítóira a fal belsejéből. Gyakorlatilag Aaron Donald pár évvel fiatalabb másolata, amiben egyetlen kérdőjel a pozícióból fakadó alulméretezettsége, bár ez Aaron Donaldnak sem okozott végül problémát az NFL-ben. Utána kisebb űr tátong ezen a poszton, és Malik McDowellnél, vagy éppen Chris Wormley-nél (Michigan Wolverines) is olyan kérdőjelek merülnek fel, ami miatt nem 100%-ig egyértelműen elsőkörös játékosok.
Idén ugyan az elmúlt évek dömpingje után viszonylag kevés olyan támadófalember jelentkezett a draftra, akik azonnal kezdők lehetnének egy NFL-csapatnál, de az első körben azért akad néhány csiszolatlan gyémánt. Ilyen például Ryan Ramczyk, aki ugyan csak egy évet játszott a Wisconsin Badgers soraiban – előtte egy harmadosztályú csapatban töltött némi időt, noha a Pittsburgh Panthers is csábította –, de ennek ellenére őt tartják a szakértők a draft legjobb támadófalemberének.
Rendkívül gyors indulósebesség, és kiforrott technika jellemzi a játékát, aki szinte mindent tud, amit egy támadófalembernek tudnia kell. Annak ellenére, hogy egy műtét miatt a combine-t és a pro dayt is kihagyni kényszerült, szinte biztosan elviszik az első körben, noha a felépítése sem mondható ideálisnak, és emiatt az NFL-ben meggyűlhet a baja a gyorsabb védőkkel.
Cam Robinson az Alabama Crimson Tide emberfeletti méretű és atletikusságú játékosai közé tartozik: 198 centis magassága és 146 kiló körüli súlya igen komoly erőt képviselhet bármelyik támadófalban. A tavalyi szezonban, amikor az Alabama veretlenül menetelt egészen az egyetemi döntőig, az összes meccsen ő védte Jalen Hurts vakoldalát, és teljesítményével jócskán hozzájárult a 'Bama diadalmenetéhez, hiszen mind a futás- mind a passzblokkolásban magas szinten teljesített.
Apróbb technikai hiányosságok nála is vannak: a legszembetűnőbb, hogy súlypontja nincs mindig ideális helyen, emiatt az igazán agresszív védők ellen problémája lehet, de ezt könnyen kinőheti. A karakterproblémái viszont nagyobb kérdőjelet tesznek a neve mellé, hiszen volt már letartóztatva, éspedig egy lopott fegyver és némi marihuána társaságában.
Kovács Sándor: A támadófalemberek közül a meglepetésjátékos: Forrest Lamp lehet (Western Kentucky Hilltoppers). Nagyon jó alapanyag, négy évet játszott tackle-ként, , de az NFL-be méretei miatt, szerintem csak guard lehet, annak viszont kiváló kíváló. Lehet belőle első kör is, ha valaki futásblokkolásban erős guardot szeretne. A favorit egyértelműen Ryan Ramczyk. Iszonyatos indulósebesség, nagyon mélyen megy, főleg futásblokkolásban parádés. Imádni fogják a támadófaledzők. Wisconsinban mindenre megtanították, talán csak a méretéből adódó rövidebb keze, az ami hátráltatja majd a passzvédekezése hatékonyságát.Biztos első kör; nem lepődnék meg, ha Denver Broncosban vagy New York Giantsben kötne ki.
Bencsics Márk: Támadófalember-fronton idén meglepően szerény a felhozatal az elmúlt évekhez képest. Rendszertől függően lehet vonzó Ramczyk, illetve Robinson. Ramczyk egyértelműen a futásblokkolásban kiemelkedő, míg Robinson óriási termete sokszor hátrányként lépett elő. Mindketten elkelhetnek az első kör közepe/vége felé, hiszen ott rengeteg támadófalember-hiányos csapat van. Mellettük Garrett Bollest érdemes megemlíteni, aki remek adottságokkal rendelkezik és ha megfelelő rendszerbe kerül, ahol mozgékonyságát tudja kamatoztatni, már első évben komoly erősítés lehet.