Észak-Amerikában már a húszévesek diktálják a feltételeket

Ahogy az európai klubfociban, úgy az észak-amerikai bajnokságokban is a játékosmozgás a holtszezon legizgalmasabb része. Igaz, a major sportokban ehhez még hozzá lehet adni a draftot, azaz az amatőr játékosok börzéjét, ami körül szintén óriási a felhajtás. Az NHL 2019-es offszezonjában ezek ugyanúgy megvoltak, mint eddig, mégsem erről szólt a nyár, hanem néhány fiatal szupersztár és klubjaik bérvitájáról. Mindenki a másikra várt, hogy dőljön a dominó, aztán az utolsó pillanatra szerencsére el is dőlt. Néhány húszas évei elején járó hokis megmutatta, hogyan akaszthat le több tízmillió dollárt egy kis sztrájkkal és nagyon kemény ügynökökkel.

Így tízszerezd meg a fizetésed egy év alatt!

Ez akár egy MLM-alapon működő vállalat kicsit sem frappáns szlogenje is lehetne, az NHL-ben viszont tényleg sikerült néhány fiatalnak. Az észak-amerikai hokiligában az újoncok legnagyobb része először egy hároméves szerződést kap (entry level contract, röviden ELC), amelyből az alapfizetés maximum évi 925 000 dollár lehet. Ha ez a megállapodás lejárt, a játékos korlátozott szabadügynök lesz, azaz a játékjoga marad az eredeti csapatánál. Ha egy másik klub szerződést ajánl az adott hokisnak (offer sheet), azt a csapat tarthatja ugyanazokkal a feltételekkel, de akár el is engedheti. Ha nem születik megállapodás a játékos és a klubja között, akkor a játékos nem játszhat másik észak-amerikai együttesnél, de értelemszerűen ott sem, ahol addig igen.
Az élet úgy hozta, hogy 2019 nyarán rengeteg olyan fiatalnak járt le az ELC-je, akik zsenge koruk ellenére csapataik meghatározó alakjai lettek, és úgy gondolták, joggal robbantanának bankot.

Nézzük is a neveket a teljesség igénye nélkül:

Patrik Laine, Kyle Connor (mindkettő Winnipeg Jets), Sebastian Aho (Carolina Hurricanes) Mikko Rantanen (Colorado Avalanche), Brayden Point (Tampa Bay Lightning), Mitch Marner (Toronto Maple Leafs), Brock Boeser (Vancouver Canucks), Matthew Tkachuk (Calgary Flames), Charlie McAvoy (Boston Bruins), Zach Werenski (Columbus Blue Jackets), és még mások.

Közülük Aho, Marner, Point és Laine esete a legérdekesebb. Aho volt az első, akinek rendeződött a sorsa, ugyanis a Montreal Canadiens elé rakott egy offer sheetet július 1-jén, amit ő aláírt, ilyenre legutóbb 6 évvel korábban volt példa az NHL-ben. Ezek után a Hurricanesnek két hete volt eldönteni, hogy megtartja-e, de Ron Francis nem gondolkodott sokat, meccselte az ajánlatot, így a finn csatár további öt évre, összesen 42,27 millió dollárért maradt a raleighi klubnál. Sokan arra számítottak, hogy ez beindítja a piacot, és az első dominó eldőlésével borul a többi is, de nem ez történt. Patthelyzet alakult ki a játékosok (és ügynökeik), valamint a csapataik között.

Sebastian Aho, Patrik Laine és Mikko Rantanen 2016-ban még együtt nyertek Finnország színeiben junior-vb-t, 2019 nyarán így együtt összesen több mint 100 millió dollárért írtak alá az NHL-ben Forrás: All Over Press

Mindenki Marner új szerződésére várt, a fiatalok közül ugyanis talán ő számít a legtehetségesebbnek, azonban a Torontót nagyon szorította a fizetési sapka, ami alá valahogy be kellett gyűrnie őt is. A helyi médiát kilóra megvette Marner ügynöke, Darren Ferris, ezzel további nyomást gyakorolva a Maple Leafsre. Időközben néhány "kisebb hal" (pl. Provorov és Werenski) aláírt oda, ahova kellett, a többiek viszont továbbra is kötötték az ebet a karóhoz. Az edzőtáborok nélkülük zajlottak le, majd jöttek a felkészülési mérkőzések, még mindig nélkülük. Laine és Rantanen Finnországba, majd Svájcba utazott, hogy helyi klubokkal készüljenek (és az ügynökük is ugyanaz), Point esetében pedig azt lehetett hallani, hogy a felek nagyon távol állnak egymástól.

Aztán ahogy szorította az idő mindkét oldalt, úgy pörögtek fel az események. A hátralévők közül valóban Marner szerződése született meg a legelőbb, ő 6 évre 65,358 millióért marad, azaz évente majdnem 10,9 millióval lesz gazdagabb.

Hasonlítsuk össze ezt az újoncszerződésével, ami évi 894 000 dollár volt, máris kijön, hogy 12-szer annyit vihet haza a következő szezonban.

McAvoy, Boeser, Point, Tkachuk és Laine is megkapta a maga rövidtávú, áthidaló szerződését (ezzel kicsit elodázva a problémákat), Connor és Rantanen viszont hosszú távra írt alá. Előbbi hét év alatt 50, utóbbi 6 év alatt 55,5 milliót fog keresni, azaz évente 9,25-öt, ez 11-szer magasabb lesz, mint az előző három szezon alatt.
Így a holtszezon utolsó napjaiban lezárult a szappanopera, és elvileg mindenki készen áll a rajtra. Más kérdés, hogy a csapattársak miként fogadják vissza a "sztrájkolókat".

Címvédés? Kizárt. Kanadai győztes? Talán, de mégsem

Legalábbis a fogadóirodák szerint. 1984 óta tartják számon, mennyi esélyt adnak Las Vegasban arra, hogy az NHL-ben duplázzon a bajnok, és azóta nem volt olyan alacsony az odds, mint idén a St. Louis Bluesnak, amely 4,5%-ot kapott a szezonrajt előtt. Pedig a csapat jelentős része együtt maradt, szóval nem követnénk el azt a hibát, hogy leírjuk őket. Egy évvel ezelőtt mindenki megtette, aztán koppanás lett a vége.

Kanadában 1993 óta sóvárognak a Stanley-kupáért, utoljára ekkor nyert hazai együttes. Azóta kosárlabdában is csúcsra jutott az egyetlen juharleveles csapat (2019-ben a Toronto Raptors), így kezd roppant kellemetlenné válni a szörnyű ínség a hoki fellegvárában. A fogadóirodák a Toronto Maple Leafst tartják a második legesélyesebb csapatnak a végső győzelemre, de Mike Babcock együttese évek óta csődöt mond a rájátszásban, egyszerűen képtelen átlépni saját árnyékát. Ha ez ebben a szezonban sem sikerül, az a vezetőedző állásába kerülhet, a szurkolók legnagyobb örömére.

A Torontót csak a Tampa Bay Lightning előzi meg a listán, amely tavaly történelmi alapszakaszt futott. Andrej Vaszilevszkijt megválasztották a legjobb kapusnak, Nyikita Kucserov pedig a lockout utáni éra (2005 óta) a legmagasabb pontszámmal végzett a kanadai táblázaton.

Ebből aztán egy felfoghatatlan égés lett a playoff első körében, az épphogy csak bejutó Columbus Blue Jackets 4-0-val küldte őket golfozni.

A cél természetesen most is a kupa, de ahhoz valamit máshogy kell majd csinálnia Jon Coopernek és csapatának.

A tavalyi döntős Boston Bruins is egyben tartotta a keretét, mindenképp az ismétlés a cél a 2011-es győztesnél. Az biztos, hogy Zdeno Chara számára tökéletes búcsú lenne egy kupagyőzelem.
Az NHL lebonyolításának kegyetlensége, hogy ebből a három csapatból kettő szinte biztosan összecsap már az első körben, hozzájuk csatlakozhat még a Florida Panthers, amely Szergej Bobrovszkijjal és Anton Stralmannal erősített nyáron.

Sokkolta a Tampát (fehérben) és a világot a Columbus Blue Jackets Forrás: AFP/2019 Getty Images/Kirk Irwin

A másik keleti csoportból kiemelkedik a 2018-as győztes Washington Capitals, amely Jevgenyij Kuznyecov kokainproblémái ellenére is harcban lehet a döntőért, és a Pittsburgh Penguinst sem lehet figyelmen kívül hagyni, amíg Sidney Crosby és Jevgenyij Malkin vezeti őket. Megszabadultak Phil Kesseltől is, az öltözőben talán helyreállt a rend.

Nyugaton sem lehet egyértelmű favoritot mondani.

Tavaly a Calgary ugyanúgy felsült az első körben a 8. kiemelt Colorado ellen, mint keleten a Tampa, nagy kérdés, hogy a Pacific csoportot idén is meg tudja-e nyerni a kanadai együttes. Kihívói biztosan lesznek, a Vegas és a San José célja is a kupagyőzelem lesz idén. A Central csoport idén is a legerősebb lehet az NHL-ben, a hétből bármelyik csapat bejuthat a rájátszásba, bár a Minnesota talán kilóg egy kicsit. Sokan várják a többek között Nazem Kadrival erősítő Coloradót a döntőbe, de a közvetlen riválisok sem voltak tétlenek nyáron: a Nashville Matt Duchene-t igazolta le, Dallasba pedig Joe Pavelski és Corey Perry érkezett.

A kép, amitől a legtöbb San Jose Sharks-drukkert elfogja a sírógörcs: az egykori klubikon, Joe Pavelski a Dallas Starsban folytatja pályafutását Forrás: AFP/2019 Getty Images/Ronald Martinez

Az NHL-ben az a jó, hogy sosem lehet előre megmondani, ki emeli magasba a szezon végén a Stanley-kupát. Mindig van legalább 6-8 olyan csapat, amely hasonló eséllyel érhet oda a végén, de az is lehet, hogy egy kevésbé erősnek tartott alakulat mindenkit meglep. Az amerikai major ligák közül a fizetési sapka itt hatott a leginkább pozitívan, aminek a legnagyobb hozadéka, hogy nincs egyeduralkodó csapat (mint pl. az NFL-ben a New England Patriots, vagy az NBA-ben az elmúlt években a Golden State Warriors), szisztematikus építkezéssel a csúcsra lehet érni, de ugyanilyen fontosak az okos igazolások, míg a rosszul menedzselt klubok többnyire elbuknak. Magyar idő szerint október 3-án hajnalban indul az őrület, aztán júniusban kiderül, melyik módszer lesz idén sikeres.
Ha már az előszezonban ilyen gólok születtek, mi lesz az alapszakaszban?