Győzött a túlerő - dél-afrikai Fan Festen néztük a bronzmeccset

A négy évvel ezelőtti világbajnokságon és a 2008-as Európa-bajnokságon hatalmas sikert arattak a meccsek helyszínén a stadionból kiszoruló drukkerek számára létrehozott Fan Festek, és mivel Durbanben sikerült lemaradni az élményről, úgy gondoltuk, megnézzük, mi a helyzet Johannesburgban.

Ha valamiből egynél több van, az általában félreértést szül, amit ezúttal sikerült megtapasztalni, Johannesburgban ugyanis két hivatalos Fan Fest működik a vébé alatt, az egyik a Sandton, a másik a Soweto nevű negyedben található. Ehhez képest mi egy harmadikban, a St. Sithians gimnáziumban kialakított meccsnézős helyszínen kötöttünk ki, Norbival - itteni állandó tettestársammal - ugyanis sikerült félreértenünk egymást. Már az gyanús volt, amikor azt újságolta, hogy egy ismerős révén ingyenjegyet szerzett az amúgy 200 randos (6000 forint) belépő helyett, mivel úgy emlékeztem, a Fan Festre ingyen bemehet bárki, de ő a helyi, így rábíztam a dolgot. Mivel ő azt hitte, hogy én a gimis helyre gondolok, így automatikusan odamentünk, amivel végülis nem volt baj, hiszen a meccset adták, emberek voltak, a büfé is üzemelt, minden adott volt a szórakozáshoz.

Hogy a csípős hideg, a szombat esti buli vagy a viszonylag magas jegyár volt az oka, nem tudni, de elég szerény létszámú közönség foglalt helyet a három kivetítő előtt, első ránézésre egy MTK-REAC bajnokit idézte a látvány. Érkezni tudni kell - ezt nem csak Müller vezetőgólja miatt mondtuk, hanem azért is, mert éppen akkor foglaltuk el a helyünket, amikor a Bayern ifjú talizmánja kihasználta Muslera hibáját.

A Fan Fest nagy előnye, hogy az ember nem süketül meg a stadionokban állandó műsornak számító vuvuzela-szerenádtól, bár így kivetítőn nézve is elég komoly hangerővel szólt a dudálás, úgyhogy nem kellett attól félnünk, hogy a mellettünk ülő minden szavát meghalljuk. Norbi a Dél-Afrika elleni meccs óta utálja a szerinte folyton fetrengő és színészkedő uruguayiakat, úgyhogy Cavani gólját idézhetetlen mondatokkal konstatálta, bár a közönséget elnézve valami kollektív büntetést helyezhettek kilátásba azoknak, akik a dél-amerikaiaknak szurkoltak, mert alig páran csaptak a levegőbe 1-1-nél.

A hideg ellen ki rengeteg meleg ruhával és takaróval, ki sörrel vagy forró csokival védekezett, páran pedig egy bográcsszerű valamit álltak körül, amelynek közepén tűz égett, a nap vagányának választott srác ellenben rövidgatyában sem vacogott. A félidőben leteszteltük a dél-afrikai utánpótlást, az általános iskolás korú fiú egész ügyesen bánt a labdával, cserébe mi is bemutattunk neki néhány trükköt, sajnos a sötét miatt ez sem volt elég ahhoz, hogy egy zsíros szerződéssel elinduljon futballpályafutásunk.

Utoljára talán Magdi anyus rejtélyes halála okozott olyan sokkot, mint amit a második félidő elején Forlán látványos gólja eredményezett a szünetben némileg megfogyatkozó nézőknek, akik aztán Jansen egyenlítésénél maguk mögött hagyták az orrlógatást, és inkább tovább erősítették a német-dél-afrikai diplomáciai kapcsolatokat.

A német vírus az újonnan érkezőket is megfertőzte, a második félidő közepén betoppanó társaság legalábbis olyan vehemenciával szitkozódott Özil elbohóckodott helyzeténél, mintha egyenesen Bajorországból érkezett volna. Hogy nem csak a pályán, a Fan Festen is lehetett volna izgalom, arról az a vendég gondoskodhatott volna, aki elhagyta a slusszkulcsát, szerencsére a hangosbemondó még időben tájékoztatta arról, hogy sikerült meglelni.

A németek is megtalálták, amit kerestek, nevezetesen a győztes gólt, amit Khedira fejelt Muslera kapujába, az eredmény változása pedig azzal járt, hogy a Ghána elleni kezezése óta folyton bántott Suárezt kicsit békénhagyták a drukkerek, akik inkább a saját csapatukkal foglalkoztak. A meccs legvégén, Forlán felsőlécen nyomot hagyó szabadrúgásánál aztán egyszerre tört ki a megkönnyebülés sóhaja az összes német érzelműből, akikről nem mondható, hogy szétbulizták volna magukat a bronzérem miatt, mivel másfél perccel a lefújás után a többség elindult haza.

Mivel nem akartunk sötétben álldogálni, így mi is hasonlóan tettünk, ha életre szóló élménnyel nem is gazdagodtunk, a döntő előtti felvezetésnek tökéletes volt a Fan Festben eltöltött este.