Ebbe az álomcsapatba Neymar sem fért be

Nemcsak az elődöntőbe jutott válogatottakban voltak kiemelkedően jól futballozó játékosok a brazíliai világbajnokság első 62 meccsén – ez abból is látszik, hogy szubjektív és objektív szempontok alapján összeállított álomcsapatunkba a nyolcaddöntőben búcsúzók is beverekedték magukat. Mit gondol, ki ellen csinálták meg a legkevesebb sikeres cselt? És ki volt a legtöbbször a meccs legjobbja?

Nincs vébé álomcsapat nélkül, és ha már a FIFA a döntő előtt hirdeti ki, mi is elkészítettük a magunkét. Hogy ne legyen teljesen szubjektív az összeállítás, segítségül hívtuk az Origo vébéközvetítéseit segítő Opta statisztikáit, hogy lássuk, a számok alapján ki nyújtott kiemelkedőt egy-egy poszton.

Bár a világbajnokság végjátékában már a 4-3-3-as rendszerben játszó csapatok voltak többségben, a teljes mezőny leggyakoribb formációját, a 4-2-3-1-et választottuk az álomcsapat felállásának. Mindegyik játékoshoz mellékelünk egy jellemző statisztikai adatot, és zárójelben jelezzük, hogy az adott mutatóval hányadik a világbajnokság összesített ranglistáján. Úgy tűnik, a számok nem hazudnak: akit jónak láttunk, az általában jó is.

Tim Howard, Egyesült Államok:
81,8%-os védéshatékonyság (5.)

Az amerikai csapat tele van közepes játékosokkal, akik Európában szerény vagy semmilyen karriert sem tudtak befutni, csapatként valahogy mégis egyre erősebbnek tűnnek. Az amerikaiak általában csapatként mozognak jól, nehéz kiemelni egy-egy játékost, de az idén talán az egész világbajnokság legjobb teljesítményét nyújtotta egy poszton egy félig magyar játékos.

Tim Howard a csapata összes meccsén magabiztos volt, kisebb megingásai sem nagyon voltak, viszont Belgium ellen olyan teljesítményt nyújtott, ami az egyébként roppant erős mezőny élére (a mexikói Ochoa, a német Neuer, a nigériai Enyeama és a Costa Rica-i Navas elé) lökte. Több ziccert fogott azon az egy összecsapáson, mint ahánnyal a fentiek az egész tornán találkoztak, de az is sokatmondó, hogy négy meccsen összesen 33 lövés ment a kapujára.

Tim Howard Forrás: FIFA via Getty Images/2014 FIFA/Alex Livesey - Fifa

Phillipp Lahm, Németország:
80 passz meccsenként (5.)

Jobbhátvédként tettük be a csapatba, bár a csoportkörben még jobbára a középpályán számított rá Joachim Löw. Lahm mindkét poszton kiemelkedően játszik, szerelésekben és felszabadításokban ugyan nincs a legjobbak között (nem sokan jártak a németek térfelén ezen a tornán), viszont egészen kiemelkedően passzol. Meccsenkénti 80 átadásával az ötödik az összes játékost tekintve, és a 91 százalékos pontosság is nagyszerű. Németország csapatkapitánya megingás nélkül játszotta végig a vébét, nem kérdés, hogy posztja egyik legjobbja az egész világon.

Thiago Silva, Brazília:
0,2 sikeres csel ellene (1.)

A brazil védelem vele sem volt igazán acélos, de láttuk, mit tud a házigazda hátsó sora nélküle. Thiago Silva irányítása nélkül a németek átrohantak Brazílián, ami nem meglepő, hiszen a torna eleje óta érezhető volt, hogy a PSG középhátvédje a védelem szellemi vezére. Silva szinte átjátszhatatlan, ellene mutatták be a mezőny összes védője közül a legkevesebb sikeres cselt: meccsenként átlagosan 0,2-t, azaz egyet – akkor sárgát is kapott az Ivica Olic ellen elkövetett taktikai faultért. Meccsenkénti 9 felszabadításával szintén a közvetlen élmezőnybe tartozik. A nem szól mellette, hogy egy elképesztő butaságért kapott sárga miatt nem játszhatott az elődöntőben, de majd a kisdöntőben bizonyíthat Hollandia ellen.

Forrás: Origo

Ron Vlaar, Hollandia:
9,2 felszabadítás meccsenként (10.)

Ő az, aki tulajdonképpen egyetlen statisztikai mutatóban sincs a legjobbak között, viszont az első tízben gyakorlatilag az összes lényeges mutatóban ott van. Ennek ellenére nem tagadjuk, hogy az ő beválogatása erősen szubjektív, de valószínűleg nem csak minket ragadott magával a holland középhátvéd erőtől duzzadó játéka. Vlaar átlagosan meccsenkénti 2,8 megelőző szerelésével és 9,2 felszabadításával is a legjobbak között van, összesített pontszáma alapján pedig valóban a világbajnokság egyik legmegbízhatóbb középhátvédje. Egyetlen fenntartásunk vele szemben, hogy elég sokat szabálytalankodik.

Ricardo Rodriguez, Svájc:
5 szerelés meccsenként (3.)

Abszolút meglepetésember, de aki látta a svájci válogatott mérkőzéseit, az biztosan megjegyezte a spanyol apától és chilei anyától született Rodriguez nevét. A Wolfsburg balhátvédje a torna egyik nagy felfedezettje, meccsenkénti 5 sikeres szerelésével az abszolút rangsor 3. helyén áll, ami káprázatos teljesítmény egy 21 éves hátvédtől. Rodriguezt összesen háromszor játszották át az egész világbajnokságon, rengeteg lövést blokkolt, jó arányban sikerültek a felszabadításai, és meccsenként még 2,5 megelőző szerelésre is futotta tőle. Betehettük volna a csapatunkba a döntőbe jutó argentin Rojót, a német Höwedest vagy a holland Blindet is, de aki ilyen fiatalon ennyire meggyőző tud lenni egy vébén, az nálunk előnyt élvez.

Toni Kroos, Németország:
83 passz meccsenként (4.) és 3 gólpassz (2.)

Sokan tartottak attól, hogy Toni Kroos nem túlságosan könnyű-e egy háromtagú középpályára, de a játékos tökéletesen illik a két inkább védekező társa közé. Kroos az egész mezőny harmadik legtöbbet passzoló játékosa, remek passzpontossága (91 százalék) nemcsak a labdakihozataloknál érvényesül, de három gólpasszánál csak a kolumbiai Cuadrado tud többet felmutatni.

Kroos passzaiból indul a legtöbb német támadás (főleg, mióta Lahm visszakerült a jobbhátvéd posztjára), meccsenként 2,2 kulcspassza a mezőny első felébe helyezi ebben a kategóriában is, és bár ez igazából nem is tartozna a feladatai közé, kétszer is eredményes volt.

Toni Kroos Forrás: FIFA via Getty Images/2014 FIFA/Alex Livesey - Fifa

Javier Mascherano, Argentína:
84,8 passz (3.) és 4,7 szerelés (5.) meccsenként

A Barcelona rossz formája inkább a spanyol válogatottra volt hatással, a két argentin kulcsember közül Messi jó formája nem meglepő, Mascheranóé viszont annál inkább, hiszen a Barcában nem is azon a poszton szerepelt, ahol a válogatottban. Védekező középpályásként már azt a játékot mutatta, amiért anno elvitte a Barca: az ötödik legtöbb szerelést mutatja be meccsenként, és majdnem 85 passzánál csak ketten tudnak többet felmutatni az egész tornán.

Mascherano a felesleges durvaságokról is leszokott, sőt, ahhoz képest, hogy milyen sokat van játékban, brutálisan alacsony szám a meccsenkénti 1,2 szabálytalansága. Nem születnek majd dicshimnuszok a játékáról akkor sem, ha vébét nyer Argentína, pedig kulcsszereplő a javából.

Lionel Messi, Argentína:
6,5 csel (1.) és 3,5 kulcspassz (3.) meccsenként

Messi pontosan azt teszi, amit várnak tőle: a vállára kapta a közepesnél szemernyivel sem erősebb argentin válogatottat, és becipelte a döntőbe. A Barca zsenije minden korábbinál markánsabban ragadta magához a vezérszerepet, négy gólja közül mindegyik fontos volt, győzelmet vagy egyenlítést ért, és van egy gólpassza is – ami pedig elődöntőt hozott Svájc ellen.

A klubszezont közepes teljesítménnyel letudó klasszis gyakorlatilag minden játékelemben a mezőny fölé nő, és bár voltak gyengébb meccsei, még a hollandok ellen is a jobbak közé tartozott. Négyszer választották a meccs emberének, övé a világbajnokságon a legtöbb sikeres csel, a harmadik legtöbb kulcspassz, és ott van az élmezőnyben a kapura lövések, a megnyert párharcok és az ellene elkövetett faultok statisztikáiban is.

James Rodríguez, Kolumbia:
6 gól (1.)

A világbajnokság egyik nagy sztárja egy remek csapatot vitt el góljaival a legjobb nyolc közé (képzeljük el, hova jutottak volna, ha itt van a kolumbiaiakkal Radamel Falcao is). James Rodríguez ugyan csak a szerzett gólok számában szerepel az élen, de a többi statisztikai mutatója alapján is a világbajnokság egyik legjobb játékosának számít.

Amikor balszélsőt játszott, szórta a kulcspasszokat (2,3 meccsenként egyébként is remek eredmény), amikor a csatár mögött kapott szerepet, akkor pedig a kaput támadta igen eredményesen (3,2 lövés meccsenként), és ne felejtkezzünk el két gólpasszáról sem. Igaz, ez az Aranycipőért folyó harcban nem sokat segít rajta, hiszen az egy góllal mögötte nyomuló Müllernek már így is eggyel több asszisztja van.

James Rodríguez Forrás: Getty Images/2014 Getty Images/Clive Rose

Arjen Robben, Hollandia:
4,8 sikeres csel meccsenként (4.)

Amennyire Argentína Messitől függ, annyira kulcsszereplője Hollandiának Arjen Robben. A Bayern támadója igazi cselgép, csak hárman próbálkoztak nála többször sikeresen cselezéssel, de a csapatjátékból is alaposan kiveszi a részét: 2,5 kulcspassza van meccsenként, és egy gólpassza is volt, miközben a kapura lövési mutatókban az első 20 végén kullog. Szóval távolról sem az az önző figura, akinek sokan tartják. Robben egyértelműen a megfiatalított holland válogatott vezére lett, négyszer is a meccs emberének választották (ezzel az egész mezőnyt vezeti), és valóban akkor játszott igazán jól Hollandia, ha Robbennek jól ment a játék.

Thomas Müller, Németország:
5 gól (2.), 3 gólpassz (2.)

Müllerről még mindig nehezen hiszi el az ember, hogy akkora klasszis, amekkorának a számok alapján tűnik. Pedig a néhol valóban esetlennek tűnő támadó 24 éves korára olyan magasságokba jutott, ahova nála jóval magasabbra taksált játékosok soha: a gyakorlatilag a középpálya és a támadósor összes posztján bevethető Müller zsinórban második vébéjén lehet aranycipős (ehhez egyetlen gólt kellene szereznie a döntőben), egyértelmű esélye van a 36 évesen vb-gólrekordot döntő Miro Klose 16-os csúcsának megdöntésére.

Müller pont ugyanolyan hasznos volt a támadósor jobb oldalán is, mint középcsatárként. Az általa szerzett 5 gól és 3 gólpassz magasan a mezőny fölé emeli, pedig csak 2,7 lövéssel próbálkozik meccsenként (ezzel 35. az egész mezőnyben). Müller névvel persze illik jól játszani a német válogatottban, Thomas azonban így is minden várakozást felülmúl.