Az 1982-es spanyolországi világbajnokság nyugatnémet-francia elődöntője minden idők egyik legizgalmasabb mérkőzése volt. 1-1-es rendes játékidő után még négy gól esett a hosszabbításban, hogy aztán természetesen a németek menjenek a döntőbe büntetőkkel. Mégsem a tizenegyespárbaj vagy a szép gólok emléke ugrik be, ha visszaemlékszünk a találkozóra. 1-1-es állásnál, a második félidőben Platini indításával lépett ki az öt perce pályán lévő Battiston, aki a pattogó labdát a kapu mellé emelte, de arra már nem volt ideje, hogy megnézze, mennyire volt sikeres a kísérlete, mert
kíméletlenül érkezett a német kapus, Harald Schumacher könyöke és összes kilója.
Battiston elterült, a kezét pedig olyan lassan engedte le, hogy félő volt, nagyon komoly a sérülése. Platini elmondása alapján a csapattársak egy része tényleg azt hitte, ez az ember többé nem kel fel.
Schumacher horribilis mozdulata nyomán Battiston elvesztette két fogát és megsérült a gerincoszlopa is. Ráadásul a kapus nem túl jól kommunikálta a dolgot az eset után; amikor meghallotta, hogy fogászati beavatkozásra is szükség van, ennyit mondott:
Ha ez minden baja, fizetem a koronákat."
Schumacher mozdulata nemhogy lapot nem ért a bírónál, de a játék kirúgással folytatódott. Így a német kapus maradhatott a pályán, hogy aztán két büntetőt is megfogjon és döntőbe vigye a nemzetét.
Schumacher később bocsánatot kért áldozatától, aki ezt nagyvonalúan elfogadta. Ez azonban nem győzte meg a franciákat: egy szavazáson az ország legutáltabb emberei versenyen Schumacher diadalmaskodott. Adolf Hitler előtt.
A dolog további érdekessége, hogy 1984. április 18-án Franciaország-NSZK mérkőzéssel avatták fel az 1984-es Európa-bajnokságra felújított strasbourgi Meinau-stadiont. Ekkorra már Battiston is felépült a sérüléséből, az NSZK kapujában pedig változatlanul Schumacher állt. A korabeli sajtó a végletekig felkorbácsolta a meccs előtt az indulatokat. Ötven perccel a kezdést megelőzően Schumacher egyedül jött ki melegíteni, tüntetőleg ahhoz a kapuhoz ment, amely mögött a francia B-közép szurkolói ültek.
A nézők banánnal és naranccsal dobálták meg a német kapust.
A meccset 1-0-ra Genghini góljával a franciák nyerték. Az első félidő háborús hangulata a másodikra teljesen alábbhagyott, Schumacher és Battiston pedig a meccs alatt többször is látványos gesztusokkal üzent a világnak, hogy kettejük között már nincs semmilyen probléma.
Brazíliának házigazdaként kötelező feladat lett volna a döntőbe jutás 2014-ben. Nem kaptak ehhez túl könnyű ellenfelet az elődöntőben, mert a 2000-es Eb-kudarc után új alapokra helyezett német futball képviselői ellen kellett felmondaniuk a leckét. A védelemből hiányzott az eltiltott Thiago Silva, a sérült Neymar hiánya miatt pedig még tovább csökkent az addig sem ellenállhatatlan brazil támadókedv és –hatékonyság.
Már az is eltúlzott görcsösséget árult el, ahogyan a himnuszt hisztérikusan zokogták a hazai futballisták a stadion légkörébe. Mint kiderült, az éneklésbe sokkal több erőt tettek, mint a védekezésbe. A németek folyamatos labdaszerzésekkel alakíthatták ki a vb-elődöntőhöz képest nevetségesnek mutatkozó könnyed gólhelyzeteket, amiből jó sokat ki is használtak.
Az első félidőnek volt olyan hatperces periódusa, amikor a brazilok négy(!) gólt kaptak. A meccs vége 7-1-es, megalázó, történelmi, megsemmisítő vereség lett, Németország pedig szép ösvényen taposta ki magának a 2014-es vb-címét.
Ez a rekord csak a hivatalos feljegyzések szerint egyedülálló, ugyanis
három gólt ezen az egy eseten kívül még senki nem lőtt egy világbajnoki döntőben.
Az se biztos, hogy Geoff Hurst 1966-ban megcsinálta a bravúrt, harmadik találatának jogosságát ugyanis ötven éve rejtély fedi – vagy legalábbis jókora viták övezik. A rendes játékidőben nem bírt egymással Anglia és az NSZK, a németek természetesen a 89. percben mentettek hosszabbításra.
A 101. percben Hurst dőlt rá jobbal, a labda a felső lécre pattant, onnan pedig lefelé. Hogy egész pontosan hová, máig nem nyert teljes bizonyosságot. A svájci bíró kiment az azeri partjelzőhöz, akivel - közös nyelv híján - activityvel megbeszélték, hogy benn volt.
A partjelző, Bahramov későbbi memoárjaiban úgy mesélte, hogy ő a kapufát is gólnak látta, tehát nem is a lepattanó labda helye alapján segített kollégájának.
Brit tudósok (tényleg ők) különböző technikai segítség igénybevételével megállapították, hogy valószínűleg 2 és 5 centi közötti távolság kellett volna még ahhoz, hogy a labda teljes terjedelmével átmenjen a gólvonalon. Előkerült egy olyan felvétel is, amely másik szögből veszi az esetet, ez is ezt támasztja alá.
Roger Hunt viszont, aki talán a legközelebb volt az esethez halálos magabiztossággal állította, hogy a labda túlhaladt a vonalon, ezért is kezdett önfeledt ünneplésbe ahelyett, hogy rástartolt volna a kipattanóra. Hurst a 120. percben kilőtte még a rövid felsőt, így az első és máig utolsó finálé-mesterhármassal megnyerte a vb-t az angoloknak.
Ha angolok állnak büntetőpárbajhoz, annak sosincs jó vége.
Egy angol humorista szerint olyan érzés nézni őket, mint karúszó nélküli kisgyereket a vízben.
A 2006-os vébén a portugálok ejtették ki őket tizenegyesekkel, a meccs mégsem erről maradt emlékezetes, hanem a 62. percről. Wayne Rooney tekeredett rá a labdára, két portugállal is erőn felül birkózott, hogy megtartsa azt, de időközben a bíró közvetlen közelében megtaposta Carvalhót. Elizondo sporttárs nem rántotta elő azonnal a pirosat, csak azután, hogy Rooney akkori klubtársa, Cristiano Ronaldo gyorsabban ment oda reklamálni, mint ahogy Usain Bolt futja a százat.
Nem ez volt azonban a legfurcsább a jelenetben, hanem az, hogy a piros lap kiosztása után Ronaldo egy elégedett kacsintással jelezte a kispad felé: küldetés teljesítve.
Az angol lapok hónapokig cikkeztek arról, hogy mekkora balhé lesz emiatt a Unitedben, edzésre vitt bokszkesztyűkről is írtak, ennek azonban kevés valóságtartalma volt. Rooney az önéletrajzi könyvében bevallotta, nem neheztelt sokáig Ronaldóra, ráadásul ő is szeretett volna az első félidőben sárgát reklamálni neki egy műesés miatt. Az eset utóéletének nagyobb volt a füstje, mint a lángja, a kacsintásra azonban mindenki emlékezni fog.
Innen folytatjuk hamarosan a 3. résszel.