A meccs, amikor az angliaiak megverték az angolokat

Belgium's coach Roberto Martinez gestures beside England's coach Gareth Southgate (L) during their Russia 2018 World Cup play-off for third place football match between Belgium and England at the Saint Petersburg Stadium in Saint Petersburg on July 14, 2018. / AFP PHOTO / Paul ELLIS / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - NO MOBILE PUSH ALERTS/DOWNLOADS

Mottó: Kommentátor az, aki a meccs előtt elmagyarázza, hogy mi fog történni, a meccs után pedig elmagyarázza, hogy miért nem az történt. A jogot fenntartom!

Forrás: Origo

A világbajnokság bronzmeccse Belgium és Anglia között egyfajta angol belügyként indult,

lévén a 22 kezdőjátékosból 19 a Premier League valamelyik csapatában játszik.

Az nem csoda, hogy az angol kezdőben mindenki, de a belgából is nyolcan. A három cseréjükből is egy a szigetországban focizik. Mindez azért érdekes, mert a korábbi angol válogatottak sikertelenségének okaként gyakran emlegették a mindenkori angol első osztályú bajnokság játékosokat kizsigerelő voltát. Alighanem ettől a jövőben eltekinthetünk. (A döntőben várható francia kezdőcsapatban is négyen angol klubban játszanak, a horvátok viszont elsősorban az olasz és a spanyol bajnokságot képviselik, egyedül Lovren liverpooli.)

Jobbak voltak az angliaiak

Valami más változott tehát meg az angol válogatott háza táján. Azt azonban a bronzmeccs is bebizonyította, hogy ez a változás még nem befejezett. Belgium egyértelműen jobb volt még akkor is, ha 1-0-nál megvolt az angol esély az egyenlítésre. Ám összességében elmondható, hogy a belgák támadásban és védekezésben is jobbak voltak.

A viccgólkirályt valószínűleg Anglia adja, de Belgium boldogabb a bronzzal

Belgium szerezte meg a harmadik helyet a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon, miután a bronzmérkőzésen 2-0-ra legyőzte Angliát. Ez a belga válogatott történetének legjobb helyezése, míg az angolok 1990 után ismét lecsúsztak a dobogóról, így az 1966-os vb-cím kivételével továbbra sem sikerült érmet szerezniük.

Sőt a kispadon is, mert Roberto Martínez belga szövetségi kapitány kalkulált jobban, amikor gyakorlatilag csak egy helyen változtatott a kezdőn – igaz, az nem jött be igazán. Gareth Southgate bátrabban nyúlt a kerethez, de ez gyengítette a középpályát, Sterlinghez való ragaszkodása pedig továbbra is nehezen magyarázható. A szünetben eszközölt változtatásai ültek, de nem hoztak fordulatot.

Angol remények

A változás látható jelei miatt azonban összességében inkább pozitív a vébészereplés megítélése Angliában. Viták persze vannak és lesznek. Kétségtelen, hogy

a hét mérkőzésből csak hármat nyert meg Anglia: Panama, Tunézia és Svédország ellen.

Két döntetlen – Kolumbia ellen végül 11-esekkel továbbjutottak, de Horvátországtól a hosszabbításban kikaptak - és két vereség Belgiumtól. Ez összességében azért nem túl acélos, mindenesetre ők lettek a világbajnokság negyedik legjobb csapata a helyezés alapján. Ugyanakkor a FourFourTwo angol kiadása – igaz még az elődöntő előtt – elkészített egy listát azzal a címmel, hogy „Tíz ok, amiért egész Anglia szerelembe esett Gareth Southgate-tel". Érdemes végigszaladni rajta.

1. Anglia győz: Ezt azóta egy kissé meghaladta az élet.
2. A mellény: Southgate egész öltözködése elégedettséggel töltötte el Angliát. A tökéletesen szabott nadrág, a halványkék ing, és a nemzeti színeket felvonultató nyakkendő is remek, de a mellény annyira elkápráztatta az angolokat, hogy az egyik nálunk is jól ismert multinál 35%-kal emelkedtek a mellények árai. Az azért furcsa, hogy ez a listán a második, de valószínűleg a sorrendnek nincs jelentősége.

   

   Így tapsol egy igazi gentleman Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann/Sven Simon

3. Szerénység Barátságos, szerény és két lábbal a földön járó. Sportszerű az ellenféllel a pályán és a nyilatkozataiban is.
4. Oroszlánüvöltés: Az utolsó öt angol szövetégi kapitány nem volt túl karizmatikus egyéniség. Göran Eriksson csendes volt, McLaren mozdulatlan, Capello hűvös, Hodgson magába forduló. Allardyce-t hamarabb rúgták ki, mint kiderülhetett volna, hogy milyen szövetségi kapitány lett volna. Southgate viszont élénk, határozott, figyelemreméltó. A mérkőzés alatt együtt él a játékkal, meccs után kapcsolata van a szurkolókkal. A svédek elleni győzelem után ő vezénylete a szurkolók kórusát.
5. Csapatépítés: A hosszú együttlétet rendszeresen felvidította különféle kikapcsolódást szolgáló programokkal, játékokkal, háziversenyekkel.
6. Apafigura: A 47 éves Southgate apja lehetne a legtöbb játékosának. Nemcsak egy edző különféle tervekkel és három lépés távolságtartással, hanem ha kell, igazán emberi gesztusokkal segíti át a játékosait a lelki problémákon, vagy erősíti meg őket önmagukban.
7. Semmiből a csúcsra: Ez angolul jobban hangzik: From zero to hero. 1996-ban az Angliában rendezett Eb elődöntőjében az ő kihagyott 11-esével estek ki Németország ellen. Most azonban a saját - azóta is kísértő - hibájából okulva tudatosan készült a büntetőkre. Annak idején hatodik rúgóként váratlanul került abba a helyzetbe, most azonban mindenre felkészítette a csapatát. Kolumbia ellen először nyert 11-es párbajt Anglia a világbajnokságok történetében.
8. Merész döntések Angliában, a „tapasztalat a kulcs" dogma bűvöletében éltek sokáig. Southgate azonban a világbajnokság holtversenyben második legfiatalabb keretével utazott Oroszországba. Sokakat sokkolt, hogy otthon maradt Jack Wilshere, Joe Hart, Chris Smalling és Theo Walcott. Nélkülük viszont éhesebb, fittebb, ötletesebb lett a csapat. Az elveszített elődöntő és bronzmeccs után nyilván a rutintalanság a kritikusok egyik érve lesz, de az biztos, hogy hosszú távon ígéretes a mostani keret.
9. Egy srác közülünk. Közszájon forog egy nyilatkozata:

A hétköznapokon csak vizet és alkoholmentes italokat fogyasztok. De a hétvégén szeretek legurítani pár korsó sört.

10. Pont, mint egy átlag angol.
11. Nem celeb Nem hivalkodó, nem magamutogató, nem szerepel fölöslegesen. Sokkal inkább lényeglátó és realista. Így nyilatkozott a saját csapatáról: „Egy olyan csapat vagyunk, amelyik a sokféleségével és a fiatalságával a modern Angliát képviseli. Remélem, ebben sokan mellénk állnak. Most együtt lehetőségünk van, hogy hatással legyünk valami sokkal fontosabbra, mint amik egyénenként vagyunk."

Furcsa egybeesés

Hogy Belgiumban miképpen vélekednek a saját csapatukról és a szövetségi kapitányukról, arról nem találtam hasonló listát. Ugyanakkor kísérteties a hasonlóság. Roberto Martínez ugyan nem belga, hanem spanyol, de 23 éve Nagy-Britanniában él, ott játszott, majd edzősködött, a felesége egy skót hölgy.

Ő is szerény, sportszerű, lényeglátó, elegáns.

Udvarias a sajtóval és az ellenfelekkel. Közvetlen a kapcsolata a játékosaival. Ő is meghúzta a váratlant, amikor kihagyta Nainggolan-t. De képes a pályán is váratlant húzni, képes meglepni az ellenfeleket taktikailag. Az Európa-bajnokság kudarca után pedig a világbajnoki dobogóra vezette Belgiumot.

Még egy szimpatikus fickó Forrás: AFP/Giuseppe Cacace

Ők verték ki Brazíliát, és kétszer győzték le Angliát. Egyedül a franciák elleni elődöntőbeli 0-1 lehet fájó, mert játékban nem voltak messze a továbbjutástól. De Belgium másodszor jutott a legjobb négy közé, és először szerzett világbajnoki érmet.

Mindkét válogatott sorsát érdemes lesz figyelemmel kísérni a következő világbajnoki ciklusban. Néhány játékos kivételével a többség ott lehet Katarban is, de a köztes Európa-bajnokságon is természetesen. Egyik szövetség sem akar majd valószínűleg megválni a szövetségi kapitányától. Ki tudja, talán hamarosan újra összecsapnak.