Kezdjük a játékvezetőkkel:
örök törvény, hogy bírókat csak a győztes meccs után szabad kritizálni, különben mindez magyarázkodásnak, felelősség-hárításnak tűnik.
Most döntetlen lett a magyar-olasz, tehát egy kicsit azért érinthetjük a játékvezetők tevékenységét. Ha feltételezzük a semlegességet (mert mást nem is tehetünk), akkor hibákról beszélhetünk. Azt kell mondjam, hogy ebben az izraeli bíró járt előrébb, sajnos minket több hibája sújtott mint az olaszokat. A bibi csak annyi, hogy ugyanő öt évvel ezelőtt a junior vb döntőjében (amelyet szintén az olaszokkal játszottunk) szintén nem fifti-fifti arányban hibázott. Amikor megtudtam, hogy újra ő fújja nekünk az olasz meccset, megnyugodtam, mert kétszer nem fordulhat elő ugyanez. Tévedtem, megint rossz napot fogott ki, és megint nem fele-fele arányban rontott el ítéleteket.
És akkor a csapatról: negatívum, hogy 7-6-os vezetésünknél majd 7-7-es állásnál is hibáztunk emberelőnyben, tiszta helyzetben, de
a nagy pozitívum, hogy ebből a hullámvölgyből fel tudtunk állni és kiegyenlítettünk amikor az olaszok két góllal vezettek.
Összességében a lényeg, hogy közepes játékkal is egy nagyon brusztos meccsen hoztuk a döntetlent, a jövőben kezelnünk kell a bírói hibákat, azaz nem szabad, hogy azok lelki hatása miatt gyengüljön néhány egyéni teljesítmény, mert az együtt már sok lehet! Ahogy az első, úgy a második meccset is gyorsan archiválni kell és a következő meccsekre koncentrálni.
Good luck! Azaz sok szerencsét!
Kemény Dénes