Vágólapra másolva!
A magyar futballtörténelem élő legendája, az Aranycsapat tagja, Sándor Károly a napokban ünnepelte 75. születésnapját. Az egykori nagyszerű jobbszélső szívesen mondott igent az [origo] meghívására, és a Társalgóban mesélt régi futballélményeiről, valamint véleményezte a mai magyar focit, és a kapitánykérdésről is szót ejtett. Mint elmondta, boldog és elégedett az életével, és inkább egy Sopron-Szombathely meccset néz meg, mint egy Juve-Intert, hiszen a Juventus neki már nem tud újat mutatni. A Csikarként ismertté vált legenda úgy véli, hogy az edzők kezében van a magyar futball jövője.

- Nagy szeretettel üdvözlök mindenkit, és nagy megtisztelésnek veszem, hogy kíváncsiak a véleményemre. Lehet bármilyen kérdés, akár kényes is, véleményem el fogom mondani. Bár kezdő vagyok az interneten, de ami eljut az érdeklődőkhöz, biztos hogy fogják hasznosítani, s lesz olyan is, akivel nem fogok egyetérteni. Mert a labdarúgásban az a csodálatos, hogy mindenki ért hozzá, és más vélemények ütköznek. De egész bátran biztatom önöket, hogy kérdezzenek!

- Tiszteletem! Ön tagja volt az Aranycsapatnak, ez tény. Önt miért nem ünneplik úgy, mint Grosicsékat? (cool)
-
Jogos, mert én nem játszottam, de hát az Aranycsapatnak a közelében lenni nagy megtiszteltetés, sőt tíz évig Bozsikkal laktam együtt egy szobában, sokszor voltam az Aranycsapatnál tartalék, de legalább 15-20 alkalommal játszottam is, és közelről csodálhattam meg őket.

- A nagy 6-3-as meccsen tartalékos volt... Volt valami oka, hogy nem került be a kezdő 11-be? (Forro_cica)
-
Igen, a kapitánnyal, Sebes Gusztávval összeütközésünk volt korábban, elég érzékeny ember voltam, és amikor úgy éreztem, hogy nekem volt igazam, akkor egyszerűen visszabeszéltem, kikértem magamnak. Akkor a kapitánynak többek között Rákosi Mátyás és Farkas Mihály volt a támogatója, gondolhatják, hogy nem volt könnyű dolgom. Ezen kívül nagyon sok mérkőzést, kb. 40-et zsinórban nyertek, és öt világklasszis játszott a csapatban: Bozsik, Kocsis, Hidegkuti, Puskás és Czibor, ők voltak a legjobbak, amióta feltalálták a futballt. Soha egy időben egyszerre nem játszott egy csapatban öt ilyen ember. Az a véleményem, hogy a másik hat már teljesen mindegy, hogy ki volt. Elég sok gólt kaptunk is, de ők mindig többet rúgtak.

- Hogyan lett focista? (barack_x-|away)
- Nem volt más választásom. Gyerekkoromban első osztálytól kezdve Szegeden, egy elég szegény környéken laktunk, és rongylabdával futballoztunk. Olyan rongylabdát tudtunk csinálni 8-9 éves korunkban, hogy visszapattant a kemény falról. Egész nap játszottunk.

- Jó estét, Csikar úr! Hogy van az egészsége? Milyen volt az Aranycsapatban? Ön szerint is nagyon rossz most a magyar foci? (H8_DVSC)
-
Az egészségemmel nagyon meg vagyok elégedve, a napokban ünnepeltük a 75. születésnapomat, s ha még 5-6 évig kihúzom, meg leszek elégedve, de lehet, hogy hosszabbítást fogok kérni. :) Csodálatos pályafutásom volt, boldog életem volt az elmúlt 56 év, amit Budapesten töltöttem az MTK-ban. Megtanultam írni, olvasni, világot látni, barátokat szerezni. Örülök, hogy 75 éves koromban az interneten is kíváncsiak az emberek az én véleményemre. Ennél nagyobb sikert nem kívánhat az ember, szerencsésnek tartom magamat. Azok után, amilyen volt a magyar foci az elmúlt 50 évben, ahogy el volt kényeztetve a magyar drukker, azok után nem csodálom, hogy el vannak keseredve, mert meg se közelíti a mai labdarúgás, nicsenek akkora sztárok, született tehetségek. Szomorúan állapítom meg, hogy mai labdarúgóink ezzel az eredménnyel és fizetéssel is meg vannak elégedve, pedig a labdarúgásnál nem lehet több mint 10 évet számítani, és az alatt az idő alatt egzisztenciát kell tudni teremteni. Itt kell megalapozni a jövőt, a családot, mindent. Akinek egy kicsi érzéke van hozzá, nagy akarattal meg lehet csinálni.

- Csikar bácsi! Ki legyen a szövetségi kapitány? (l_sc)
-
Én azt mondom, hogy csak magyar kapitányt hozzanak, mert az eddigiekből ezt tapasztaltam, mivel egész közel voltam Jeneihez, akit Romániából hoztak, vagy jó példa a holland Henk Ten Cate, aki az MTK-nál volt tréner. Ma is azt hisszük, hogy mi vagyunk a legjobbak Európában, bár a 65-70. helyen van jegyezve a magyar labdarúgás. A régi játékosok, trénerek annak drukkolnak, hogy bukjon meg a külföldi. Nagyon beképzeltek vagyunk, sokszor még azt hisszük, hogy mi vagyunk a világelsők, pedig ez csak álom. Még a magyar trénereket is nehezen értik meg a játékosaink, mert amikor lecserélik őket, sokszor hallottam, hogy odaszóltak a magyar edzőnek, "Nem talált mást?". A külföldi trénereket nem ajánlom. Magyar tréner kell, a 4-5 szóba jött közül kell választani, de elsősorban a kluboknál kell megszerezni azt a tudást, kondíciót, ami után fel lehet venni egy lengyel, svéd válogatottal a versenyt. Szeretném még megélni egyszer, hogy vb-n játszon a magyar válogatott. Remélem, hogy összefognak, nem nagy csodát kell csinálni, ugyanolyan kondícióba kell hozni a magyar játékosokat, amilyenben az elmúlt években a selejtezőkön játszottunk. De 40 percnél tovább nincs állóképessége a magyar játékosoknak, ez pedig kevés. Minden játékosnak az év elején megvizsgálják a szívét, vérnyomását, és egészségesnek találják - ha így van, akkor nem szabad kímélni őket. Olyan felkészítést kell nekik kitalálni, ami egész évre elég.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!