Előre jelzi a bűncselekményeket ez a mesterséges intelligencia

A speciális mesterséges intelligencia rengeteg biztonsági kamera képének valós idejű elemzése alapján dolgozik. Képes lehet előre jelezni a bűncselekményeket, mielőtt azok megtörténnek.

Bár a koncepció korábbi irodalmi művekre és filozófiai vitákra vezethető vissza, a Minority Report című film hozta be a köztudatba azt az elképzelést, hogy a hatóságok még a bűncselekmények bekövetkezése előtt megelőzhetik azokat. Ez az elképzelés hamarosan valósággá válhat, köszönhetően dél-koreai kutatóknak. Az ország Elektronikai és Távközlési Kutatóintézete bemutatta a „Dejaview” nevű mesterséges intelligencia-rendszert, amely a CCTV-felvételeket elemzi a bűncselekmények felderítése és esetleges megelőzése érdekében.

Bűncselekményeket képes előrejelezni a mesterséges intelligencia a biztonsági kamerák képe alapján.

A Dejaview gépi tanulást használ a minták elemzésére és a közelgő bűncselekmények jeleinek azonosítására. Olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a napszak, a helyszín, a korábbi incidensek nyilvántartása és más változók, hogy felmérje a gyanús események bekövetkezésének kockázatát. A TechXplore jelentése szerint az alapvető technológia két kulcsfontosságú tényező alapján működik. Először is van egy idő/tér alapú előrejelző modell, amely olyan elemeket értékel, mint például, hogy korábban történt-e bűncselekmény egy adott területen késő este.

Az előzményekből számolhatja ki a lehetséges bűncselekményeket az MI

Ha például egy csendes, elszigetelt helyen olyan környezeti tényezők vannak melyek egy korábbi késő éjszakai bűncselekményhez köthetőek, a rendszer úgy értékeli, hogy nagy a kockázata egy újabb incidensnek. A hatóságok ezután a CCTV-felvételeken keresztül proaktívan, szorosabban figyelemmel kísérhetik ezeket a magas kockázatú zónákat, hogy megelőzzék az incidenseket, mielőtt azok bekövetkeznének, és megfelelően elhelyezzék a válaszcsapatokat.

A Seocho város helyi adataival végzett helyszíni tesztek során ez a „prediktív bűnözéstérképező” rendszer 82,8%-os pontosságot mutatott.

A Dejaview második összetevője az úgynevezett „egyénközpontú visszaesés-előrejelzés”. Ez a módszer azokra az egyénekre összpontosít, akiknél „magas a kockázat”, hogy ugyanazokat a bűncselekményeket megismétlik. A mozgásmintáik nyomon követésével a technológia elemezni tudja, hogy viselkedésük jelzi-e, hogy hamarosan újabb bűncselekményt követhetnek el. Ehhez természetesen szükség van egy magasfokú személyfelismerő rendszer kiépítésére és használatára is, ami a nyugati országokban egyelőre minimum adatvédelmi aggályokat vet fel.

Ami pedig azt illeti, hogy a Dejaview hogyan szerezte meg a jelenlegi tudását, a technológiát egy több mint 32 000 CCTV-klipből álló hatalmas adathalmazon képezték ki, amely három év alatt különböző incidenseket rögzített. A mesterséges intelligencia megtanulta felismerni a mintákat ezekből az adatokból, és most ezt a „tudást” alkalmazza élő forgatókönyvekre.

Természetesen a mesterséges intelligenciával támogatott bűnmegelőzés orwelli következményei minden bizonnyal vitákat fognak kiváltani, különösen, ha az egyének nyomon követéséről van szó. Az ETRI egyelőre úgy tűnik, hogy a Dejaview alkalmazását a közbiztonsági infrastruktúrára, például repülőterekre, energetikai létesítményekre, gyárakra és nemzeti események megfigyelésére korlátozza. A kereskedelmi felhasználás speciális biztonsági ügynökségek számára 2025 végére várható.

Dél-Korea nincs egyedül a technológia kutatásával. Argentína is létrehozott egy új AI-egységet, amelynek célja a bűnözők megelőzése, felderítése, kivizsgálása és üldözése speciális algoritmusok segítségével. Argentína megközelítése egy lépéssel tovább megy, mivel a CCTV-n túlmenően a közösségi médiát, a weboldalakat, sőt még a dark webet is magában foglaló adatokat is elemzi.