Levéldarázs fosszíliát fedeztek fel

Ez a rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszília egy mára kihalt új levéldarázs fajhoz tartozik.
Fotó: Michael Frense
Vágólapra másolva!
Ez az első ilyen felfedezés Ausztráliában, mely új fényt derít a rovarok és toxikus növények koevolúciójára. Egy ausztrál kutatócsapat egy mára kihalt levéldarázs egy új faját fedezte fel egy rendkívül jó állapotban fennmaradt, Új-Dél-Wales közepén talált fosszíliából. Ez a fosszilizált levéldarázs, mely 11-16 millió éves, a miocén időszakból való, Ausztráliában az első, a világon a második ilyen fajta felfedezés. Egy paleontológus csapat találta 2018-ban, mely egy fosszília lelőhelyet, az Új-Dél-Wales közepén elhelyezkedő a McGraths-síkot vizsgálta, ami azóta sok más részletes fosszíliát adott.
Vágólapra másolva!

A Mudgee Local Aboriginal Land Council (Mudgee-i Helyi Bennszülött Föld Bizottság) jóváhagyásával wiradjuri szavakat használtak az új faj elnevezéséhez: Baladi warru (Baladi: fűrész, warru: darázs). A név tiszteletadás azon föld tradicionális tulajdonosainak, ahol a fosszíliát találták. A levéldarázs méregzsákkal rendelkező darázs, mely a legszélesebb körben ismert darázsfaj csoport Ausztráliában. Az Ausztrál Nemzeti Tudományos Hivatal: CSIRO, a Canberrai Egyetem, az Ausztrál Múzeum és a Queenslandi Múzeum kutatói analizálták a levéldarázs szárnyának vénahálózatát és más a fosszíliában megőrződött vonásokat és megállapították, hogy taxonómiailag a levéldarazsakhoz tartozik és új fajklánt írták le. Megvizsgálták a fosszíliát, a morfológiáját, aztán összetették ezt az információt a jelenlegi levéldarázsfajok széles körű mintájából származó molekuláris és morfológiai adatokkal. Ez segített megfejteni, hogy a fosszília a levéldarazsak életfáján helyezkedik el.

Ez a rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszília egy mára kihalt új levéldarázs fajhoz tartozik.
Ez a rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszília egy mára kihalt új levéldarázs fajhoz tartozik.
Fotó: Michael Frense / CSIRO

 

A levéldarázs fosszília a kréta időszakból való

 

A fosszília korából és elhelyezkedéséből megállapították, hogy a levéldarázs a kréta időszakból való, körülbelül 100 millió évvel ezelőttről, mely azt jelenti, hogy ősi ősei a Gondwanában éltek. Amikor ez a szuperkontinens szétvált, a levéldarazsak szétszóródtak Ausztráliában és Dél-Amerikában.

 

Amikor a fosszíliát vizsgálták, pollenszemeket azonosítottak a levéldarázs fején, ami elárulta, hogy egy virágzó Quintia növényt látogatott.

 

 Ez segített a csapatnak a McGrath-sík paleokörnyezetében történt komplex fajok közötti interakciókat nyomon követni.

A Baladi warru rekonstrukciója, ahogyan kinézhetett 11 és 16 millió évvel ezelőtt.
Fotó: Alex Boersma / CSIRO

Michael Frese, a Canberrai Egyetem plaeontológusa és a CSIRO vendégtudósa, aki a fosszíliát találta azt nyilatkozta, hogy ez a felfedezés segíteni fog a kutatóknak nyomon követni a levéldarazsak evolúcióját és elterjedését. Különösen, segít, hogy megismerjék a levéldarazsaknak azt a hihetetlen képességét, hogy mérgező növényeket fogyasztanak. Myrtaceae - egy fás növénycsalád, ahova az eukalipusz is tartozik - leveleket esznek, mert van nekik olyan szájrészük, amivel el tudják különíteni a mérgező olajokat, vagy van a belükben egy kémiai detoxikáló rendszer. 

 

Ez képessé teszi a lárvákat, hogy védekező fegyverkánt használják az olajokat.

 

Ez a munka segít a kutatóknak, hogy megértsék a levéldarazsak jelenlegi eloszlását Ausztrália és Amerika szerte. Bár ez a faj évmilliók óta kihalt, információkat nyújt az őshonos beporzókról, így megérthetjük evolúciójukat és jelenben gyakorolt hatásukat. 

(Forrás: CSIRO: https://www.csiro.au/)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!