Gyereksírt találtak Visegrádnál - képek

Megrázó középkori temetkezési szokásra utaló gyermeksírt találtak a Szűz Mária templom feltárása során Visegrádnál.

Visegrád történetének legnagyobb régészeti feltárása során ezúttal a királyi palota szomszédságában található egykori ferences templom területén fedeztek fel több tucat csontvázat - áll a Várkapitányság közleményében.

Azt írták, a sírok egy része valószínűleg a szerzetesekhez, a másik része pedig a polgári lakossághoz tartozott. A régészek szerint a koporsóban vagy halotti lepelben eltemetett emberek maradványai főleg a 15. század első feléből és a 16. század közepéről származhatnak.

A tájékoztatás információi szerint 

a templomhajóban, közel a szentélyhez egy különös sírcsoport is napvilágra került.

Egy felnőtt nyughelyének tekinthető gödör feltárásakor váratlanul egy koporsó nélkül, halotti lepelben eltemetett gyermek maradványai kerültek elő. A jobb combcsont alatt közvetlenül egy nagyobb méretű tárgy körvonalai bontakoztak ki, melyről a kiemelést követően a restauráláskor kiderült, hogy a tárgy egy jó állapotú vaslakat. A vizsgálat során kiderült, hogy a 16. században volt használatban. A koponya mellett, a száj közvetlen közelében egy öklömnyi kődarabot is találtak.

Megrázó középkori temetkezési szokásra utaló gyermeksírt is találtunk a Szűz Mária templom feltárása során. Visegrád...

Posted by Visegrád Reneszánsza on Wednesday, October 30, 2024

Mint írták, a sír további mélyítésekor a gödör alján egy szintén koporsó nélkül eltemetett felnőtt csontváza bukkant elő. Már feltárása során szembetűnő volt, hogy a csontozaton több helyen súlyos, degeneratív elváltozások figyelhetők meg, amelyek nyilvánvalóan komolyan korlátozták az illetőt mozgásában és valószínűleg egyéb fizikai tevékenységeiben is. A váz jobb lábfejénél szintén egy lakat feküdt.

A szakemberek szerint a lakatok ma már különösnek tűnő babonás szokásokra utalnak. 

A sír mellé helyezett lakat a középkorban elterjedt tévhit szerint a halottak sírban tartását, a túlvilágról való visszatérésének megakadályozását szolgálta,

szélesebb értelemben pedig a korabeli vámpírhiedelmekhez köthetőek. A túlvilágról visszatérő, élőket zaklató, azok vérét szívó kísértetek Magyarországon nora néven ismertek. A hiedelem szerint a nora egy vámpírhoz hasonlatos lény, amely a kereszteletlenül elhunyt gyermekből alakul ki, éjjelente az alvók melléből tejet és vért szív, áldozatai elsorvadnak - idézték fel a közleményben.

A Visegrádon feltárt leletek esetében a két, egyazon sírgödörbe egymás fölé, lakattal eltemetett gyermek és felnőtt csontváz között több összefüggés is lehetséges. Elképzelhető, hogy rokoni kapcsolatban álltak és az is, hogy 

mindkét személytől testi vagy mentális betegségük miatt tartottak, ezért igyekeztek őket a sírhoz rögzíteni, hogy megakadályozzák a visszatérésüket.

A vámpírhiedelmek szerepét a lakatokon kívül alátámaszthatja a gyermek szájánál megfigyelt kődarab is. A szakemberek úgy gondolják, nem zárható ki, hogy eredetileg a gyerek szájába helyezték azt.

Hozzátették, a régészek szerint a leletekkel kapcsolatban további kérdések is felmerülnek, amelyekre a terület teljes feltárása és az elvégzett tudományos vizsgálatok alapján várják a választ.

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program keretében - amely 2021-ben indult - a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát is megújítják. Legutóbb a feltárások során a 15-16. századból származó, az olasz Benedetto da Maiano firenzei mester által készített faragott márványtöredéket találták meg. Azt megelőzően pedig 700 éves aranyozott ezüstékszer került elő a kutatások során.